185611. lajstromszámú szabadalom • Prenilamin tartalmú kozmetikai készítmények
1 185 611 2 A találmány tárgya 3,3-difenilprop.’l- l-m.eti!fenetilatnin (prenilamin) tartalmú kozmetikai készítmény. Közelebbről a találmány tárgya 3.3-difenilpropií- 1-metilfenetilamint vagy savaddíciós sóját tartalmazó kozmetikai készítmény, különösen szájápolószer vagy bőrápolószer. A szájápolószer például fogkrém, fogzselé, szájvíz vagy szájspray, a bőrápolószer például krém, testvíz, sampon, hajszesz vagy dezodor. Az új kozmetikai készítmény előnyösen alkalmazható zsíros és érzékeny bőrű, allergiára hajlamos személyek testápolására, továbbá a száj egyes betegségeinek megelőzésére. A kozmetikum a hagyományos értékelés szerint a bőr szépítésére, díszítésére szolgál, és a bőr esztétikus, kellemes tulajdonságait javítja. A modernebb felfogás szerint a kozmetikumot olyan anyagnak tekintik, amely az emberi test különböző részeivel (bőrfelület, haj, körmök, ajkak, fogak, genitáliák és nyálkahártyák) érintkezésbe kerül, elsősorban azok illatosítására, védelmére, jó álla- ( pótban tartására, küllemük megváltoztatására vagy a testszag dezodorálására. A kozmetikumok vásárlói egyre igényesebbek, és a kozmetikai készítményekkel szembeni elvárások egyre nagyobbak. Ma már mind gyakoribb a profilaktikus hatású kozmetikumok gyártása. Ilyenek például a fogszuvasodást gátló fluorvegyületeket tartalmazó fogkrémek, a csíraképződés megakadályozására bakteriosztatikumokat tartalmazó dezodorok, s a bioaktív anyagokat, vitaminokat tartalmazó krémek, valamint az ailergént nem tartalmazó kozmetikumok. A kozmetikai iparban az ilyen jellegű termékek előállítása súlyos problémákat vet fel. A modem, nagyhatású készítmények előállításánál komoly nehézségeket okoz a mikrobiológiai tisztaság biztosítása. A kozmetikai ipar szívós harcot folytat egyrészt azért, hogy a készítményei lehetőleg minimális csíraszámtnai, jól stabilizálva kerüljenek a fogyasztóhoz, másrészt az engedélyező hatóságokkal azért, hogy az egyre rezisztensebbé váló baktériumtörzsek ellen alkalmazható, engedélyhez kötött és korlátozott számban rendelkezésre álló antibakteríáHs anyagok használati körét növeljék. A gyakorlatban a kozmetikumok, különösen a krémek konzerválására, stabilizálására antibakteriáiis hatású anyagokat alkalmaznak. Ilyen anyag például a metilparaben [p-hidroxi-benzoesav-metilészter] vagy a propilparabeu [p-hidroxi-benzoesav-propilészter]. Újabban a kozmetikai szakemberek aggódva állapítják meg, hogy az alkalmazható antibakteriáiis anyagok választéka nem elegendő. A gyakori alkalmazás magával hozta a rezisztens baktériumtörzsek kialakulását. A kozmetikai célra engedélyezett antibakteriáiis anyagok mennyiségének növelése több esetben olyan negatív bőrgyógyászati tüneteket okozott, amelyek háttérbe szorították a kozmetikum eredeti hatását. Más esetekben, mint például a hexaklorofénnél [3,3',4,4',6,6'-hexaklór-2,2'-metilén-difenol], embrió toxikus tulajdonságok jelentkeztek. A kozmetikumok minimális csíraszámmal való előállítása tehát jelentős probléma, amelyet eddig még nem tudtak kielégítően megoldani. A kozmetikai készítmény mikrobiológiai tisztasága különösen azoknál a készítménytípusoknál fontos, amelyek használat közben a felhasználó krónikusan, iappangóan megbetegedett testrészeivel érintkezhetnek. A legveszélyesebb területek a következők: a szájüreg, a szem és környéke, a genitáliák, a hónalj, a lábujjak közötti rész és a csecsemő teljes testfelülete. A jelenleg alkalmazott konzerváló anyagok a tapasztalatok szerint távolról sem tekinthetők kielégítőeknek. Sok esetben feltételezhető, hogy egy nem kellően csíramentes kozmetikai készítmény a felelős egyes akut szájnyálkahártya- vagy szemkötőhártya-gyulladások vagy allergiás bántalmak megjelenéséért. A kozmetikumot gyártók elvileg a készítményeket egészséges emberek számára készítik. Az esetek egy részében azonban a felhasználó már eleve a bőrgyógyászat területére tartozó betegségtípusra keres megfelelő kozmetikumot. Ilyenkor a már beteg és érzékeny bőr szempontjából a nem kellően csíramentes és még profilaktikumot sem tartalmazó készítmény többet árt, mint amennyit használ. Maga a tiszta kozmetikum is okozhat bőrártalmat. Ilyenkor túlnyomórészt bőrgyulladás jelentkezik a fel-_ használás helyén. Tulajdonképpen a kontakt dermatitiszék kialakulása jelenti a fő problémát. Az ártalom a felhasználás helyén viszketéssel, majd fcivörösödéssel, ödémás duzzanattal, majd hólyagocskákkal jelentkezik. Előfordulhat a bőr pigmentációs zavara is, amely feltehetően ugyancsak a kozmetikumok használatának a következménye. Később az ártalmak az egész testfelületre kiterjedhetnek. A kontakt dermatitiszek kialakulása általában az érzékenybőrűekre jellemző. Ezt az állapotot tulajdonképpen allergiának is nevezhetjük. A túlzott érzékenységet kiváltó allergén anyag előfordulhat a kozmetikum illatanyagában, lehet a felületaktív anyag vagy maga a fertőtlenítőszer, a festék, a nem megfelelő minőségű alapanyag, a lanolin, esetleg a kozmetikumot szennyező baktériumok toxinja is stb. Ilyen esetekben szekunder folyamatként gyorsan kialakulhat a szem konjunktivitisze, a száj és a genitáliák nyálkahártyájának gyulladásos megbetegedése, az ajkak gyulladása vagy a fény hatására a kozmetikum jelenlétében a bőrben létrejövő pigmentzavar. A fogyasztó ma már elvárja, hogy a kozmetikai hibának tűnő, de tulajdonképpen krónikus bőrgyógyászati esetnek is felfogható betegségtípusokra megfelelő kozmetikai készítményt kapjon. Ilyen betegségtípusok: a zsíros és a száraz seborrea, a fiatalkori pattanások, mitteszerek, az időskori rosacea, az arcbőr túlzott szárazsága vagy zsírossága, a túlzott izzadás, a hipertrichózis, bizonyos vonatkozásokban a haj és a körmök betegségei, a gombásodások és nem utolsósorban a pszoriázis, nőgyógyászati vonatkozásban pedig a folyás és a viszketegség. A fogyasztó a fogkrémektől és a szájápolószerektől is elvárja a caries-megelőző hatást. Mindezen körülményeket csak súlyosbítja, hogy a felsorolt betegségtípusoknak jelenleg nincs specifikusan és veszélytelenül alkalmazható gyógyszere. A fentiek jelenleg a kozmetikai ipar fő problémáit képezik, mivel nem áll rendelkezésre olyan anyag, amely önmagában eleget tenne ezeknek a komplex kozmetikai igényeknek. Ismeretes, hogy a prenilamin-laktát és a prenilamin-fumarát a gyenge beta-szimpatoíitikus hatásán túlmenően kiválóan alkalmazható egyes gasztroenterológiai betegségek kezelésére, így az ún. dumping szindróma, erjedéses diszpepsziák, krónikus hasmenések, laktóz-intoleranciák, étel-intoleranciák és diszperziával járó bőrelváltozások orális gyógyszeres kezelésére [Szatlóczky 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
