185587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izzólámpa izzóspiráljának felhegesztésére

1 185 587 2 A találmány az izzólámpagyártás egyik technoló­giai műveletére, az izzóspirálnak a tartóelektródára való felhegesztésére vonatkozik. Ennél a műveletnél a többnyire molibdén tartóelektródára kell felhegeszte­­ni a volfrám izzóspirál végét, mely művelet közismer­ten súlyos technológiai nehézségekkel jár. Az a magas hőmérséklet, melynek a volfrámdrót a felhegesztés közben ki van téve, a hegesztési helyen a volfrámdrót olyan átkristályosodásához vezethet, hogy az ebből eredő törékenység rázkódás esetén a felhegesztett volfrámspirál leszakadását eredményezi. Ez a probléma különösen élesen vetődik fel az autó­lámpákban, melyeknél a rázkódásokkal szembeni el­lenállóképesség magától értetődő követelmény. A probléma megoldására általánosan használt meg­oldás a volfrám-molibdén hegesztési kötés biztosítá­sára úgynevezett köztes fém, pl. Pt, Ta stb. alkalma­zása. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a mecha­nikus igénybevétel miatt a hegesztéshez az izzóspirál végeire vékony rögzítőspirál felhelyezését teszi szüksé­gessé, mely nagyon bonyolulttá teszi a gyártás auto­matizálását. Ennek a megoldásnak további hátránya, hogy a volfrám-molibdén kötés létrehozására szalag vagy huzal alakú köztes fémet, többnyire platinát kell alkalmazni. Ezeket a hátrányokat küszöböli ki az a megoldás, mely szerint fémcsövecskét, többnyire molibdéncsö­­vet húznak fel az izzóspirálok végeire, és a csövecskét megfelelően ellapítva a csövecskével együtt a volfrám­spirál végét ponthegesztéssel rögzítik a molibdén tar­tóra. Ilyen megoldás ismerhető meg a 918 214 és 948 720 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírásokból, a 151318 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásból és a 2200736 lajstromszámú NSZK közzétételi irat­ból. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a fémes érintkezést és ezáltal az áramvezetést a molibdéncsö­­vecske és a volfrám izzóspirál között csak a mechani­kus deformációs erő biztosítja. A csövön belül a volf­rám és a molibdén között nem jön létre hegesztési kö­tés. Amennyiben a csövecske anyaga kisebb-nagyobb mértékben szennyezett, korrodeált (pl oxidált), akkor a mechanikus kötés helyén megnövekszik az átmeneti ellenállás, ami a lámpa korai meghibásodásához ve­zethet. A molibdéncső és a molibdén árambevezető tartó közötti hegesztett kötés az esetleg oxidált molibdénfe­­lület következtében ugyancsak bizonytalanná válhat és a felhasználás során, az üzemelés közben fellépő rázkódások következtében spirálleválások jöhetnek létre. Találmányunk célja a fenti nehézségek kiküszöbö­lése, miközben megőrizzük a molibdéncsöves rögzíté­si eljárás összes előnyeit és változatlanul hagyjuk a csövecske alkalmazásával kapcsolatos alapvető tech­nológiai műveleteket. Találmányunk tehát eljárás izzólámpa izzóspirál­jainak felhegesztésére a tartóelektródára, mely eljá­rásnál az izzóspirál végeire először fémcsövecskét hú­zunk, ezután az izzóspirál végeit ponthegesztéssel a tartóelektródára hegesztjük, miközben az összpréselt fémcsövet betétfémként használjuk. Eljárásunkat az jellemzi, hogy a fémcső készítéséhez használt fémsza­lagot egyik vagy mindkét oldalán 10—5000 nm közöt­ti vastagságú fémréteggel vonjuk be, mely fémréteg anyaga platina, tantál, rénium, arany, palládium, nikkel, iridium, króm, ruténium vagy ezek egymással vagy volfrámmal alkotott tetszőleges összetételű ötvö­zete. Eljárásunk és annak előnyeinek további részletes megmagyarázásához, ill. a magyarázatok szemléletes­sé tételéhez rajzmellékletet csatolunk leírásunkhoz. A rajzmelléklet ábrái a következők: 1. ábra: Az izzóspirál felerősítésének perspektivi­kus ábrázolása. 2. ábra: Az izzóspirál végének és az izzóspirál végé­re húzott fémcsőnek a helyzete a ponthegesztőgép elektródái között. 3. ábra: Ugyanaz, mint a 2. ábra, de a ponthegesz­tés közben. 4. ábra: A 2. ábrának megfelelő állapot a jelen ta­lálmány alkalmazása esetén. 5. ábra: A 3. ábrának megfelelő állapot jelen talál­mány alkalmazása esetén. Az 1. ábrán perspektivikus ábrázolásban látható az 1 izzóspirál, melynek végét a ponthegesztésnél össze­lapított 3 fémcsövecske segítségével hegesztenek a 4 tartódrótra. A 2. ábrán metszetben látható az eredetileg körát­mérőjű 3 fémcsövecske elhelyezkedése az izzóspirál 2 vége körül. Látható egyúttal a 2 izzóspirálvég, a 3 fémcsövecske és a 4 tartódrót elhelyezkedése a pont­hegesztőgép 5 és 6 elektródái között. A 3. ábrán a 2. ábra szerinti elrendezés látható ab­ban a pillanatban, amikor a ponthegesztőgép 5 és 6 elektródája a hegesztés művelete alatt összenyomott állapotban van, aminek következménye, hogy az ere­detileg körkeresztmetszetű 3 fémcsövecske ellapul. Míg az 1—3. ábrák a technika állása szerinti ismert megoldást mutatják, a találmányunk szerinti megol­dás a 4. és 5. ábrákon látható. A 4. és 5. ábrák, mint első pillanatban látható, a 2. és 3. ábrák analóg változatai. Ezeken az ábrákon 7-tel jelöltük azt a fémréteget, mely találmányunk lényegét képezi. Az ábrákon a 7 fémréteg a 3 fémcsövecske belső felületén helyezkedik el. Találmányunk nem korláto- * zódik azonban csupán erre a megoldásra, mert ez az ősszehegedést elősegítő 7 fémréteg lehet a 3 fémcsö­vecske belső, külső vagy mindkét oldalán. A 7 fémréteget találmányunk szerint a 3 fémcsö­vecskék gyártásához használt, többnyire Mo huzalból hengerelt fémszalagra visszük fel a felülettisztítási és redukálási műveletek után vákuumpárologtatással, vákuumporlasztással vagy elektrolitikus fémleválasz­­tási módszerrel, esetleg más ismert leválasztási mód­szer segítségével. Ily módon olyan 7 fémréteget hozunk létre, mely megvédi a felületet a szállítási, raktározási és további technológiai műveletek (csőkészítés) közben a korró­ziós hatásoktól. Ez a 7 fémréteg a hegesztési műveletek során a lám­pa szerelésekor a hegesztési kötéseknél ötvözőfém­ként szolgál a Mo-Mo ill. a Mo-W fémek között. A találmány lényegét képező 7 fémréteg elkészítése után a bevont szalagból a gyártási technológia min­denféle módosítása nélkül készíthető el a Mo-cső, melynek feldarabolásával kapjuk a 3 fémcsövecskét. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 G0 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom