185665. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés izobután és/vagy n-bután és/vagy izopentán és/vagy n-pentán kinyerésére gazolintartalmu földgázból
1 185 665 2 A találmány tárgya eljárás és kapcsolási elrendezés izobuíán és/vagy n-bután és/vagy izopentán és/vagy n-pentán kinyerésére gazolintartalmú földgázból. A legalább 3 szénatomos szénhidrogének gazolintartalmú földgázból való kinyerését a 171 970 lsz. magyar szabadalmi leírás ismerteti. Az ismert eljárás szerint a földgázt lehűtik, és a gázáramba a hidrátképződés megakadályozására fagyásgátló inhibitort juttatnak. A hűtés hatására a földgáz egy része kondenzálódik, gázfázis és kondenzátumfázis jön létre. E két fázis mindegyike tartalmaz nehéz szénhidrogén-frakciót - azaz három szénatomos és ennél hosszabb szénláncú szénhidrogéneket. A két fázist elválasztják, a gázfázisból a nehéz szénhidrogén-frakciót hűtés közben végzett abszorpcióval eltávolítják, a nehéz szénhidrogén-frakcióval telített abszorbensből gázmentesítő berendezésben a metánt és az etánt kihajtják, majd deszorpciós berendezésben a nehéz szénhidrogén-frakciót elválasztják az abszorbenstől, amelyet az abszorpcióhoz visszavezetnek. A nehéz szénhidrogén-frakció egyes komponenseit (propán, butának, pentánok stb.) frakcionált desztillációva! különítik el. A földgáz hűtésekor képződött kondenzátumfázist a metán és az etán kihajtása után szintén frakcionált desztillációnak vetik alá, általában a gázfázisból elkülönített nehéz szénhidrogén-frakcióval együtt. A frakcionáló berendezésben propánt, butánkeveréket (n-bután és izobután elegye), izopentánt és pentánmentes stabil gazolint különítenek el. Ennek megfelelően a frakcionáló berendezés propánfrakcionáló, butánfrakcionáló és izopentánfrakcionáló egységből (toronyból) áll. Az ismert eljárás szerint működő üzemet általában közvetlenül a földgázmezőre telepítik, és a földgáz-távvezetékre kapcsolják. Ebben az esetben az üzemnek a nehéz szénhidrogén-frakciók kinyerésén és szétválasztásán kívül az előírt harmatpontú földgázt is folyamatosan kell termelnie és a távvezetékbe továbbítania. A kezelt földgáz nagy mennyisége miatt, és a gázszolgáltatás biztonsága érdekében az azonos technológiájú üzemeket általában párhuzamosan kapcsolják. Az ismert megoldás hiányossága, hogy a földgázból kinyert termékek választéka nem elég nagy, mivel a különböző szénhidrogén-izomerek szétválasztása a technológiai rendszerben alkalmazott kapcsolással nem valósítható meg. Ennek következtében pótlólagos frakcionáló egységek beiktatása nélkül nincs mód a bután és az izobután elválasztására, s többféle minőségű gazolin előállítására. E pótlólagos frakcionáló egységek viszont egyrészt megnövelik a beruházási költségeket, másrészt az üzemeltetésük további jelentős energiafelhasználást igényel. A találmány célja olyan eljárás és kapcsolási elrendezés biztosítása, amely párhuzamosan kapcsolt üzemek esetén lehetővé teszi az izobután és/ vagy n-bután és/vagy izopentán és/vagy n-pentán kinyerését gazolintartalmú földgázból. Azt találtuk, hogy pótlólagos frakcionáló egységek alkalmazása nélkül, gazdaságosan kinyerhetjük az izobutánt és/vagy n-butánt és/vagy izopentánt és/vagy n-pentánt a gazolintartalmú földgázból, a földgáz hűtése, a gázfázisból a nehéz szénhidrogének abszorpcióval való kinyerése és frakcionált ds-sztillációja, továbbá a földgáz hűtésénél képződő cseppfolyós fázis metán- és; etánmentesítése, szárítása és frakcionált desztiliációja útján, ha a szénh drogén-frakciók kinyerését legalább két, párhuzamosan kapcsolt üzemben végezzük, az egyes üzenteknél a gázfázisból abszorpcióval kinyert, nehéz szénhidrogéneket tartalmazó frakciókat egyesítjük, és a párhuzamosan kapcsolt üzemek egy részében f akcionáljuk, míg az egyes üzemeknél a cseppfolyós fázis metán- és etánmentesítése, valamint szárítása utáni frakciókat egyesítjük, és a párhuzamosan kapcsolt üzemek másik részében frakcionáljuk, s a kétféle frakcionáiásnál képződő izobután és/ \ agy n-bulán és/vagy izopentán és/vagy n-pentán tartalmú frakciókat elkülönítjük. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy a találmány szerinti eljárás körülményei között a gazolintartalmú földgáz pentántartalmának mintegy 85%-a a kondenzátumfázisba kerül, s így az ïgyes párhuzamosan kapcsolt üzemekben képződő pentántartalmú kondenzátumfázisok egyesítésével és az üzemek egy részében történő frakcionálásával egyszerűen elkülöníthetjük az izopentánt és a npentánt, ugyanakkor az abszorpcióval elkülönített, kis pentántartaimú frakcióknak az üzemek másik részében végzett együttes frakcionálásával az izobutánt és a n-butánt tudjuk egyszerűen elkülöníteni. A találmány szerinti eljárás egy előnyös változata szerint a szénhidrogén-frakciók kinyerését két párhuzamosan kapcsolt üzemben végezzük, a gázfázisból abszorpcióval kinyert, nehéz szénhidrogéneket tartalmazó frakciókat egyesítjük, és az egyik üzemben frakcionáljuk, a cseppfolyós fázis metán- és etánmentesítése, valamint szárítása utáni frakciókat szintén egyesítjük, és a másik üzemben frakcionáljuk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló kapcsolási elrendezés hűtő és szeparáló, abszorber, gázmentesítö, deszorber és frakcionáló egységekkel rendelkezik, s új jellemzői, hogy legalább két párhuzamosan kapcsolt üzem deszorberei vezetékekkel az üzemek egy részének első frakcionáló egységéhez/egységeihez vannak kapcsolva, az üzemek gázmentesítői vezetékekkel az üzemek másik részének első frakcionáló egységéhez/egységeihez vannak kapcsolva, s az első frakcionáló egységek további frakcionáló egységekkel vannak öszszeköttetésben. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy előnyös kiviteli alakja szerint két párhuzamosan kapcsolt üzem deszorberei vezetékekkel az első üzem propánfrakcionálójához vannak kapcsolva, a gázmentesítők vezetékkel a második üzem propánfrakcionálójához csatlakoznak, s az első üzem propánfrakcionálója a butánfrakcionálóval, ez utóbbi pedig az izobutánfrakcionálóvai van összeköttetésben, míg a második üzem propánfrakcionálója a butánfrakcionálóhoz, s ez utóbbi az izopentánfrakcionálóhoz csatlakozik. A találmány szerinti eljárást és kapcsolási elrendezést közelebbről az 1. ábra kapcsán mutatjuk be. ’-J 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
