185809. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet talajban lévő folyadék áramlásának biztosítására
185 809 2 î Ez a megoldás sem alkalmas arra, hogy nagykilerjedésü területen horizontális folyadékáramlást biztosítson az altalajban, két irányban. Egyébként a vázolt megoldás a mezőgazdasági termelést rendkívüli mértékben korlátozza, más oldalról megközelítve az említett tulajdonságot, igen korlátozott a megoldás alkalmazási területe, lehetősége. A találmány célja, hogy a talajban lévő nedvesség horizontális vezetésére olyan szerkezetet biztosítson, amely egyszerűen és olcsón megvalósítható, továbbá, amely hosszú élettartamú és kiépítése után ráfordítást nem igényel. A találmány elé kitűzött célt azáltal éri el a javasolt szerkezet, hogy a talaj felszíne alá beépített olyan szalagok hálózata, amely szalagok legalább túlnyomórészt műanyagból való szálakból állanak. A műanyag szálak az említett szalagokban laza szerkezetűek. így maguk között és felületükön a talajban lévő víz szinte zavartalanul tud áramolni. A szalagot alkotó műanyag szálak a különféle műanyag lemezeket, fonalakat és hasonlókat gyártó üzemekben valamint a műanyagokat feldolgozó üzemekben keletkezett hulladékok lehetnek. A mű anyag szálak közé esetleg más anyagú szálakat vagy esetleg szemcsés anyagot lehet keverni, így például szóba jöhet különféle íexiiShulladék hozzáadása a műanyag szálakhoz. A találmány szerinti szerkezetet alkotó szalagok nemcsak a szó tulajdonképpeni értelmében vett szalag alakú elemek lehetnek, hanem hasábszerű testek, vagy hengeres testek, valamint ezekhez hasonló geometriai alakok. A szalagot alkotó szálak és esetleg szemcsés anyagok mindenképpen laza halmazt kel! hogy képezzenek a vízvezetés végett. Szóba jöhet azonban olyan megoldás, amelynél legalább átmeneti időre - pl. a beépítés idejére - összefogják a halmazt. Ez az összefogó anyag például fonal lehet, ami laza varrásszerű álöftésekkel fogja össze a műanyag vagy egyéb anyagú szálak halmazát. A laza halmaz összefogása úgy is biztosítható, hogy a műanyag szálakat, amelyek túlnyo mó többsége általában hőre lágyuló műanyagból van, pontszerű hőhatással keresztülolvasztják és ily módon mintegy összeszegecselik a laza halmazt. Szóba jöhet olyan megoldás is, amelynél a szálak halmazát vékony papírból vagy műanyag csíkból való pólyázással, esetleg zsákanyagként használt ritka szövetből készített fáslizással fogják össze. A túlnyomórészt műanyagból való szálak laza halmazából készített szalagokat a talajban kialakított résekbe, üregekbe kell helyezni A talajba az üregeket vagy réseket önmagukban ismert berendezésekkel és eljárásokkal lehet létrehozni. Felhasználhatók ilyen célra az alagcsövezésnél már alkalmazott ismert berendezések. Az ilyen berendezésekkel kapcsolatban alkalmazott, pl. lézervezérlés segítségével biztosítani lehet, hogy a rések fenékrésze megfelelő lejtésű legyen, függetlenül a talaj felszínétől. A résekbe, illetve üregekbe helyezett szalagokból felfelé vagy lefelé álló kiágazásokat lehet képezni azért, hogy a kiágazások révén a szalagok vízvezető tulajdonsága nagyobb talajkörnyezetre hasson. A szalagokból a vízvezetés céljától és a talaj szerkezetétől függően előre megtervezett hálózat építhető ki. Ez a hálózat egymást keresztező szalagok rendszerét is jelentheti, amely esetben a hálózatot alkotó szalagok legalább egy része kell hogy egy meghatározott irányba lejtsen. A találmány szerinti szerkezet lényege tehát, hogy a talajban kialakított résekbe vagy üregekbe helyezed, legalább túlnyomórészt műanyag szálak laza halmazából való szalagok hálózata. A találmány szerinti szerkezet egy előnyös kiviteli alakjánál a szalagok hálózata egymással lényegében párhuzamos szalagokat tartalmaz, amelyek azonos irányban lejtenek. A javasolt szerkezet célszerű kiviteli alakját képezi az a megoldás, amelynél a szalagok legalább egy részének felfelé és/vagy lefelé álló kiágazásai vannak A találmány szerinti szerkezetet a csatolt rajzon szemléltetett példakénti kiviteli alak kapcsán magyarázzuk közelebbről. A rajz a találmány szerinti szerkezet egy példakénti kiviteli alakjával érintett taiajtömböt mutat perspektivikus képben. Az 1 talajban vannak kialakítva az egymással lényegében párhuzamos 2 rések. A 2 rések mélységét, lejtését, szélességét az adott helyi viszonyok és a kitűzött feladat ismeretében kell meghatározni. Általában öt-nyolc cm széles rések elegendők. A 2 rések létrehozása önmagukban ismert gépekkel és szerszámokkal biztosítható. A rajzon két 2 rés üregesen van szemléltetve, míg a harmadik résben az éppen behelyezett. 3 szalag is szerepel. Mint az előbbiekben már részletesen kifejtettük, a 3 szalag legalább túlnyomórészt műanyagból való szálak laza halmazát jelenti. Az ábrán szemléltetett példánál feltüntettünk olyan 3 szalagot, amelyből 4 kiágazások állanak felfelé. Ilyen kiágazások lefelé, sőt oldalra is irányíthatók. Főleg a kötött talajok esetében, továbbá a tömörödésre hajlamos területeken célravezető a 4 kiágazások alkalmazása. A találmány szerinti szerkezet nemcsak a példaként ismertetett, egymással párhuzamos szalagok rendszeréből állhat, hanem egymást keresztező szalagok hálózata is lehet. A szalagok alkotta hálózatot előre megtervezetten úgy kell kialakítani, hogy azok különféle csatornába vagy más befogadókban vezessék a vizet, ha az a feladat, hogy a talajban már meglévő nedvességet, vizet kell elvezetni. Természetesen akkor is ilyen csatornákhoz vagy befogadókhoz kell csatlakoznia a szalagok hálózatának, ha mesterségesen akarunk vizet juttatni a talajba, csak ez utóbbi esetben nyilvánvalóan az említett csatornákból, illetve befogadókból elvezető helyzetűek keli hogy legyenek a szalagok. Az ismertetett példakénti megoldás kapcsán látható, hogy a találmány szerinti szerkezet rendkívül egyszerű, létrehozása olcsón biztosítható. Tekintettel arra. hogy a víz vezetésére szolgáló szalagok legalább túlnyomórészt műanyag szálakból állanak, nem kell tartani attól, hogy ezek tönkremennek, így nincs szükség karbantartásra, gondozásra. Az is látható az ismertetés alapján, hogy szinte minden vízelvezetési feladatra felhasználható a találmány szerinti szerkezet, továbbá a talaj összetétele és mechanikus szerkezete sem befolyásolja a találmány szerinti szerkezet alkalmazhatóságát. Igen nagy előnye a találmány szerinti megoldásnak, fi 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
