185822. lajstromszámú szabadalom • Rozsda-, reve-, vízkő eltávolító és felületkezelő inhibitor-tartalmú kompozíciók és eljárás azok előállítására
I 185 822 2 A találmány tárgya rozsda-, -;ve-, vízkőeltávolító és felületkezelő, inhibitortar ilmú kompozíciók és eijárás azok előállítására. A találmány közelebbről ásványolaj raffinálásánál hulladékként keletkezett sa /gyanta [más néven savkátrány, a német nyelvű irodalomban savgyan taszurok (Saureharzpech)] és a furfurolos extraktum inhibitorként történő alkalmazására irányul, rozsda-, reve-, vízkőeltávolító és felületkezelő kompozíciókban; a találmány kiterjed továbbá e kompozíciók előállítási eljárására is. A találmány szerinti kompozíciók elsődlegesen a fém szerkezeti anyagú berendezések vízkő- és egyéb lerakódásainak, szennyeződéseinek - szerkezeti anyagkímélő - eltávolítására, tisztítására hatásosak. A találmány szerinti megoldás szempontjából igen lényeges, hogy az egyébként környezetszenvnyező, értéktelen savgyantát használjuk az inhibitor-rendszer felépítésében, továbbá, hogy a kompozíciókban a korróziós védőhatást optimálisan sikerült biztosítani. Ismeretes, hogy az ásványolaj, a kőolaj feldolgozásánál keletkezett páriátok kémiai és egyéb eljárásokkal történi raffínálásáná! jobbára gyantaszerü melléktermékek keletkeztek, illetve keletkeznek folyamatosan és ezek nagy mennyiségben fel is halmozódnak az ásványolaj-finomítók területén. A kénsavas eljárással raffmált olajpárlatok melléktermékeként keletkező gyanta jellegű hulladékot savgyantának, illetőleg savkátránynak; a német nyelvű irodalomban - amint már említettük - Saureharzpech-nek (savgyantaszurok), az angol nyelvű irodalomban, illetve a szakterületeken egyszerűen sludge-nak szokták nevezni. A savkátrány és a furfurolos extraktum hasznosítására a korábbiakban több próbálkozás történt, így próbálkoztak már az alágyújtós előállításában való alkalmazásával, továbbá végeztek kísérleteket a brikettálásnál adalékként történő felhasználásra is, és bizonyos mennyiséget még ma is használnak raészégeíési célokra. Az iparjogvédelmi szempontból is érdekes, publikált eljárások, elég szerteágazó felhasználási módozatokat tartalmaznak. így például a 478 675 sz. osztrák szabadalmi leírás, illetve az ennek megfelelő, 177 368 sz. magyar szabadalmi leírás szerint a savkátrányt mészszel semlegesítik, svélezik (alacsony hőmérsékleten lepárolják), a képződött gázokat, gőzöket - segédenergia felhasználásával - energiakinyerés céljából elégetik, így a szilárd maradék a környezetet nem szennyezi. A 2 624 971 sz. Német Szövetségi Köztársaságbeli szabadalmi leírás szerint a klinker-tégla gyártásánál, az égetés technológiai fázisában, a savgyanta energiaszolgáltató anyagként szolgái és hamuja az alapanyagban kerül felhasználásra. A 4 144 162 sz. Amerikai Egyesült Államok-beíi szabadalmi leírás szerint fullerföldde! készítenek száraz, vagy paszta-szerű keveréket, bifenil-poliklór-származék adalékolással, melyet pl. a talajjavításban lehet hasznosítani. A 126 399 sz. Német Demokratikus Köztársaság-beli szabadalmi leírás vizes diszperz-rendszerről ad számot, mely a kénsavas savgyanta és víz keverékéből áll. Ez a vizes gyanta-adalék megkönynyíti a vazelinok j raffmálásánál a minőségjavítást. A 726 154 sz. szovjet leírás szerint a savgyantát aikáliák vizes oldatával semlegesítik és szintetikus zsírsavak desztillációs maradékával kombinálják, így homogén, stabil terméket lehet előállítani. A Cheir. Abs. 93 170 657 g 1980. sz. referátum szerint a savgyanta alapanyaga lehet plasztifikáló, lágyító anyagoknak, ioncserélőknek és bitumenadalékként is használható. A Chem. Abs. 78 459 70 t 1973. sz. referátum beszámol olyan kísérleti tapasztalatról, melyek szerint a gáz-, olajszállító vezetékekben a korrózió jó hatásfokkal gátolható, ha a savgyanta kalciumsójából 0,4 g/l-t adaiékoinak. A 176 578 sz. magyar szabadalmi leírás szerint az üreges testek korrózió elleni védelmében alkalmazzák a savgyantából nyert szulfoszappant (Mg- és Zn-szappan) adalékként, az oxidált cerezinből, paraffinból és/vagy petrolátumból álló kompozíciókban, egyéb adalékok alkalmazása mellett is. Az ! 599 197 sz. angol szabadalmi leírás szerint alkii-aril-szulfonátból és anionaktív felületaktív anyagból (szerves foszfát-észter etilén-diaminnal vagy báriumionokkal semlegesítve) és savgyantábóí származó gyantából készítenek nedvesítőszer kompozíciót. A találmány szerinti megoldás célkitűzése savkátrány hasznosítása - elsősorban fém-felületek - felületkezelő készítményeinek inhibitor-komponensként oly módon, hogy a technika jelenlegi állása szerint ismert, hasonló célú készítményekkel legalább azonos, vagy azoknál jobb inhibitorhaíást és hőtűrést kapunk, mi mellett környezetszennyeződési okok végett problémát jelentő anyagok felhasználásával oldjuk meg a kitűzött feladatot. Kísérleteink során arra a megállapításra jutottunk, hogy a savgyanta és a furfurolos extraktum felhasználható inhibitor-komponensként, különböző savas jellegű rozsda-, reve-, vízkőeltávolító és felületkezelő rendszerekben. A találmány alapja az a felismerés, hogy a savgyanta (savkátrány), illetve az oldószeres raffinálás furfurolos extraktumának kénsavas kezelésével nyert gyanta vizes diszperziója - karbamiddal együttesen alkalmazva - jobb védőhatást biztosít az eddig alkalmazott, igen költséges, importból beszerezhető inhibitorok hatásánál. Különösen fontos, hogy a felületkezelő szerek alkalmazásánál szükséges hőmérséklet-növekedés a találmány szerinti inhibitor-rendszer hatását nem befolyásolja, vagyis hőtürése előnyösebb. A savgyantához feleslegben adagolt karbamid a savgyanta különböző aromás, alifás, telített és telítetlen szulfosavas komponenseivel szulfonamid vegyületeket, a szabad kénsavval szulfaminsavat képez és a még feleslegben maradó karbamid a proinhibitor szerepét veszi át a mezomer, illetve a tautomer szerkezet kialakításával. A furfurol kompetitiv inhibitor-komponensként javítja a korróziós védőhatást, különösen a réz szerkezeti anyagok esetében. A karbamid a savas rendszerben olyan határformát alakít ki szerkezetében, a töltéseltolódások következtében, mely a kötés dipólusmomentuma következtében viszonylag intenzív adszorptív ha-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
