185566. lajstromszámú szabadalom • Lemez mágneses körök, különösen transzformátorok vagy fojtótekercsek előállításához
1 185566 2 A találmány tárgya lemez mágneses körök, különösen transzformátorok vagy fojtótekercsek előállításához, amely lemez egyik két egymással szemben lévő tagolatlan oldala egymással párhuzamos egyenes, míg a lemez másik két egymással szemben levő oldala tagolt oldal. Mint ismeretes, a transzformátorgyártásban elterjedt hagyományos transzformátorlemezek, mint pol. az E lemezek hulladék nélkül gyárthatók ugyan, de ehhez nagy és költséges sajtoló szerszám szükséges. Ismeretesek olyan tompaillesztésű mágneses körök előállítására szolgáló lemezek is, mint amilyent pl. a 174 852 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás ismertet, amelyek ugyancsak hulladékmentesen, de ugyanakkor szalagból darabolással gyárthatók. Ebben a lemezben ferdeszögű paralelogrammákból és/vagy egymásra merőleges trapézból álló lemezszakaszok vannak, amelyek egymással 180°-nál kisebb szöget zárnak be és amelyeknek egymással érintkező vagy egymás felé fordított, előnyösen rövidebb lemezoldalai ill. szárai egymással egyenlők. Ezek a lemezek egyrészt csak tompahegesztésű mágneses körök előállítására alkalmasak, másrészt a lemezek kihasználható oszlophossza viszonylag kicsi a lemez teljes hosszához képest. A találmány célja olyan lemez kialakítása, amely egyaránt használható tompaillesztésű és hagyományos mágneses körök előállítására és ugyanakkor egyszerű darabolási technológiával, hulladékmentesen, olcsón állítható elő. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha a darabolást az E alakú lemezforma tagolt profiljával azonos profilú daraboló szerszámmal végezzük, akkor ugyan az E lemezforma belső oldalán levő ablakok méretének megfelelő kiugrás van az így nyert lemezek hátsó oldalán, ez azonban a hőelvezetőképesség megnövekedése miatt mégsem jelent veszteséget. A találmánynak az a lényege, hogy a lemez tagolt két oldala páratlan számú szakaszból áll, amely szakaszok közül az egyik tagolatlan oldaltól kiindulva az első szakaszok, a harmadik szakaszok, az ötödik szakaszok, a hetedik szakaszok stb. a lemez tagolatlan oldalaira merőleges egyenes szakaszok, míg a második szakaszok, a negyedik szakaszok, a hatodik szakaszok stb. az előbbi szakaszokkal derékszöget vagy derékszöghöz közeli tompaszöget zárnak be. A találmányt részletesebben az ábrákon bemutatott kiviteli példák segítségével ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti vasmag egy kiviteli példáját szemlélteti. A 2. és 3. ábrákon a találmány szerinti lemez átlapolt illesztésű mágneses körök kialakítására alkalmas kiviteli példái láthatók. A 4. ábra egy találmány szerinti lemezekből elkészített vasmagú egyfázisú transzformátort mutat be axonometrikus vázlatban. Az l. ábrán látható kiviteli példában a találmány szerinti lemez egyik egymással párhuzamos oldalai 1,2 tagolatlan oldalak, mig a másik egymással egybevágó oldalai 3, 4 tagolt oldalak, Mindkét 3, 4 tagolt oldal páratlan számú 3j, 32, 33...32n—1 ill. 4,, 42, 43...42„_i szakaszból áll, amelyek közül a 3, 4 tagolt oldal egyik végpontjából kiindulva az első 3i, 4i szakasz, a harmadik 33, 43 szakasz, az ötödik 35, 4s szakasz, a hetedik 37, 4? szakasz stb. merőleges a lemez 1, 2 tagolatlan oldalaira, míg a második 32, 4j szakasz, a negyedik 34, 44 szakasz, a hatodik 36, 4ö szakasz stb. az előbbi 3i, 4i, 33,43, 35, 4}... szakaszokkal derékszöpget vagy derékszöghöz közeli tompaszöget zárnak be. Az 1. ábrán 2n—1=9 a 3t, 4i, 32, 4í, 33, 43, 34 , 44... szakaszok száma. A 31, 3S, 3» szakaszok egy egyenesbe esnek és ugyancsak egy-egy egyenest képeznek a 33, 37 szakaszok, a 4i, 45, 4,, szakaszok és a 4, 4j szakaszok is. Amint az 1. ábrán látható, a 3i, 4i szakaszok a hossza nagyobb mint a 33, ^ szakaszokon ill. a 4j, 45, 4? szakaszokon átmenő egyenesek közötti b távolság. A példa szerint b = 0,55 0,65a, előnyösen b = 0,6a. Ebben az esetben a hagyományos E lemezformához szükséges anyagmennyiséggel közel azonos anyagmennyiség kerül felhasználásra. Igaz ugyan, hogy ebben az esetben a vasmag keresztmetszet lemezenként két-két helyen kb. 35—45%-al leszűkül, azonban ez nem jelent hátrányt, mert az így elkészített vasmaggal működő transzformátor a szokásos néveleges mágneses indukció alkalmazása esetén sem igényel lényegesen magasabb mágnesező áramot. Ipari transzformátoroknál, ahol mindig terheléssel együtt van a transzformátor a hálózatra kapcsolva, az üresjárási áram csak másodrendű probléma és a transzformátor vasmag méretezését a megengedhető melegedés és a veszteségi tényezők szabják meg. A találmány lényegét éppen az a felismerés jelenti, hogy melegedési szempontból a látszólagosan anyagveszteséget jelentő 42, 43, 44 szakaszokkal határolt 5 nyúlvány és a 4s, 4?, 4g szakaszokkal határolt 6 nyúlvány lényegében hűtés szempontjából kifejezetten előnyös, mert a leszűkített keresztmetszetekben keletkező többletmeleget az 5, 6 nyúlványokból a vasmagban összeálló lemezcsomagrész elvezeti és nagyobb felületén adja le. A 2. és 3. ábrákon látható találmány szerinti lemezek abban különböznek az 1. ábra szerinti lemeztől, hogy a 3, 4 tagolt oldalak 35, 4í szakaszai nem esnek egybe a 3,, 3» szakaszok ill. a 4i, 4s szakaszok által alkotott egyenesekkel, hanem azzal párhuzamosak. Az egyik esetben az egyenes egyik oldalán, míg a másik esetben az egyenes másik oldalán ugyanolyan távolságban vannak elrendezve. Ha a két lemezt egymással szembefordítjuk és hol a 2. ábrán látható lemezt helyezzük a bal oldalra, hol pedig a 3. ábrán látható lemezt, akkor a középső oszlopban átlapolt illesztésű átlapolt vasmaghoz jutunk. Természetesen megvalósítható az összes, jelen példáinkban három illeszkedő él mentén is az átlapolt felépítésű vasmag. A 4. ábrán egy a találmány szerinti lemezekből felépített egyfázisú transzformátor látható vázlatos axonometrikus ábrázolásban. Amint az ábra mutatja, az 5, 6 nyúlványok miatt a transzformátor külső alakja eltér a hagyományos E alakú lemezekből felépített transzformátorok alakjától. Ez azonban általában nem döntő tényező, mert ott ahol a transzformátorok készülékbe kerülnek beépítésre, vagy műanyagba kerülnek beágyazásra, a legfontosabb tényező az előállítási költség. A találmány szerinti lemezekből felépített transzformátor azonos súlyban azonos teljesítményű mint a hagyományos E alakú lemezből épített transzformátor, azonban annál lényegesen egyszerűbben és ezért olcsóbban állítható elő. Ugyanazzal a darabolószerszámmal, ha a szalagszélesség és a vágóélek hossza valamint helyzete állítha-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 55 2
