185793. lajstromszámú szabadalom • Lépcső
185 793 használható, és amely lépcső -- azonos elemekből - a vízszintes és függőleges véghelyzetek között tetszőleges hajlásszöggel építhető meg. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a lépcsőfokok rögzítéséhez legalább két, egymással párhuzamos tartórudat alkalmazunk, amelyekben egymással azonos távközzel elhelyezkedő átmenő lyukak vannak, a rudak bármilyen hajlásszöge esetén két-két lyuk mindig közös vízszintes síkba esik, és ily módon a rudak és lépcsőfokok - gyakorlatilag bármilyen lépcsöhajlás- _ szög esetén - egy egységgé kapcsolhatók össze, és az ilyen lépcsők építése nagymértékben leegyszerűsíthető és meggyorsítható, ha a lépcsőfokok lefelé nyúló bordáiban alul nyitott hornyok vannak kialakítva, amelyekkel a lépcsőfokok a rudakből befelé kinyúló csavarszárakra illeszthetők. A találmány alapja az a felismerés is, hogy a lépcső csatlakozása az alsó és felső támaszfelülethez ugyancsak csereszabatos elemekkel célszerűen megoldható. Egy további találmányi ismérv szerinti a tartórúdpárok egymástól távközzel húzódó rúdjai egymáshoz - előnyösen laposacélbó! készült - rácsrudakkal vannak merevítve, amelyek célszerűen több átmenő lyukat tartalmaznak. Ezzel a lépcső teherbírása jelentős mértékben megnövelhető. Az oldható rögzítőelemeket (kötőelemeket) fejes csavarok és anyák, vagy csapok, ékek vagy hasonlók alkothatják. A tartórudakat zárt szelvényű, előnyösen téglalap keresztmetszetű üreges fémprofilokból, különösen acélprofilokból célszerű kialakítani, és ugyancsak előnyös, ha az. átmenő lyukak a téglalap keresztmetszetű profilok hosszabb oldallapjainak középvonalában vannak kiképezve, Célszerű továbbá, ha a lépcsőfokok kerületük mentén körbenfutó és lefelé nyúló peremekkel rendelkező acéllemeztestekként vannak kialakítva. Biztonság- és szereléstechnikai szempontból előnyös, ha rögzítőtalppal és oszloppal rendelkező korláttartó elemei vannak, és a rögzítőtalpban vízszintes tengelyű átmenő lyukak vannak, amelyek egymástól a tartórudakban kiképzett lyukak kiosztási távolságával megegyező távközzel helyezkednek el. Különféle csatlakoztatási és toldási műveletek végrehajtását könnyíti meg az a kiviteli példa, amely szerint a tartórudak végeinek tartományában a kiosztási mérettel elhelyezkedő lyukak között is további lyuk, vagy lyukak vannak. Végül célszerű, ha a zárt szelvényű, üreges tartórudak végtartományaiba vezethető nyúlványokkal rendelkező toldóelemei vannak, amely nyúlványokban átmenő lyukak vannak kialakítva. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a lépcső néhány előnyös kiviteli példáját, szerkezeti elemét és részletét, valamint felhasználási lehetőségét szemléltetik. A rajzokon az 1. ábrán axonometrikus nézetben látható egy találmány szerinti lépcsőszerkezet; a 2. ábrán vázlatos oldalnézetben érzékeltettük az 1. ábra szerinti lépcső hajlásszögének állíthatóságát: a 3. ábrán a 2. ábrán bejelölt A-A vonal mentén vett metszet látható; a 4. ábrán a 2. ábra szerintihez hasonló, de pihenős íépcsőszerkezet látható vázlatos oldalnézetben; az 5. ábra a 3. ábrán bejelölt B-B vonal mentén vett metszet, a 6. ábra a 3. ábrán bejelölt C-C vonal mentén vett metszet; a 7a ábrán egy tartórúd látható nagyobb méretarányú oldalnézetben; a 7b ábrán a 7a ábrán bejelölt D-D vonal mentén vett metszet látható; a 8. ábrán két tartórúd toldásának egy lehetséges megoldási módját tüntettük fel; a 9. ábrán egy találmány szerinti kétkarú lépcső F-F vonal mentén vett metszetben látható a hozzá kapcsolódó vázszerkezettel együtt; a 10. ábra a 7. ábra szerinti szerkezet oldalnézete; all. ábrán az 1. ábra szerintihez hasonló, de megnövelt teherbírású lépcsőt tüntettünk fel oldalnézetben; a !2. ábrán oldalnézetben, részben metszetben látható a találmány szerinti lépcső egy másik előnyös kiviteli alakjának egy részlete; a 13. ábra a 12 ábrán bejelölt E-E vonal mentén vett metszet; a 14. ábrán a 13. ábra szerintivel azonos metszetben látható a 12. ábra szerinti lépcső egy további kiviteli alakja. Az 1. ábrán látható lépcsőnek a 2 lépcsőfokokat tartó szerkezetét két oldalon két-két egyenes tengelyű la, 1b tartórúd alkotja. Az alsó la és felső lb tartórudak feliilnézetben egymást átfedik, vagyis x geometriai középtengelyeik egy-egy függőleges síkban helyezkednek el, amelyek egymástól k távolságban húzódnak, az la és lb tartórudak egymástól mért távolsága pedig /. Az la, lb tartórudakban vízszintes geometriai középtengelyű átmenő 6 lyukak vannak egymástól a távközben kiosztva; egyegy rúd lényegében az a méret egész számú többszöröse; azért „lényegében”, mert a rúdvégeknél levő lyukak mögött szükség van bizonyos „húsvast tagságra”. A 2 lépcsőfokok lefelé nyúló 11 peremekkel vannak kétoldalt ellátva, és e peremek végei tartományában lefelé nyitott 12 hornyok vannak egymástól ugyancsak a távközze! kialakítva. Az la, lb tartórudak és a 2 lépcsőfokok oldható egymáshoz csatlakoztatására 3 fejes csavarok és (nem ábrázolt) anyák szolgálnak. A lépcsöszerkezetnek továbbá egészében 4 hivatkozási számmal jelölt alsó talpeleme és 5 felső talpeleme van. Az alsó talpelemek hosszúkás, keresztmetszetben L-alakú tagokként vannak kiképezve, a 7 felfektető lapjukon támaszkodnak fel az aljzaton, 8 csatlakoztató gerincük pedig függőlegesen felfelé nyúlik, és abban egymástól a távközzel 6 lyukak vannak kialakítva. Az 5 felső talpelemnek is vízszintes 9 felfektető lapja van, valamint lefelé nyúló 10 csatlakoztató gerinccel rendelkezik, amelyben egymástól a távközzel átmenő 6 lyukak vannak. Az 1. ábra szerinti lépcső összeállítása a következőképpen történik: A r, alsó szint és a t2 felső szint között kell a találmány szerinti lépcsövei összeköttetést teremteni, vagyis a /, alsó szinttől H magasságban fekvő, pl. födémre kell a feljutást, illetve onnan a lejutást biztosítani. A találmány szerinti lépcső rendkívül nagy előnye, hogy a lépcső a hajlásszöge gyakorla-2 5 10 15 20 25 30 '35 40 45 50 55 60 65 3
