185755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagynyomáső nátriumgőzlámpák kisülőcsöveinek javított véglezárására

1 185 755 2 A találmány tárgya eljárás nagynyomású nátri­umgőzlámpák kisülőcsöveinek javított véglezárá­sára, ahol a kisülőcső célszerűen kerámia anyagú csövének végeinél ugyancsak célszerűen kerámia anyagú lezáró idomban árambevezetőt vagy áram­bevezetőket helyezünk el és az árambevezetőt vagy árambevezetőket a lezáró idommal, valamint a le­záró idomot a csővel forraszanyag, célszerűen üvegzománc segítségével forrasztjuk össze. A nátriumgőzlámpák gyártási selejtjének alaku­lását, valamint élettartamát a kisülőcsövének vég­lezárása döntően befolyásolja, vagyis igen lényeges, hogy az árambevezetők a lezáró idomhoz, továbbá a lezáró idom a csőhöz tökéletesen hozzáforrjon, azaz a kisülőcső belső tere a külső tértől hermetiku­san le legyen zárva. A véglezárásra többféle eljárás ismeretes. Egy szokásos megoldási mód szerint pél­dául polikristályos alumíniumoxid kerámia anyagú cső végeit polikristályos alumíniumoxid kerámia anyagú dugó formájú lezáró idom segítségével zár­ják le, és a lezáró idomban helyezik el a pl. nióbium anyagú árambevezetőket, a forrasztást pedig üveg­zománccal végzik. Az árambevezetők száma (árambevezető drót alkalmazása esetén) a nátrium­gőzlámpa teljesítményétől függ, így pl. a 250 W-os vagy annál nagyobb teljesítményű nátriumgőzlám­pák esetében két vagy négy árambevezetőt használ­nak. Adott kisülőcső konstrukció és forraszanyag al­kalmazása mellett a következő tényezők szabják meg a létrehozott véglezárás minőségét: a befor­­rasztása körülményei (hőfok, kályha, ill. forrasztási felületek hőfokeloszlása, izzítási idő stb.), az össze­forrasztandó felületek tisztasága, felületminősége, a forraszanyag által kitöltendő rések nagysága, ke­resztmetszete, forrasztási helyek (árambevezetők) száma, az alkalmazott pl. karika formájában ada­golt forraszanyag tömege, tömegeloszlása, a for­rasztandó felületre való felfekvésének milyensége stb. Általában tapasztalható, hogy nagyobb teljesít­ményű nátriumgőzlámpák esetében, azaz, ha több árambevezetőt alkalmazunk, nő a beforrasztási se­lejt a forrasztási helyek számának növekedésével és nehézkessé válik a szükséges mennyiségű, de egyen­letes eloszlású forraszanyag-adagolás biztosítása. A következő hibajelenségek szoktak fellépni: Több árambevezető esetében nem mindegyik forrad be, mivel a forraszanyag megolvadása köz­ben, ill. után az árambevezetőktől elhúzódik. A forraszanyag mennyiségét növelve az árambeve­zetők beforrasztása ugyan biztosítható, de az árambevezetők tövében nagyméretű forraszanyag cseppek képződnek, melyek gyakran felfutnak az árambevezetőkre és ezzel nehezítik, esetleg lehetet­lenné teszik azok későbbi hegesztését. A nagy tö­megű, összefüggő forraszanyag cseppek a különbö­ző forrasztott komponensek hőtágulásí egyenetlen­ségei szempontjából is kedvezőtlen hatású, és ezen egyenetlenségek a nátriumgőzlámpa korai meghi­básodásához vezethetnek. A lezáró idom pl. dugó beforrasztásánál a for­raszanyag pl. karika formájában kerül a cső végére, a dugó köré. A forrasztáskor gyakran előfordul, hogy a forraszanyag lefolyik a cső oldalán. A lehű­lés után megszilárduló forraszanyag csepp megaka­dályozza a kályhából történő kivételt, ill. a lefolyt forraszanyag mennyiségétől függően előfordulhat, hogy a megmaradó forraszanyag kevésnek bizo­nyul a megfelelő minőségű beforrasztáshoz. Fenti problémák részleges megoldására ismere­tes például az a módszer, miszerint a beforrasztás­­kor az árambevezetők közé nióbium szálat hegesz­­tenek, amely vezeti a megfolyt forraszanyagot (Ge­neral Electric). E megoldás jelentős többletköltsé­get igényel és csak az árambevezetők beforradását biztosítja. A találmány célja olyan megoldás biztosítása, mellyel jelentősebb többletköltség nélkül biztosít­ható a tökéletes véglezárás. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy fenti hátrányok kiküszöbölhetők, ha a lezáró idom homlokfelületének síkját megbontjuk és azon kü­lönböző szintmagasságú felületrészeket alakítunk ki. (Homlokfelületnek nevezzük az összeszerelt ki­sülőcső hossztengelyére merőlegesen elhelyezkedő és a külső térrel érintkező felületet.) A találmány tehát eljárás nagynyomású nátrium­gőzlámpák kisülőcsöveinek javított véglezárására, ahol a kisülőcső célszerűen kerámia anyagú csövé­nek végeinél ugyancsak célszerűen kerámia anyagú lezáró idomban árambevezetőt vagy árambeveze­tőket helyezünk el és az árambevezetőt vagy áram­bevezetőket a lezáró idommal, valamint a lezáró idomot a csővel forraszanyag, célszerűen üvegzo­mánc segítségével forrasztjuk össze és olyan lezáró idomot alkalmazunk, melyen előállításakor a homlokfelületének síkját megbontva azon külön­böző szintmagasságú felületrészeket alakítunk ki. A különböző szintmagasságú felületrészeket cél­szerűen a lezáró idom sajtolásakor, vagy fröccsön­tésével egy időben megfelelő sajtoló- vagy fröccs­­szerszám alkalmazásával alakíthatjuk ki, de mód van erre a lezáró idom utólagos mechanikai meg­munkálásával is, például marással, köszörüléssel stb. Célszerű eljárási mód a különböző szintmagassá­gú felületrészek kialakításával csatornákat létre­hozni. E csatornák kétféle szerepet tölthetnek be a méretarányoktól függően: egyrészt a forraszanya­got megolvadáskor elvezetik a kívánt helyekre, másrészt viszont darabolják a forraszanyagot, mi­vel a csatorna felett elhelyezkedő forraszanyagrészt nem hűti hőelvezetés folytán a lezáró idom, ezért a csatornák felett előbb megolvad a forraszanyag és részekre válik. Ennek megfelelően az árambeveze­tőket vagy a csatornákban helyezzük el, vagy érde­kes módon célt érhetünk úgy is, ha a csatornán kívül helyezzük el azokat éppen az említett darabo­lási effektus érvényesülése miatt. A lezáró idom és a cső közötti tökéletes forrasz­tás érdekében célszerű a csatornákat a lezáró idom homlokfeíületének külső pereméig vezetni és a kül­ső perem irányában lejtősre kialakítani. így bizto­sítjuk a csőbe való beforrasztáshoz szükséges for­raszanyag mennyiséget. Ennél a megoldásnál a megolvadt forraszanyag biztosan nem fog a cső külső felületére kerülni. További előnye e megol­dásnak, hogy a szokásos kettő helyett egyetlen da­rabból kialakított forraszanyagot lehet használni 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom