185624. lajstromszámú szabadalom • Ciklopropil-anilin-származékokat tartalmazó növényi növekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására 185625 Kiegyensúlyozó berendezés elektronikus programvezérlő egységgel
1 185 624 2 2. példa 4-(2,2-Diklór-ciklopropil)-anilin előállítása (2. hatóanyag) Az előző példában leírt módon járunk el és azonos kiindulási anyagokat alkalmazunk azzal az eltéréssel, hogy az acetilezés után kapott 4-(2,2-diklór-ciklopropil)acetofenont nem klórozzuk, hanem közvetlenül oximot képzünk, átrendeződésnek és hidrolízisnek vetjük alá a megadott körülmények között. A kapott 4-(2,2-diklór-ciklopropil)-anilin olvadáspontja 62,1 °C. Elemi összetétel (%): " számított: C 53,49 H4,49 N 6,93 Cl 35,08, talált: C 53,86 H4,65 N 6,74 Cl 35,30. 3. és 4. példa Az 1. és 2. példában leírt módon eljárva és a megfelelő kiindulási anyagokat alkalmazva állítjuk elő a következő vegy öleteket: 4-(2,2-diklór-ciklopropil)-3-bróm-anilin (3. hatóanyag); 13%-os kitermeléssel kapott világosbarna folyadék, és 4-(2,2-dibróm-ciklopropil)-ani!in (4. hatóanyag); 6,4%-os kitermeléssel kapott vörösesbarna folyadék. 5. példa 4-f 2,2-diklór-ciklopropil)-3-klór-N-metil-anilin előállítása (5. hatóanyag) Kiindulási anyagként az 1, példa szerint előállított 4-(2,2-dikiór-ciklopropi!)-3-klór-anilint használjuk. 47,3 g (0,2 mól) 4-(2,2-diklór-ciklopropil)-3-klóranilint, 31,8 g (0,3 mól) ortohangyasav-trimetil-észtert és 0,8 g tömény kénsavat Vigreux-feltéttel, kondenzátorral és hőmérővel felszerelt 250 ml-es, háromnyakú gömblombikba töltünk. A reakcióelegyet 115-120 °C-on melegítjük és a képződött etanolt ledesztilláljuk. Ezután a reakcióelegyet 45 percig 165 °C-on melegítjük. Lehűlés után a nyers terméket kovasavgélen folyadékfázisú kromatografálással tisztítjuk. 32,3 g N-metil-4-(2,2-diklór-ciklopropil)-3-kIór-formanilidet kapunk. A termék olvadáspontja 90 °C. A kapott vegy ületet 100 ml 10%-os sósavval 250 ml-es gömblombikba töltjük, majd a reakcióelegyet 2 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. Ezután 10°C-ra lehűtjük és 15 %-os kálium-hidroxid oldattal semlegesítjük. A terméket etil-éterrel extraháljuk és a kivonatot vízzel mossuk, majd vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk. Az etil-éter elpárologtatása után a nyers terméket kovasavgélen folyadékfázisú kromatografálással tisztítjuk. 20,7 g (71,6%) 4-(2,2-diklór-ciklopropil)-3-klór- N-metil-anilint kapunk; n^= 1,5878. 6. példa Az 5. példában leírt módon eljárva és megfelelő kiindulási anyagokat alkalmazva állítjuk elő a 4-(2,2- diklór-ciklopropil)-3-klőr-N-etil-anilint (6. hatóanyag) 63 %-os kitermeléssel; n“= 1,5781. 4 7. példa 4-(2,2-Diklór-ciklopropil)-3-klór-anilin-hidroklorid előállítása (7. hatóanyag) Az 1. példa szerinti eljárással előállított 4-(2,2-diklórciklopropil)-3-klór-anilint használjuk kiindulási anyagként. 4 g (0,017 mól) 4-(2,2-diklór-ciklopropil)-3-klóranilint, 10 ml etanolt és 120 ml 5 %-os sósavat visszafolyató hűtővel felszerelt 250 ml-es gömblombikba töltünk. A reakcióelegyet 30 percig visszafolyatás közben forraljuk. Lehűlés után a hidroklorid kiválik. Kiszűrjük és 50 °C-on vákuumban (6 Torr) szárítjuk. 2,7 g (58,7 %) 4-(2,2-diklór-ciklopropil)-3-klór-anilin-hidrokloridot kapunk; olvadáspontja 216 °CElemi összetétel (%): számított: C 38,16 H3,53 N 4,95 Cl 25,09, talált: C 38,72 H3,57 B4,90 Cl 25,86. 8-10. példa A 7. példában leírt módon eljárva állítjuk elő a következő vegyületeket és kiindulási anyagként a 3., 2., illetve 5. példa termékét használjuk. 4-(2,2-Diklór-ciklopropil)-3-bróm-anilin-hidroklorid (8. hatóanyag); olvadáspontja 214—215 °C. Elemi összetétel (%): számított: C 34,02 H 2,83 N4,41 Cl 33,54, talált: C 33,08 H2,80 N4,35 Cl 32,17. 4-(2,2-diklór-ciklopropip-anilin-hidroklorid (9. hatóanyag); olvadáspontja 250 °C fölött van. Elemi összetétel (%): számított: C 45,28 H4,19 N 5,87 Cl 4,65, talált: C 45,92 H3.80 N 5,01 Cl 4,52. 4-(2,2-diklór-ciklopropil)-3-klór-N-metil-anilin-hidroklorid (10. hatóanyag); olvadáspontja 151 °C. Elemi összetétel (%): számított: C41,81 H3,83 N4,88 C149,47 talált: C 42,14 H3,85 N4.85 Cl 49,25 A következő J-IV. példákban ismertetett vizsgálatokban oldat meghatározáson vizes oldatot értünk, ha a hatóanyag vízben oldható, vagy ellenkező esetben olyan vizes diszperziót vagy emulziót, amelyet 20 súly % hatóanyagot tartalmazó nedvesíthető por, vagy 200 g/liter hatóanyagot tartalmazó emulgálható koncentrátum vízzel való hígításával kaptunk. A vizsgálatokat növényházban vagy szabadföldön végeztük és a növények, így bab és szója leveleit olyan oldattal kezeltük, amelyben a vizsgálandó hatóanyag koncentrációja 0,1 g/liter és 20 g/liter között volt. A biometrikus és morfológiai változásokat az idő függvényében megfigyeltük a kezelt növényeken és összehasonlítottuk olyan kontroll növényeken tapasztalt jelenségekkel, amelyeket azonos körülmények között, de hatóanyagot nem tartalmazó oldattal végzett vizsgálatban tapasztaltunk. I. példa Növényházi vizsgálat babon (Phaseolus vulgaris: Contender fajta A vizsgálandó hatóanyagot kívánt koncentrációban tartalmazó oldatot állítottunk elő a következő össze-5 10 15 20 26 30 35 40 45 50 55 60 65
