185710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés utóhűtéssel ellátott, fázisállapotváltozáson alapuló hűtésre

1 185 710 2 Ezt a hatásos utóhűtést éri el a találmány a hőszi­vattyú beépítésével. A találmány szerinti berendezés legegyszerűbb példaképpeni kiviteli alakjának működési vázlatát a 2. ábrán szemlélhetjük. A 10 alapberendezésben 5 a hűtőközeg pl. ammónia all körfolyamatban ke­ringve a 12 kisnyomású edényekből a 13 kompresz­­szor nyomásával kerül a 14 kondenzátorba, innen a 15 folyadékgyűjtőbe, majd a 16 hőcserélőbe s végül a 17 adagolószelepen (fojtószelepen) át jut 10 vissza a 12 kisnyomású edényekbe. A 10 alapberendezés hűtőközege a 16 hőcserélő­ben a 21 körfolyamatban keringő közvetítő közeg­gel pl. etilén-glikolos vízzel kerül hőkapcsolatba, amely közvetítő közeg a 32 elpárologtatóban vi- I5 szont a 30 hőszivattyú 31 körfolyamatában keringő közeggel pl. freonnal kerül hőkapcsolatba. Ez a közeg innen a 33 kompresszor hatására a 34 kon­denzátorba, majd u 35 adagolószelepen át kerül vissza a 32 elpárologtatóba. 20 A 30 hőszivattyú közege a 34 kondenzátorban hőkapcsolatba kerül a 40 melegvízszolgáltató rend­szer 41 vezetékében levő vízzel, amely innen a 42 melegvíztartályba jut. A berendezés a következőképpen működik. 25 A 11 körfolyamatban a hűtőközeg, itt az ammó­nia a 12 kisnyomású edényekben hőt von el az árutól, azt lehűti, maga pedig felmelegedve párolog és gőzzé válik. A 13 kompresszor és mintegy 80 *C hőmérsékletű túlhevített gőzzé válik. Ezután a 14 30 kondenzátorban pl. levegő hatására mintegy 35 °C- ra hűl le és ezen a kondenzációs hőmérsékletén cseppfolyósodik s a 15 folyadékgyűjtőben gyűlik össze. Innen a 16 hőcserélőbejutva a 21 körfolya­matban keringő pl. etilén-glikolos víz utóhűtése 35 hatására azonos nyomáson mint túlhűtött folyadék a 17 adagolószelepen át kerül vissza ismét a 12 kisnyomású edényekbe újabb hűtési feladat elvég­zésére. A 21 körfolyamatban a 16 hőcserélőben felmele- 40 gedett etilén-glikolos víz a 32 elpárologtatóban hűl ismét le. Ebben ezt a hűtést már a 30 hőszivattyú végzi, amelynek 31 körfolyamatában keringő kö­zeg pl. freon. A 32 elpárologtatóban a 21 körfolya­matban keringő közegtől, az etilén-glikolos víztől 45 elvont meleggel felmelegedett gőz állapotú közeget, a freont a 33 kompresszor nyomja nagyobb nyomá­sú és hőfokú túlhevített gőzzé, amelyet a 34 kon­denzátor cseppfolyósít ismét, hőjét átadva a 41 körfolyamatban keringő hideg víznek, amely ez- 50 után, mint melegvíz kerül a 42 melegvíztartályba, ahonnan azután céljának megfelelően használható fel akár mint melegvíz, akár mint fűtési víz. A 3. ábrán bemutatott berendezés hasonlatos a 2. ábrán látotthoz, azzal a különbséggel, hogy itt a 55 10 alapberendezés 11 körfolyamatába a 18 hőcseré­lő is be van iktatva, amelynek révén a 10 alapberen­dezés a rendszer az 50 talajfűtő rendszer 51 körfo­lyamatában keringő közegével pl. etilén-glikolos vízzel hőkapcsolatba kerül. Ily módon ez a közeg 60 némi hőt maga is elvon a 10 alapberendezés 11 _ körfolyamatában keringő cseppfolyósított hűtőkö­zegétől, az ammóniától. 4 db á A 4. ábrán a 3. ábrázolt berendezés kibővített változata látható. Itt az 50 talajfűtés közegének 51 körfolyamatába be van még építve az 52 hőcserélő, ahol e közeg a 10 alapberendezés 13 kompresszora felmelegedő fejének hűtésére szolgáló 60 fejhűtés 61 körfolyamatában keringő közeggel pl. vízzel kerül hőkapcsolatba. Ily módon az 52 hőcserélőben hűl le a fejhűtő közege a tőle átvett többlethő is az 51 körfolyamatában keringő talajfűtést erősíti. Mint láthatjuk, a hőszivattyú beépítésével nem­csak a hűtés hatásfokát növelhetjük, hanem a nyert hőt számos célra hasznosíthatjuk. A találmánynak ily módon főleg olyan telepeken, üzemekben van nagy jelentősége, ahol a hűtésen kívül fűtésre, vagy melegvízszolgáltatásra stb. is szükség van. Egyébként a bemutatott példákon kivül a beren­dezés számos további változata is képezhető: így pl. az alapberendezés hűtőközege is lehet freon, a töb­bi közegek közül lehet az etilén-glikolos víz helyett minosol, sóié, glicerin, — valamint a 16 és 32 hőcse­rélők is egyesíthetők célszerű konstrukcióval pl. egységes ammónia-freon csőköteges hőcserélővé, amikor a berendezésből a 21 körfolyamat kimarad­hat stb. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás utóhütéssel ellátott, fázisállapot válto­záson alapuló hűtésre, azzal jellemezve, hogy az utóhűtést a lekondenzált hűtőközeg tiszta folyadék fázisában hőszivattyúval végezzük és a hőszivaty­­tyúval nyert hőt pl. melegvízszolgáltatásra, fűtésre stb. hasznosítjuk. 2. Berendezés az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy az alapberendezés (10) körfolyamatához (11) a hűtő­közeg kondenzációs hőmérsékletén cseppfolyósí­tott tiszta folyadék szakaszán (EG vagy FG) hőszi­vattyú (30) van csatlakoztatva. 3. A 2. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hőszivattyú (30) az alapberendezés (10) körfolyamatához köz­vetlen hőcserélő pl. ammónia-freon hőcserélő útján van csatlakoztatva. 4. A 2. vagy 3. igénypontban meghatározott be­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hőszivattyú (30) közegének körfolyamatához (31) a benne keringő közeg kondenzátorához (34) me­legvízszolgáltató rendszer (40) van csatlakoztatva. 5. A 4. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alapberen­dezés (10) hűtőközegének körfolyamatához (11) annak tiszta folyadék szakaszán (EG vagy FG) további hőcserélő (18) közbeiktatásával talajfütő­­rendszer (50) van csatlakoztatva. 6. Az 5. igénypontban meghatározott berende­zés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a talajfű­tőrendszer (50) közegének körfolyamatához (51) hőcserélő (52) útján az alapberendezés (10) komp­resszorának (13) fejhütőrendszere (60) is csatlakoz­tatva van. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom