185844. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-tiazolidinon-származékok előállítására
1 185 844 2 ményt vagy a talaj felületén hagyjuk, és az ott egy bevonatot képez, vagy belekeverjük a talajba boronálással, kapálással, vagy más, a szakemberek által jól ismert módszerrel. Egy másik eljárás szerint a hatóanyagot tartalmazó folyékony diszperzióval vagy emulzióval a talajt átitatjuk. A talajban élő gombák fejlődésének gátlására a melegházakban körülbelül 5-20 ppm hatóanyagtartalmú készítményt, használunk. Ha a szóbanforgó vegyület savaddíciós sójával végezzük a kezelést, akkor az alkalmazott mennyiség természetesen függ a tényle- -jo gesen jelenlévő bázis mennyiségétől. A szóbanforgó vegyülctek sóit főleg azért alkalmazzuk, mert ezek könynyen kezelhetők és formálhatók. A (IV) általános képletű gombaölő aktivitású vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítményeket felhasználhatjuk még az ültetés előtt a magok csávázására is. Ha a gombaölő aktivitású vegyületet magok csávázására használjuk, akkor olyan készítményeket kell előállítanunk, melyek a gombaöiő aktivitású vegyületet más hordozóanyagokkal, mint például etil-aikohol/aceton, poli(oxi-etilén)-szorbiíán-monooleát és hasonlókkal együtt tartalmazzák. Ezekkel a magok csávázására alkalmas (IV) általános képletű vegyületekkel kielégítő eredmény érhető el, ha a gombaölő aktivitású vegyületet a készítmény körülbelül 50-400 ppm koncentrációban tartalmazza. A kezelésnél a magokat legalább 4 órán át áztatjuk a készítményben, majd a magokat elkülönítjük és elültetjük. A (IV) általános kcpletű vegyülcícknck és ezek savaddíciós sóinak növényi gombaölő szerként történő felhasználását a következő eljárás szemlélteti. 3. vizsgálat A (IV) általános képletű vegyületek közül néhány vegyület hatásosságát az Erysiphe cichoracearum, az uborka lisztharmat kórokozója ellen, a talaj átitatására alkalmas készítményként formulázva, melegházi körülmények között a következő módon végzett vizsgálattal értékeltük. A gombaölő hatású készítményt úgy állítottuk elő, hogy' a (IV) általános képletű vegyületet poli(oxi-etllén)szorbitán-monolaurát (Tween 20) tartalmú etil-alkohol: raceton 1:1 arányú elegyben feloldottuk, majd deionizált vízzel felhígítottuk úgy, hogy a végső koncentráció érték 1% oldószer és 0,1% felületaktív anyag legyen. Először a legnagyobb koncentráció értékű készítményt állítottuk elő, amely a legnagyobb mennyiségű hatóanyagot tartalmazta. A többi készítményt, melyek a Itatóanyag kisebb mennyiségeit tartalmazták, ebből a legnagyobb koncentrációjú készítményből hígítás! sor készítésével nyertük. Kontrollként oldószert-felületaktív anyagot tartalmazó készítményt használtunk. 5 uborkamagot (Cucumic sativus L.,,,Green Prolific” fajtájú) 25,8 cm2-es plasztik edényben lévő talajba ültettünk, és befedtük homokkal. Miután a magok kihajtottak, a növényeket megritkítottuk úgy. hogy minden edényben 2 növény legyen. A magok ültetése utáni 15. napon minden egyes teszt vegyületnek 50-50 ml-nyi, különböző koncentrációjú készítményeivel egy-egy edényben lévő talajt átitattunk. Ezután a növényeket tartalmazó edényeket melegházba helyeztük, és a növények leveleit fertőzött uborka növényekről származó konidiumokkal inokuláltuk. Az ültetés utáni 23. napon meg- 65 vizsgáltuk az uborka lisztharmat elterjedését a növényeken. Az eredményeket a III. táblázatban összegeztük, melyeknél a 0% azt jelenti, hogy ott nem tapasztaltuk a liszlharmat elterjedését (fertőzést). Az 1. oszlopban a vegyületeket az előzőekben leírt előállítási eljárások számával jelöltük. III. táblázat Alkalmazott Uborkán a lisztharmat Vegyület mennyiség fertőzés elterjedése 15 (ppm) (%) 1. 1 40 5 5 20 0 20 25 0 100 0 2. 5 0 20-o 25 100 0 3. 1 40 5 0 10 0 30 20 0 7. 5 70 20 55 100 0 35 9. 5 15 20 15 100 0 40 200 0 10. 10 60 20 50 40 0 80 0 45 11. 5 0 i 20 0 100 0 200 0 50 13. 5 60 20 25 100 0 55 200 0 20. 20 10 100 0 21. 1 5 60 5 0 10 0 22. 20 60 100 0 16
