185836. lajstromszámú szabadalom • Rakodórampa rakodókarjainak hajtóelrendezése elővájó- vagy fejtőgépekhez

1 185 836 A találmány rakodórampa rakodókarjainak hajtó­­elrendezésére vonatkozik elővájó- vagy fejtőgépekhez oldalirányban kitolható részekkel a rakodórampa felüle­tének megnövelésére, amelynél a rakodókarok a rakodó­rampa felületét pásztázzák. Rakodórampák rakodókarjainak hajtásánál azért szükséges a rakodókarok végeinek mozgását a gépközép, ill. a továbbítóberendezés irányába a kiindulóálláshoz való visszaúttól eltérően .megválasztani, hogy egy ilyen tolómozgásnál a kivájandó anyag a továbbítóeszközhöz kerüljön. A rakodókarok végei egy önmagában zárt gör­bét írnak le, miközben a gépközép irányába vezető út közelebb van a rakodórampa elülső végéhez, mint a rakodókarok visszaútja a külső oldalsó állásba. A hajtás megváltoztatása szerint a rakodókarok végeinek egy bizonyos görbepályája és ezzel együtt egy bizonyos rakodókinematika van a rakodókarok elhelyezésével és le támasztásával meghatározva. A hajtóelrendezéseknek ezen ismert kialakításánál a rakodórampa kiszélesítése­kor, ahogy azt már különböző formákban, például a rakodórampa betolható oldalrészeivel javasolták, nem lehetett a vájóhatást javítani, mivel a rakodókarok a rakodóasztal kiszélesített tartományát már nem pásztáz­ták. A rakodórampának a szakaszszélességhez való hozzáigazítása ilymódon csak a vájóhatás nem kielégítő 25 javítását érhette volna el. Találmányunk célkitűzése, rakodórampa rakodó­­kaijainak olyan hajtóelrendezését kialakítani, amelynél a rakodókarkinematika a rakodórampa mindenkori szélességéhez hozzáigazítható, hogy kiszélesített rakodó- 30 asztal esetében is biztosítható legyen a vájás közel a rakodóasztal széléig. E feladat megoldásához találmá­nyunk lényege abban áll, hogy minden rakodókar egy forgótányéron van meghajtva és a forgótányéron levő meghajtóhelyén túl egy vezetőkarral meg van hosszabit­­va, amely egy a forgótányéron körülfutó meghajtóhellyel leírt körön kívül található csapágyhelyen mozgathatóan van elrendezve, miközben a vezetőkar a csapágyhelyen vagy a rakodókaron saját hosszirányában eitoihalóan van elrendezve, és hogy a csapágyhely eltolhatóan és a ki­választott helyen rögzíthetően össze van kötve a rakodó­rampa oldalirányban kitolható részével. A vezetőkarok csapágyhelyeinek térbeli eltolásával a rakodókarok végei által leírt pályák és ezzel együtt a rakodókarok vájó­szélessége megváltoztatható, így lehetővé válik a rakodó- 45 rampa mindenkori szélességéhez való hozzáigazítás. Különösen előnyös módon a csapágyhelyen egy veze­tés a rakodókarral szilárdan összekötött vezetőkar szá­mára mozgathatóan van elrendezve egy a forgótányér tengelyével párhuzamos, a vezetőkart keresztező vagy azt szelő tengely körül. Bár elvileg elképzelhető a vezető­kar csúsztatott eltolása egy hasasformájú vezetékben, de egy ilyen kialakításnál a vezetőkarok viszonylag nagy játékára van szükség a vezetésben, miáltal megnő a kopás. A vezeték mozgatható elrendezésével a vezetőkar csúszó vezetése csekély játékkal alakítható ki és ponto­sabb vezetés érhető el, miközben előnyösen a vezeték a vezetőkart legalább részben körülveszi és előnyösen vezetőhüvelyként van kialakítva. A rakodókar, vezetőkar és csapágyhely egy másik iehetséges együtthatása a rakodókar és vezetőkar telesz­­kópikus elrendezésével érhető el, amelynél a vezetőkar a csapágyhelyen a forgótányér tengelyével párhuzamos tengely körül mozgathatóan van elhelyezve és egy csúszóvezetékbe, pl. a rakodókar egy furatába vagy egy hasábalakú üregébe csúszóan benyúlik. Ennél az elrende­zésnél előnyösen a rakodókar furata ill. ürege a rakodó­rampa feladóhelye felőli végén zártan, valamint a vezető­kar üregesen van kialakítva. A telepszkópikus elrendezés 5 azzal az előnnyel bír, hogy - a feladóhely felől tekint­ve — a vezetőkar a rakodóhelyen végződik és nem nyúlik t rl rajta periodikusan változó hosszúsággal üzem közben. A csúszóvezeték elvileg nyitott prizmavezetékként ala­kítható ki. De ha a csúszóvezeték egy zárt elülső végű 10 furattal vagy egy hasábalakű üreggel van kialakítva, a továbbítandó anyag kis részei nem hatolhatnak be a csú­szóvezetékbe, miközben azonban az üregesen kialakí­tott vezetőkar következtében szellőzés keletkezik, így tehát nem alakul ki a rakodókarba bezárt levegő periodi- 15 k us tömítése. A találmány szerinti hajtóelrendezés egy előnyös továbbfejlesztésénél a vezetőkar csapágyhelye a rakodó­rampa kitolható részeinek helyeztétől függően el van lolva, miközben előnyösen a vezetőkar csapágyhelye a 20 sakodórampa egy oldalirányban kitolható részével, különösen egy az oldalirányban kitolható résszel össze­kötött irányzókarral van összekötve. A csapágyhelyek eltolása következtében a rakodókarok hegye által leírt felületek is eltolódnak és nagyságuk is megváltozik. A találmányt a mellékelt ábrákon sematikusan ábrá : olt kiviteli formák segítségével mutatjuk be közelebb­­ől, ahol az 1. ábra a rakodórampa felülnézetét mutatja a hajtó­elrendezés egyik kiviteli példájával, a 2. ábra az 1. ábra II—II vonal szerinti metszetét ábrá­zolja, a 3. ábra a rakodórampa felülnézetét mutatja a haj tó­éi rendezés egy másik kiviteli példájával, a 4. ábra a hozzátartozó vezetőkar vertikális tengely- 35 irányú metszetét és a rakodókar ezzel együttható részle­tét ábrázolja. Az 1. ábra egy 1 rakodórampáí ábrázol, amelyhez egy oldalirányban 2 kitolható rész van csatlakoztatva. Az említett 2 kitolható rész tolómozgását egy hidrauli- 40 '<us 3 hengerdugattyúgépegység működteti, amely a rakodórampa 1 merev részén és a rakodórampa 2 kitol­ható részén van meghajtva. A rakodórampa 2 kitolható ill. kilendíthető része a rakodórampa 1 merev részén egy 4 hajtótengely körül van mozgathatóan meghajtva. Az 5 rakodókarok egy 6 meghajtóhelyet képező ten­gely körül vannak egy 7 forgótányéron meghajtva, mi­közben a 6 meghajtóhely különbözik a 7 forgótányér 8 forgótengelyétől. A 7 forgótányér forgásirányát a 9 nyíl jelöli. Az 5 rakodókarok szögmereven vannak össze- 50 kötve egy 10 vezetőkarral, amely egy 11 vezetékkel van körülvéve. All vezeték üreges csúszóbetétként van ki­­akalkítva és egy tengely által képzett 12 csapágyhely körül egy 13 irányzókarral van mozgathatóan összeköt­ve. Az említett 13 irányzókar szögmereven van a rakodó- 55 rampa 2 kitolható részéhez csatlakoztatva. Az 1. ábrán összefüggő vonallal van ábrázolva a rakodórampa 2 kitolható része egy kitolt helyzetben. Ebben a kitolt helyzetben az 5 rakodókarok 14 végei a 16 nyíl irányában egy —vonallal jelzett 15 pályát 60 írnak le. Ha a hidraulikus 3 hengerdugattyú-gépegyseg behúzásával a 2 kitolható rész behúzása megtörténik, a 11 vezeték a 17 nyíl irányában a —.— vonallal jelzett helyzetbe mozdul. A 11 vezetek elfordításával a 10 vezetőkar is a 17 nyíl irányába lesz elmozdítva és az 5 65 rakodókarok 14 végei most egy 18 görbét írnak le. A ki-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom