185887. lajstromszámú szabadalom • Fungicid szerek és eljárás a hatóanyagként alkalmazott 1-imidazolil-bután-származékok előállítására

1 185 887 2 dohánynövény törzséből előállított zúzalék; emulgeá­­ló és/vagy habképző anyagként az alábbiak jönnek fi­gyelembe, mint nemionos és anionos emulgeátorok, mint például poli(oxi-etilén)-zsírsavak-észterek, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-éterek, így például alkil­­-aril-poli(gliko!-éter)-ek, alkil-szulfonátok, alkil-szul­­fátok, aril-szulfátok, aril-szulfonátok, továbbá fehér­­je-hidrolizátumok; diszpergálószerként az alábbiak jöhetnek figyelembe, mint például lignin-szulfit-lúgok és metil-cellulóz. A készítményekhez kötőanyagokként karboxi-nte­­til-cellulóz, természetes és szintetikus poralakú, szem­csés vagy látex-alakú polimerek, mint például gumi­­arabikum, poli(vinil-alkohol), poli (vili-acetát) hasz­nálható. Színezőanyagként szervetlen pigmentek, mint pél­dául vasoxid, titánoxid, ferrociankék vagy szerves szí­nezékek, mint alizarin-, azol-fém- ftalo-ciannin-szí­­nezék, továbbá nyomtápelemek, mint vas, mangán, bór, réz, kobalt, molibdén és cinksók jöhetnek figye­lembe. A készítmény hatóanyagtartalma általában 0,1—95 súly%, célszerűen 0,5 és 90 súiy% között van. A találmány szerinti vegyületeket adott esetben más ismert vegyületekkel elegyítve alakíthatjuk, fungicid, baktericid, inszekticid, akaricid, nematocid, herbicid, madár-kártevők elleni, továbbá növekedésszabályo­zó, növényi tápanyag és talajszerkezet-javító készít­ménnyé. A hatóanyagokat készítmények formájában vagy az ezekből készített hígítások alakjában oldat, emul­zió, szuszpenzíó, por, paszta, granula formájában al­kalmazhatjuk. Az alkalmazás szokásos módon törté­nik, így öntözéssel, mártással, permetezéssel, befújás­­sal, ködképzéssel, párologtatással, iszaposítással, to­vábbá felkenés, porzás, szórás, száraz pácolás, nedves pácolás, vizes pácoíás, iszapos pácolás vagy inkrusz­­tálás útján. A hatóanyag koncentrációja a növények kezelé­sénél széles tartományban változhat; általában 0,0001%, célszerűen 0,5 és 0,001 súly% között van. A vetőmag kezelésénél a hatóanyagot 0,001 és 50 g mennyiségben, célszerűen 0,01 és 10 g arányban hasz­náljuk. A talaj kezelésére a hatóanyagot 0,00001—01 súly%, célszerűen 0,0001—0,02 súly%-ban hordjuk fel. Az alábbi példákban összehasonlító anyagként az (A) és (B) képletö vegyületeket szerepeltetjük. Biológiai vizsgálatok AJ példa Palánta kezelés (gabona lisztharmat) védőhatás (levél­pusztító gombafertőzés vizsgálat) 0,25 súlyrész hatóanyagot, 25 súlyrész dimetil-for­­mamidot és 0,06 súlyrész emulgeátort [alkil-aril-poli­­(glikoí-éter)] veszünk. Az elegyhez 975 súlyrész vizet adunk. A kapott koncentrátumot vízzel kívánt mér­tékben meghígítjuk, ily módon egy hígítási sorozatot készítünk. Egyleveles árpa palántát (Amsel-féleség) a fenti ké­szítménnyel harmatnedvesre permetezünk. A levelek száradása után Erysiphe graminis spóráit visszük fel a palántákra. A növényeket ezután 6 napig 21—22 °C hőmérsék­letű és 80—90% nedvességtartalmú növényházban tartjuk, ezt követően vizsgáljuk a lisztharmat megje­lenését. A károsodás mértékét százalékban fejezzük ki a kezeletlen kontrollnövényekhez viszonyítva. 0% azt jelenti, hogy fertőzés nem lépett fel, 100% a kezeletlen kontrollnövényekkel azonos fer­tőzésre utal. A vizsgált vegyidet annál hatásosabb, minél kisebb a liszthannattal való fertőzés aránya. Ennél a vizsgálatnál a találmány szerinti vegyületek igen jó hatást mutatnak. A vegyületek a technika állá­sából ismert A és B vegyületek hatásánál kedvezőb­bek: hatásosak az 1., 8., 4., 9., 6. és 2. előállítási pél­dák vegyülctei. A számszerű eredményeket az A) táb­lázat foglalja össze. A) táblázat Palánta kezelés (gabona lisztharmat) védőhatás Hatóanyag IT . Fertőzés %-ban Hatóanyag , . . , 7, a kezdetien koncentráció , „ , kontrolihoz suly%-ban viszonyítva (A) képletű ismert vegyület 0,00025 50,0 (B) képletű ismert vegyület 0,00025 100 (1) képletű vegyület 0,000 25 21,3 8. példa szerinti vegyület 1/2 1,5-naftalindiszulfonsavsója 0,000 25 8,8 4. példa szerinti vegyület 0,002 5 0,0 9. példa szerinti vegyület 0,002 5 3,8 6. példa szerinti vegyület 0,0025 0,0 (2) képletű vegyület 0,002 5 12,5 B) példa Árpa lisztharmat vizsgálata (Erysiphe graminis var., hordei) sziszfemikus hatás vizsgálata (árpa hajtás gombás eredetű megbetegedése) A hatóanyagot poralakban használjuk fel a vető­mag kezeléséhez. A poralakú készítmény előállításá­nál a hatóanyagot talkum és diatómaföld 1:1 arányú elegyével hígítva finom eloszlású porkeverékké őröl­jük. Ily módon egy koncentrációsorozatot készítünk. Árpamagot zárt üveg edényben fenti hatóanyag­­eleggyel keverünk a B táblázatban feltüntetett mennyiségben; 2x12 szem árpamagot virágcserepek­­btn két centiméter mélyen elültetünk; a kísérlethez használt talaj Fruhstorfer féle szabvány föld (Pareys Illustriertes Gartenbau-Lexikon (1905), Berlin, Ham­burg] és homok 1:1 arányú elegye. A csírázás növény­házban kedvező körülmények között történik. 7 nap­pal a vetés után, amikor a palánták az első levelet hoz­zák, a növényeket Erysiphe graminis var. hordei friss spóráival befújjuk, majd a növényeket 21—22 °C hő­mérsékleten 80—90% relatív nedvességtartalom mel­lett 16 óra hosszat megvilágítva tároljuk. 6 napon be­iül a leveleken megjelenik a liszfnarmat fertőzés. A fertőzés mértékét a kontrollnövényekhez viszo­nyítva százalékban adjuk meg. Ha nem lépett fel fer­tőzés, az értékelés 0% ; ha a fertőzés a kezeletlen kont­rollal azonos, a 100%-os minősítést adunk. A vizsgált r, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom