185719. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés párhuzamosan kapcsolt szabályozott áramirányítók párhuzamos üzemének vezérlésére
185 719 2 1 kör vagy a 215 bemenet és a 24 visszacsatoló határoló áramkör közé iktatódik. A 2. és 3. ábrán a 213 kimenet szolgáltatja a 22 alárendelt szabályozó — legtöbbször áramszabályozó — 221 alapjel bemenetén a kimenő áramot előiró Xa2 alapjelet. A találmány szerinti kapcsolási elrendezésben az önmagában ismert, s az Xa2 alapjel korlátozását, vagyis az áramkorlátozást létrehozó, a 213 kimenetre vagy sönt-jelleggel kapcsolódó 23 sönt-határoló áramkör vagy visszacsatoló jelleggel kapcsolódó 24 visszacsatoló határoló áramkör a 2. és 3. ábrán 26 határolást érzékelő áramkör közbeiktatásával kapcsolódik. A 26 határolást érzékelő áramkör A kimenetén akkor kapunk közvetlenül, vagy tetszőleges jelátalakító közbeiktatásával a 124 vezérlő- és szabályozó áramkörbe beavatkozó vezérlő jelet, amikor a határolás működésbe lépésekor a 213 kimenet felől 25 vonatkoztatási pont felé, vagy a 21 fölérendelt szabályozó 214 erősítő elemének bemenetét jelentő 215 bemenete felé Ik áram folyik. A 26 határolást érzékelő áramkör áramköri megvalósításának egy változatát és egyben példáját jelenti, amikor a határolás érzékelését a 26 határolást érzékelő áramkörben optocsatoló elem alkalmazásával oldjuk meg. Az optocsatoló elem találmány szerinti alkalmazását a 4. ábrán mutatjuk be a sönt-határolós példáján. A 4. ábra szerint a 213 kimenetre kapcsolódó 26 határolást érzékelő áramkör 261 optocsatoló elemet tartalmazza, amelynek 2611 fényemittáló eleme a 213 kimenet és a 23 sönt-határoló áramkör közé kapcsolódik, míg 2612 fényérzékelő eleme közvetlenül, vagy alkalmas jelformálás közbeiktatásával kapcsolódik az A kimenetre. A korlátozó áramnak 213 kimenet és 25 vonatkoztatási pontok közötti megindulásakor a 2611 fényemittáló elem a 2612 fényérzékelő elemen át közvetlenül vagy közvetve képezi az A kimeneten megjelenő vezérlő jelet. Természetesen optikai csatoló fentiek szerinti alkalmazása a 26 határolást érzékelő áramkörben a találmány szerinti kapcsolási elrendezés bármelyikében lehetséges. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés fentiek alapján a következő előnyös tulajdonságokkal rendelkezik:- lehetővé teszi az áramirányítók olyan folyamatos párhuzamos üzemének megvalósítását, ahol az áramirányítók a párhuzamos üzemet vezérlő áramirányítóhoz tranziensmentesen úgy kapcsolódnak, hogy a párhuzamos üzemet vezérlő áramirányító a párhuzamos üzem létrejötte után, előnyösen ennek gyakran névleges terhelési pontját is jelentő áramkorlátozásban üzemelve a hatásfok és a hálózat felé jelentkező meddő teljesítmény szempontjából optimális munkapontban maradjon; — lehetővé teszi, hogy a párhuzamos üzemet vezérlő áramirányitó csak akkor adjon ki a párhuzamosan kapcsolt áramirányító felé a párhuzamos üzemre vezérlő parancsot, amikor éppen áramkorlátozásba lépett, s így a vezérlő parancs beállítására külön beállító szerv nem szükséges még akkor sem, ha az áramkorlátozás pontjának állíthatónak kell lennie, hiszen a vezérlő parancs magával az áramkorlátozást létrehozó áramköri folyamattal van szükségszerű kapcsolatban;- lehetővé teszi, hogy tetszőleges számú áramirányító párhuzamos üzeme vezérlöláncban úgy valósuljon meg, hogy a terhelő áramtól függően a lánc soronlévő eleme vegye át a párhuzamos üzemet vezérlő áramirányító szerepét s a láncban őt követő áramirányító bekapcsolódásakor ez utóbbinak adja át a párhuzamos üzemre vezérlő funkciót;- lehetővé teszi optocsatoló alkalmazásával, hogy a párhuzamos üzemet vezérlő áramirányító határoló áramköre galvanikusan független legyen a párhuzamos üzemet vezérlő jeltől, azaz a párhuzamosan kapcsolódó áramirányító vezérlő és szabályozó áramkörétől, megvalósítva ezzel a párhuzamosan kapcsolt áramirányítók vezérlő- és szabályozóköreinek teljes galvanikus függetlenségét, amely a galvanikus csatolásból eredő esetleges za' varó hatás teljes kiküszöbölésére hivatott. Szabadalmi igénypontok 1. Kapcsolási elrendezés párhuzamosan kapcsolt szabályozott áramirányítók párhuzamos üzemének vezérlésére, amelyben közös gyüjtővezetékrendsze,ren párhuzamosan kapcsolt áramirányítók legalább egyikében legalább kéthurkos, alá- és fölérendelt szabályozókkal rendelkező szabályozó egység van, és amely szabályozó egység fölérendelt szabályozója határolva van, azzal jellemezve, hogy ezen áramirányítóban (11 ) az alárendelt szabályozó (22> alapjel-bemenetét (221) szolgáltató fölérendelt szabályozó (21) kimenetének (213) határolására szolgáló sönt-határoló áramkör (23), illetve visszacsatoló határoló áramkör (24) és a fölérendelt szabályozó (21) nevezett kimenete (213) közé. vagy a fölérendelt szabályozó (21) nevezett kimenetére (213) kapcsolódó sönt-határoló áramkör (23), illetve visszacsatoló határoló áramkör (24) és vonatkoztatási pont (25), illetve a fölérendelt szabályozó (21) erősítő elemének (214) bemenete (215) közé olyan határolást érzékelő áramkör (26) iktatódik, amelynek legalább egy kimenete (A) közvetlenül vagy alkalmas jelformáló elem közbeiktatásával az áramirányitóval (11) párhuzamosan kapcsolódó legalább egy másik áramirányító (12) vezérlő- és szabályozó áramkörének (124) egy alkalmas bemenetére (B) kapcsolódik. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés azzal jellemezve, hogy a határolást érzékelő áramkör (26) olyan optocsatoló elemet (261) tartalmaz, amelynek fényemittáló eleme (2611) kapcsolódik a fölérendelt szabályozó (21) kimenete (213) és a sönt-határoló áramkör (23) vagy a visszacsatoló határoló áramkör (24) közé, vagy a fölérendelt szabályozó (21) kimenetére (213) kapcsolódó sönthatároló áramkör (23) vagy a visszacsatoló határoló áramkör (24) és a vonatkoztatási pont (25), illetve a fölérendelt szabályozó (21) erősítő elemének (214) bemenete (215) közé, ugyanakkor fényérzékelő eleme (2612) közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik a határolást érzékelő áramkör (26) azon ki-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
