185888. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fluorozott 1-triazolil-bután-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

I 185 888 2 A növények kezeléséhez szükséges mennyiségben a növények jól elviselik a hatóanyagokat és alkalmaz­hatók a föld feletti növényrészek, a vetőmag, vala­mint a talaj kezelésére is. A találmány szerinti hatóanyagokat tartalmazó ké­szítmények különösen eredményesen alkalmazhatók uborka-lisztharmat (Reysiphe cichoracearum), a ga­bonarozsda éa az árpa-lisztharmat ellen. Különöskép­pen említésre méltó, hogy a találmány szerinti ható­anyagok nemcsak protektiv, hanem szisztemikus ha­tásúak is. így lehetséges a növények a gombák elleni védelme abban az esetben is, ha a hatóanyagot a tala­jon és a gyökéren vagy a vetőmagon keresztül juttat­juk a föld feletti növényrészekhez. A hatóanyagokat a szokásos készítményekké ala­kíthatjuk, mint például oldatok, emulziók, szuszpen­ziók, porok, habok, paszták, granulátumok, aeroszo­lok, hatóanyaggal impregnált természetes és szinteti­kus anyagok, polimerekbe illetve egyéb — a vetőma­goknál alkalmazásra kerülő — bevonóanyagba be­ágyazott kapszulázott készítmények, továbbá ágőtöl­­tetekkel kombinált készítmények — mint gázosító patronok, dobozok, spirálok —, valamint ULV hideg és meleg ködkészítmények. Ezeket a készítményeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat adott esetben fe­lületaktív anyagok — tehát emulgeátorok és/vagy diszpergátorok és/vagy habosítószerek — jelenlété­ben kötőanyagokkal — tehát folyékony oldószerek­kel, nyomás alatt tartott cseppfolyós halmazállapotú gázokkal — és/vagy szilárd hordozóanyagokkal ke­verjük össze. Amennyiben kötőanyagként vizet alkal­mazunk, úgy segédoldószerekként alkalmazhatók szerves oldószerek is. Folyékony oldószerekként külö­nösképpen a kővetkezőket vesszük figyelembe: aro­más vegyületek — mint a xilol, a toluol vagy az alkil­­naftalinok —, klórozott aromás vagy alifás szénhid­rogének — mint a klór-benzol, a klór-etilén vagy a metilén-klorid —, alifás szénhidrogének, ciklohexán vagy paraffinok, például ásványolaj frakciók —, al­koholok — mint a butanol vagy a gliko! —, valamint ezek éterei és észterei, ketonok — mint az aceton, a metil-etil-keton, a metil-i-butil-keton vagy a ciklohe­­xanon —, erősen poláros oldószerek — mint a dime­­til-formamid és a dimetil-szulfoxid —, valamint víz. Nyomás alatt tartott cseppfolyósított gáz kötőanyag­ként vagy hordozóanyagként olyan folyadékokat al­kalmazunk, melyek normál hőmérsékleten és nyomá­son gázhalmazállapotúak, mint például aerosolhaj tó­gázok — mint a halogénezett szénhidrogének —, va­lamint a bután, a propán, a nitrogén és a széndioxid. Szilárd hordozóanyagokként a következőket alkal­mazhatjuk: például természetes kőzetlisztek — mint a kaolin, az agyagok, a talkum, a kréta, a kvarc, az at­­tapulgit, a montmorillonit vagy a diatomföldek — és szintetikus, porfinomságúra őrölt anyagok — mint a nagymértékben diszpergált kovasav, az alumínium­­oxid és az alumínium-szilikát. Granulátumok esetén a szilárd hordozóanyagok a következők lehetnek: pél­dául összetört és frakcionált természetes kőzetek — mint a kalcit, a márvány, a habkő, a szepiolit, a dolo­mit —, valamint szervetlen és szerves lisztekből készí­tett szintetikus granulátumok, szerves anyagból — mint a fűrészpor, a kókuszdióhéj, a kukoricacső és a dohányszár — készített granulátumok. Emulge^tor­ként és/vagy habkőképzőszerként a következők alkal­mazhatók: például nem-ionos és anionos emulgeáto­rok — mint a poli (oxi-etilén)-zsírsav észterek, a poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-éterek, például az alkil­­aril-poli (glikol-éter) —, az alkilén-szulfonátok, az alkil-szulfátok, az aril-szulfonátok, valamint a fehér­je hidrolizátumok. Diszpergátorként a következők al­kalmazhatók: például a lignin, a szulfitszennylűgok és a metil-cellulóz. : 1 ! A kikészítés során alkalmazhatók tapadást növelő szerek is, mint a karboxi-metil-cellulóz, természetes és szintetikus poralakú, szemcsés vagy latex formájában előforduló polimerek, mint a gumiarábikum, a poli­­-(vinil-alkohol), a poli(vinil-acetát). ' - Alkalmazhatók színezékek is, mint szervetlen pig­mentek — például a vas-oxid, a titán-oxid, a vas-cia­­nid-kék — szerves színezékek — mint az alizarin-, azol-fémftalocianin-színezékek —, valamint nyom­tápanyagok — mint a vas-, mangán-, bőr-, réz-, ko­­balt-, molibdén- és cinksók. A készítmények általában 0,1—95 súly%, előnyö­sen 0,5—90% hatóanyagot tartalmaznak. A növényvédőszerek hatóanyagból és adalékanyag­ból álinak. A hatóanyagokat „aktív-anyag”-nak is nevezhetjük, melyek vegyi anyagok ilietve ezek keve­rékei és ezek fejtik ki tulajdonképpen a növényvédő hatást. Az adalékanyagok a keverékek fizikai tulaj­donságait határozzák meg, melyek a fungicid szerként való alkalmazás céljára alkalmassá teszik a hatóanya­­*'•' get. A találmány szerinti hatóanyagokat a készítmé­nyekben, illetve a különböző felhasználásra kész for­mákban összekeverhetjük egyéb, ismert fungicid, baktericid, inszekticid, akaricid, nematicid, herbicid hatású hatóanyagokkal, illetve madarakkal szembeni védőanyaggal, növekedésszabályozó szerekkel, növé­nyi tápanyagokkal és talajszerkezet-javító szerekkel. A találmány szerinti hatóanyagokat alkalmazhat­juk készítményeik, valamint az ezekből hígítással ké­­■ szített felhasználási formák — mint felhasználásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátumok — alakjában. Az alkalmazás szoká­sos módon — például öntéssel, mártással, kenéssé:, porozással, eipárologtatással, injektálással, szórással, M porlasztással, száraz-csávázással, nedves-csávázássd, inkrusztálássa! — történik. A növények kezelésére alkalmazott felhasználási formákban a hatóanyag-koncentráció széles határok között változhat. Általában I és 0,0001 súly% közöt­ti, előnyösen 0,5 és 0,001 sűly% közötti érték. Vetőmagok kezelésére általában 1 kg vetőmagra számítva 0,001 és 50 kg közötti, előnyösen 0,01 és 10 kg közötti mennyiség szükséges. A talaj kezelésére a hatás fajtájától függően 0,00001—0,1 súly%, előnyösen 0,0001—0,02 súly% hatóanyag-koncentráció szükséges. Készítmény előállítási példák ;:ü 1. Porozószer előállítása Célszerű hatóanyag-készítmény előállításához 0,5 sűlyrész 3., 14. vagy 16. példa szerinti hatóanyagot összekeverünk 99,5 súlyrész természetes kőzetliszttel 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom