185584. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés rádió vevőkészülékek önműködő hangolására
1 185584 2 amely előnyösen nagy sávszélességű és jó linearitásű áramkör. Hátránya azonban, hogy ennek időzítő, illetve frekvenciameghatározó eleme RC-tag, amelynek pontossága, illetve stabilitása még a 200 kHz-es középfrekvenciának megfelelően kisebb pontossági követelményt (100 Hz/200 kHz = 0,5-10 3) sem elégíti ki. A találmány szerint a konkrét feladat megoldására egy különleges számláló típusú frekvenciadiszkriminátort (amelynek időzítő eleme az ismertekkel szemben nem RC-tag, hanem nagypontosságú referenciafrekvencia forrás meghatározott számú pulzusát számláló számlánc) és egy ezzel összekapcsolt többfokozatú illesztőegységet alkalmazunk. Ez utóbbi a diszkriminátor karakterisztika több résztartományra való bontása révén a hangolásvezérlő egység vezérlésére a diszkriminátor vezérlő jeléből olyan logikai kódcsoportot állít elő, amely a diszkriminátor által biztosított pontosságon túlmenően optimális hangolási sebességet is eredményez. A vevőberendezés működése szempontjából ugyanis az a kedvező, ha az AFC működése a lehető leggyorsabb. Frekvenciamodulált adás vétele esetén azonban a szabályozásnak nem szabad a modulációt követnie, mert ez egyrészt a demodulált jel modulációs tartalmának torzulásához, másrészt a vételi frekvenica kijelzésének bizonytalanságához vezet. Ezért, amint már említettük, a diszkriminátor kimenetéről a moduláló jeltartalmat is le kell szűrni. A szükséges szűrés mértéke abból kalkulálható, hogy a modulációból eredő pillanatnyi frekvencia nem generálhat ellenkező előjelű vagy hamis hangolási utasítást. így pl. a műsorszóró adók 75 kHz-es csúcslökete 75 kHz-es behangolási pontosság esetén még éppen nem okoz előjelváltást, de 7,5 kHz esetén már 20 dB, 100 Hz-es behangolási pontosság esetén pedig már 57,5 dB szűrés szükséges. Láthatóan minél pontosabb a behangolás, annál nagyobb szűrés szükséges. Az ilyen szűrőnek azonban nagyobb az időkésleltetése is. Ezért, hogy az AFC zárt szabályozási köre stabil maradjon, nagy behangolási pontosság biztosításához csökkenteni kell a hangolási sebességet. Ekkor azonban a szabályozás rendkívül lassúvá válik. A találmány szerint ezt a hátrányt úgy küszöböljük ki, hogy az AFC-vei befogható frekvenciatartományt több résztartományra osztjuk fel és ezekben a résztartományokban a hangolás sebessége különböző. A pontos behangolási ponttól távol csak egy magasabb határfrekvenciájú és így kis késleltetési idejű szűrő van a rendszerben, amely csak annyira csökkenti a zavaró frekvenciamodulációt, hogy a maradó löket csúcsértéke a megkívánt első megközelítésnél kisebb legyen. így ennek a megközelítési pontnak az eltéréséig az AFC hangolási sebessége nagyon gyors lehet. Ezen pont, illetve a további megközelítési pontok, átlépésekor azonban rendre további szűrőket kell bekapcsolni, s így rendre csökkenteni kell a hangolási sebességet is. Minél több szakaszban közelítjük meg a pontos behangolást, annál rövidebb az automatikus behangoláshoz szükséges idő, de annál jobban komplikálódik is az áramkör. Az ésszerű kompromisszum ott van, ahol a behangolási idő csökkenése már kevesebb, mint a komplikálódás mérőszáma. (A behangolási időszükséglet 100 Hz pontosságra 100 kHz távolságról 40 Hz-es legalacsonyabb moduláló frekvenciát, 75 kHz-es löketet és harmadfokú Butterwoth szűrőt véve alapul: résztartományokra osztás nélkül cca 30 s, két résztartomány esetén cca 1,8 s, három résztartomány esetén cca 0,8 s, négy résztartomány esetén cca 0,5 s.) A fentieknek megfelelően ezért a találmány szerinti el.árás során a vevőberendezés legutolsó középfrekvenciás fokozatának kimenő jelét kvarcpontosságú fr rkvenciaösszehasonlító áramkörre vezetjük és a kapott frekvenciahibának megfelelően beavatkozójelet, illetve jeleket állítunk elő aképpen, hogy önmagában ismert számláncot úgy vezérlünk, hogy a kimeneti állapotváltozása azonos számú, a számlánc jelbemenetére kapcsolt referenciafrekvenciás pulzus leszámolása után következzen be, a számlánc indító bemenetére adjuk a legutolsó középfrekvenciás fokozat megfelelően formált jelét, a számlánc kimenő jelét egy vagy többfokozatú aluláteresztő szűrőre kapcsoljuk, amelynek kimenetén megjelenik az indítóbemenetre adott jel átlagos frekvenciájának nagy pontossággal megfelelő egyenszint, a kimenő jel szintjének helyét párhuzamos bemenetű komparátor sereg segítségével meghatározzuk és a névleges értéktől való távolság mértékének és irányának megfelelő logikai jeleket állítunk elő önmagában ismert logikai hálózat segítségéve!, amelyeket — mint hangolási sebességet és irányt kijelölő utasításokat — ugyancsak önmagában ismert haagolásvezérlő egység bemenetére kapcsoljuk. Végeredményben tehát eljárásunk során — a technika állásával összhangban — a vett jel és a helyijei szuperpozíciójával kapott (utolsó) középfrekvenciás jelből (továbbiakban: KF-jel) — számláló típusú diszkriminátor alkalmazásával — a KF-jel pillanatnyi frekvenciahibáját reprezentáló hibajelet állítunk elő ölj módon, hogy az esetleges zavaró frekvenciamodulációt — aluláteresztő szűrő alkalmazásával — kiszűrjük, a hibajelet kódolt digitális beavatkozó jellé ala kítjuk és e beavatkozó jellel vezéreljük a helyi oszcillátor frekvenciameghatározó szervét és kívánt esetben a szabályozó lánc valamelyik pontjában megjelenő jel pikanatértékéből a vett jel pillanatnyi frekvenciáját reprezentáló jelet állítunk elő és azt kijelezzük. A találmány szerint a diszkriminátor frekvenciatartományát a frekvenciatengelyen egymás mellett elhelyezkedő több résztartományra osztva és — egyfelől sorrendben csökkenő határfrekvenciájú és megfelelően sorrendben növekvő késleltetésű több szűrőt, másfelől e szűrőkészletből az éppen szükséges szűrő(k) beiktatását megvalósító kapcsolószervet alkalmazva — a referenciajel frekvenciája által reprezentált névértéktől távolabb fekvő résztartományba eső KF-jel vételt; esetén — magasabb határfrekvenciájú szűrőt beiktatva és ennek megfelelően nagyobb hangolási sebességgel — a névértékhez közelebb fekvő résztartományba eső KF-jel irányába korrigáljuk a helyijei frekvenciáját, majd a sorrendben következő, a névértékhez közelebb fekvő résztartományba lekevert KF- jel vételekor — kisebb hatáfrekvenciájú szűrőt (is) beiktatva és ennek megfelelően kisebb hangolási sebességgel — tovább korrigáljuk a helyijei frekvenciáját és ízt a folyamatot szükség szerint — további, még kis ;bb határfrekvenciájú szűrő(ke)t (is) beiktatva és megfelelően kisebb hangolási sebességgel — addig folytatjuk, amíg a névértéket magában foglaló résztartományban a KF-jel pontos névértékének megfelelő frekvenciára nem hangoltuk a helyijei frekvenciáját A kapcsolási elrendezés — a technika állásával 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
