185592. lajstromszámú szabadalom • Berendezés alakváltozás mérésére

185592 A találmány szerinti berendezésnek három foto­­detektort tartalmazó kiviteli alakjában a vizsgált tárgy felületének különböző szakaszai oly módon mérhetők, hogy a berendezést az egyik mérési hely­zetből a másikba fokozatosan eltoljuk. Ily módon a vizsgált tárgy felületén felfedezhetők a hibák vagy nyílások, mivel ezek a berendezés eltolásakor, az egyik mérési helyzetből a másikba való átmenet­kor az optikai jelek megszakadását okozzák. A két fotodetektoros változatban az optikai jel megsza­kadása nem megengedhető, mivel ennek következ­ménye a fázisciklusokat számláló egység hibás mű­ködése lehet. A találmány szerinti berendezés további céljait és előnyeit a csatolt rajz alapján az itt következő részletes ismertetésben mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés vázlatos ké­pe, a 2. ábra a vizsgálandó tárgy felületére felvien­dő jelölések különböző típusai, a 3. ábra a talál­mány szerinti berendezés felvételi egységeinek váz­lata diffrakciós ráccsal kialakított jelölésrendszer esetében, amely a vizsgált tárgy felületén van kiala­kítva, míg a 4. ábra a jelölésrendszerben alkalma­zott jelölések elrendezése a vizsgált tárgy felületén és a fotodetektorok bekötése három fotodetektort tartalmazó kiviteli alak esetében. Az alakváltozások mérésére kidolgozott talál­mány szerinti berendezés (1. ábra) 1 közös optikai tengelyen egymás mögött felfűzött 2 lézert, elek­trooptikai 3 frekvenciamodulátort, és 4 optikai rendszert, továbbá 8 fényérzékeny egységet és 9 elektronikus fázismérőt tartalmaz. A 4 optikai rendszer a 2 lézer fényéből 5 és 6 fénynyalábot állít elő, amelyek 7 keresztezési tartományban találkoz­nak egymással. A találmány szerinti berendezés egy konkrét kia­lakításban He-Ne-lézert alkalmaztunk, amelynek teljesítménye 8 mW volt. A 2 lézer típusának és tel­jesítményének megválasztása természetesen a mindenkori feladattól függ. Ebből a szempontból meghatározott tényezők lehetnek a következők: a mérés szükséges pontossága, az alkalmazott jelölé­sek típusai, a fotodetektor érzékenysége. Az elek­trooptikai 3 frekvenciamodulátor feladata az al­kalmazott 2 lézerrel előállított koherens fénysugár frekvenciájának módosítása. A módosítás a frek­venciának néhányszor 10 kHz-től 5 MHz-ig terjedő eltolását jelenti. Akusztikai elven működő frek­venciamodulátor alkalmazása is célszerű lehet, ha biztosítja a lézerfény frekvenciájának szükséges módosítását. A 2 lézer fényéből az 5 és 6 fénynyalábot előállí­tó 4 optikai rendszer 10 kollimátorral van kialakít­va, amely például 11 mikroobjektívből (például kis fókusztávolságú mikroszkóplencséből vagy mik­­roszkópobjekt ívből) és 12 objektívból (például összeragasztott kétlencsés objektívból áll. Tartal­maz továbbá a 14 kollimát fénynyalábot két részre bontó 13 osztót, amelynek kimenetén 15 és 16 fénynyaláb jelenik meg, továbbá 17 polarizációs fényosztót és 18 tükröt, 19 félhullámú lemezt és két tengely szerint beállított 20 és 21 tükröt. A 19 fél­hullámú lemez a 15 vagy 16 fénynyaláb útjában van elrendezve. A 8 fényérzékeny egység 22 első és 23 második fotodetektorral van ellátva, amelynek például foto­­elektronsokszorozók lehetnek. Ezek 24 és 25 blen­déje előtt 26 objektív van elrendezve. A 22 első és 23 második fotodetektor kimenetére 9 elektronikus fázismérő bemenetei vannak csatlakoztatva. A 9 elektronikus fázismérőként például fázis-digitális átalakítót lehet alkalmazni, amelyet úgy kell kivá­lasztani, hogy megfelelő felbontóképességű és pon­tosságú legyen. A találmány szerinti berendezés alkalmazása előtt szükség van a 27 vizsgálandó tárgy felületén jelölésrendszer és ebben 28 első és 29 második jelö­lés kialakítására. A jelölésrendszer a következő elemekből alakítható ki (2 ábra): 1. vékony karcvonalként kialakított 30 és 31 line­áris szóróelemek, amelyek közvetlenül a 27 vizsgá­landó tárgy felületén, vagy az erre a felületre gőzö­­lögtetéssel felvitt alumíniumrétegen vannak beraj­zolva, ha a 27 vizsgálandó tárgy anyaga a fényt csak rosszul képes visszatükrözni; vékony üveg­szálként vagy hasonló elemként is kialakíthatók ilyen szóróelemek; 2. olyan fényvisszaverő diffrakciós rács kismé­retű 32 és 33 szakaszai, amelynek periódusa az 5 és 6 fénynyaláb 7 keresztezési tartományában megfi­gyelhető inteferenciacsík szélességével egyezik; 3. reflektáló 36 diffrakciós rács 34 és 35 szaka­szai, amelyek a 22 első és a 23 második fotodetek­torral optikai kapcsolatban vannak, ahol a 36 diff­rakciós rács a 27 vizsgálandó tárgy teljes felületén ki van alakítva. A 36 diffrakciós rács periódusa ugyancsak az 5 és 6 fénynyaláb 7 keresztezési tarto­mányában megfigyelhető interferenciacsík széles­ségével egyezik. Ezt követően a megfelelő jelölésrendszerrel ellá­tott 27 vizsgálandó tárgyat a 4 optikai rendszerhez viszonyítva oly módon állítjuk fel, hogy a 28 első és a 29 második jelölése az 5 és 6 fénynyalábok 7 keresztezési tartományában legyen. A 26 objektív segítségével a 22 első és a 23 második fotodetektort a 28 első, illetve 29 második jelöléssel hozzuk kap­csolatba. Ebből a célból a 8 fényérzékeny egységet a 27 vizsgálandó tárgyhoz viszonyítva, továbbá a 26 objektivet a 22 első és a 23 második fotodetek­­torhoz viszonyítva olyan viszonylagos helyzetbe ál­lítjuk, hogy a 26 objektív által a 28 első és a 29 má­sodik jelölésről létrehozott kép rendre a 22 első és a 23 második fotodetektor előtt elrendezett 24 és 25 blende nyílásába jusson. A jelölések, amelyek például vékony 30 és 31 karcvonalak, a 7 keresztezési tartományban az in­terferenciacsíkok iránya mentén lehetnek kialakít­va. Az irányítás pontosságának ellenőrzésére elekt­ronikus oszcillográfot alkalmazhatunk, amelynek bemenetére a fotodetektorok egyikének jelét vezet­jük. A 32 és 33, illetve 34 és 35 szakaszként a 36 diffrakciós rács elemeiből kialakított jelölések ese­tében az említett beállítás mellett arra is szükség van, hogy a rácsperiódust az 5 és 6 fénynyalábok 7 keresztezési tartományában megfigyelhető interfe­renciacsík szélességével azonossá tegyük. Ezt pél­dául a 20 és 21 tükrök pontos beállításával lehet el­érni és az egyezés ellenőrzésére oszcillográf alkal­mazható, vagy a modulátor kikapcsolása után az el­lenőrzés vizuálisan is elvégezhető, miután a kismé­retű 32 és 33 szakaszok interferenciaképe kialakult. A találmány szerinti berendezés működése a kö­vetkező. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom