185603. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rosszindulatú daganatos sejtek kimutatására

1 185 603 2 ták felvitele után a lemezeket visszahelyezzük a készü­lékbe és az oldószertartályt a géllel összekötő papírcsíkot kissé lefelé toljuk, hogy a gélréteggel jó érintkezést bizto­sítsunk. A papírcsíknak nem szabad csöpögni. A feles­leges nedvességet letöröljük. Az oldószert a tartályban 5 állandóan az edény felső végétől számított 1 cm magas­ságig tartjuk. A futtatást 4—7 óra hosszat végezzük aszerint, hogy a szétválasztás hogy halad. Színes anya­gokkal közvetlenül végbemegy a szétválasztás. A protein szétválasztott foltjait könnyen láthatóvá tehetjük oly 10 módon, hogy a vékonyrétegkromatográfia lemez papír másolatára visszük át a kromatográfiás szétválasztás be­fejezése után és ami után metanol + víz + ecetsav = = 90:5:5 arányú elegyében 48 óra hosszat előmostuk. A papírlap 3 mm-es szűrőpapír. 20X18 cm-es papírlapot 15 helyezünk a gélrétegre és annyira nyomjuk, hogy a gél­­réteggel való érintkezést biztosítsuk. Ügyelünk arra, hogy a papírmásolat alá ne kerüljön levegő és hogy ne sértsük meg a gélréteget. A folyadékfázist a papírral le­hatjuk a gélrétegről és egy perc múlva eltávolítjuk, majd 20 60 C-on 15 percig azonnal szárítani kezdjük egy kemen­cében és bármely szokásos festési módszerrel megfest­jük. A festést úgy végezzük, hogy a papírmásolatot 0,03% diazotált szulfanilsav 10%-os nátrium-karbo­náttal (Pauley-reagertssel) készített oldatával beperme- 25 tezzük. A megfestést végezhetjük amido-fekete metanol-ecet­­sav 90:10 V/V arányú elegyére telített oldatával is, a festési idő 5-10 perc. Az elszíntelenítéshez a lemezt átöblítjük két térfogatnyi 90 :10 arányú metanol-ecetsav- 30 oldat és egy térfogatnyi víz keverékével. Alapos mosás nélkül nehéz kismértékű háttér festést kapni. A lemeze­ket magukat is 60 °C körüli hőmérsékleten száríthatjuk (levegő cirkulációval ellátott kemencében), de csak abban az esetben, ha csak az astrocytint kell megfesteni. 35 Izolációs célokra a lemezt csak levegőn kell szárítani szobahőmérsékleten. A túlfűtés hőbomlást eredményez­het, de ezt rendszerint elkerülhetjük, ha 50- 60 °C-on dolgozunk, ezen a hőmérsékleten a Sephadex G-200-as lemez 15-30 perc alatt szárad. A száraz lemezeket 40 10 percig metanol : víz : ecetsav 75 : 20:5 arányú elegyé­ben hagyjuk duzzadni és amido-fekete azonos oldószer­­rendszerrel telített oldatában 5 óra hosszat festjük és utána azonos oldószer-rendszerben történő áztatással mossuk szárítás előtt. A molekulasúly-meghatározás úgy 45 történik, hogy a kiindulási vonal és az egyes zónák közepe közötti távolságot közvetlenül a másolaton vagy a denzitogrammon 0,005 mm-es pontossággal lemérjük. Az eredményt Rm értékben fejezzük ki, ez az érték a vizsgált protein migrációs távolságának (dp) aránya a 50 referencia proteinként használt citokróm C vagy mio­­globin migrációs távolságához (dm). A vizsgált anyag migrációs távolságát elosztva a standard távolsággal adja az alábbi törtet: Egy egyenes kalibrációs vonalat kapunk, ha felrajzoljuk a standardok molekulasúlyának logaritmusát Rm függvé­nyében. Ebből a vonalból megkaphatjuk az ismeretlen 50 protein molekulasúlyát. A legpontosabb eredményeket akkor kaphatjuk, ha a lemezre való felvitel előtt egyenlő rész proteinminta oldatokat elegyítünk a standardokkal, ez esetben citokróm C-vel. A fent leírt vékonyréteg­kromatográfiás módszerrel az astrocytint körülbelül 65 0. 83 + 0,02 távolságra észleltük a standard citokróm C-hez viszonyítva önálló folt formájában és így az astro­­cytin molekulasúlyát hozzávetőleg 8000-nek találtuk. Ebben az eljárásban több különálló terméket sikerült elválasztani az astrocytintől a molekulasúlyok kisebb különbségei alapján. Három, eddig szennyeződésként szereplő hozzávetőlegesen 64 000, 148 000 és 230 000 molekulasúlyú terméket és egy alkalmanként előforduló 32 000 molekulasúlyú terméket mutattunk ki és válasz­tottunk külön a fent leírt vékonyrétegkromatográfiás módszerrel. Az astroeytin terméket az astrocytint tar­talmazó géllel együtt száraz formában elválasztjuk, az 1. oldatban feloldjuk és a gyantától centrifugálással vagy más hasonló módszerrel választjuk el. Az így kapott astroeytin vízben, valamint semleges és savas pH-nál is oldódik, de lúgos pH-nál nem oldódik, abszorpciós csúcsot 280 mju hullámhossznál mutat. A termék 8000 molekulasúlyú polipeptid. Kovalensen kötőt: aminosavait 6 n sósavval történő hidrolízissel mutatjuk ki, majd a mennyiségi elemzés az alábbi amino­­sav összetételt mutatja: aszparaginsav Hozzávetőleges maradékszám 9 treonin 5 szerin 6 glutaminsav 13 prolin 4 glicin 6 alanin 9 valin 4 1/2 cisztin 2 metionin 1 izoleucin 2 leucin 8 tirozin 2 fenil alanin 3 lizin 8 hisztidin 2 arginin 4 összesen körülbelül: 88 A kimutatható mennyiségekből hiányzik a cisztein­­sav, a hidroxi-prolin, a norleucin, az ammónia, az izo­­dezmozin, a dezmozin, a hidroxi-lizin, lizino-norleucin­­sav és a gamma-ainincvajsav, de nyomokban jelen van glükózamin. A fenti módszerrel az 1. példában használt 11 g agy­­tumor-szöveiből körülbelül 3 mg tisztított astrocytint sikerült előállítani. 2A. példa „Reeler” recognin előállítása A „Reeler” betegség genetikai betegség, melynél az állatoknak nem sikerül stabil koordinált mozgási aktivi­tást elérni, így tántorgó állapot jön létre, mivel bizonyos idegsejtek nem mozognak az agy meghatározott része, a kisagy felé egy bizonyos fejlődési szakaszban. Elektron­mikroszkópos vizsgálatokkal kimutattuk, hogy egyes gliasejtek függőleges rúdszerű tengelyeket képeznek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom