185564. lajstromszámú szabadalom • Zárószerkezet sarokirányváltís kialakítása nyílászáró szerkezet négyoldali zárásához
185564 2 A találmány zárószerkezet sarokirányváltás kialakítása nyílászáró szerkezetek négyoldali záráshoz, amelynél a tok, illetve szárnyprofilok deformációja és méret-szórás okozta légzárási pontatlansága korrigálható. Ismeretesek már különböző több ponton lezáró zárak is, melyek a minél tökéletesebb zárás elérésére törekedtek. Ilyen a 18 16581 számú NSZK szabadalom szerinti, mely a zárási problémát azzal igyekszik kiküszöbölni, hogy a mozgó rudazatra felerősített reteszcsapokat (görgőket) körhagyó-szerűen tudja állítani. A találmány kiemelt jellemzője az excenteres részegység. Ezen módszerrel gyakorlatilag csak egyirányú utánállíthatóságot biztosít a megoldás. A zárrudak és a sarokirányváltó szerkezet (szerkezetek) eredő hosszirányba mutató méretszórása viszont megköveteli — különösen az utolsó görgőnél — a második irányú beállíthatóságot is. Ennek az önzárás létrehozásában különösen nagy jelentősége van. Ismert még néhány más olyan szabadalom, mely a több oldalon való zárhatóságot célozza, azonban ezeknek egyike sem tűzi ki célul a gyártási pontatlanságokból és kopásokból eredő zárási pontatlanság korrigálásának megoldását. A 22 31 766 számú NSZK szabadalom szerinti tolórúd veretre vonatkozó hasonló szerkezet, kiemelt jellemzője a tolórudazat csuklós megoldása. A 22 38 862 számú NSZK és a 2416061 számú NSZK, a 2303 146 számú francia szabadalmak pedig a több oldalon záró szerelvényeknek csak azon részét védik, mely a sarkokon történő irányváltást végzi. Ezeknek közös jellemzőjük, hogy valamennyi egy-egy speciális, konkrét szerkezetprofilhoz illeszkedik, célkitűzésük nem általánosítható, univerzális felhasználás nem érhető el (pld. mind alumínium, mind alumínium-acél kombinációjú, mind acél vagy pedig megfelelő munkahézaggal dolgozó fa, vagy műanyag szerkezeteknél). Ismert olyan több oldalon záró zárszerkezet, ahol például a két egymással átellenes oldali zárást két, egymástól független szerkezettel oldják meg, így az irányváltó szerkezetre nincs szükség, viszont két, esetleg több kilincses mozgatóelemet igényel. Kevésbé elterjedt, de ismert a „húr-vezérlésű” zárszerkezet, melynek viszont az a kiemelt jellemzője, hogy a nyílászáró szárny keretén körben, végtelenített elem mozgatja a záró tagokat. Tehát, ez a szerkezet csak akor alkalmazható, ha a szárnynak mind a négy oldala igénybe vehető a mozgatóelem részére. A találmány célja tehát az ismert, eddig ismertetett szerkezetek hátrányainak kiküszöbölése, azoknak számos előnyét megtartva egy olyan egy-kettő, három vagy négy oldalon záró vasalat kialakítása, mellyel a légzárási pontatlanság jól korrigálható és a sarokirányváltó szerkezete kis helyigényű és univerzálisan alkalmas fa, műanyag, hajlított acéllemez, alumínium és ezek kombinációjából készült nyílászárók zárására. A találmány a kitűzött célját azzal éri el, hogy a zárást, a legkisebb érőigényű görgő-lejtő kapcsolattal biztosítja, azzal jellemezve, hogy a zárási pontnak megfelelően a beszerelés után is egy vagy kétirányban utánállíthatóan és önzáróan van kialakítva, míg az egymással szomszédos oldalakra az egyenesvonalú mozgás átvitelére egy rugós elemmel működtetett kis helyigényű, több tengelyére szimmetrikus irányváltó szerkezet minimális súrlódási veszteség és holtjáték létesítése révén van csatlakoztatva. További jellemzői a találmány szerinti szerkezetnek, hogy a csúszka a mozgató rúddal és a csúszkahatárolóval van működtetve, míg az ütköző fokozatmentes beállíthatósága mellett, a görgő stabilan van rögzítve. További jellemzői a találmány szerinti szerkezetnek, hogy a zárószerkezet 90°-ban vagy attól eltérő szögben is kivitelezhetően van kialakítva és a sarokelem akár a szárnykeretre, akár a tokkeretre kötőelemmel rögzíthető, míg a sarokelem a mozgató rudazatra körkörös vagy alakos furaton keresztül van csatlakoztatva. A találmányt a mellékelt rajzok segítségével ismertetjük, melyek az alábbiak: 1. ábra Az állítható, önzáró görgő-lejtő kapcsolatot mutatja csomóponti metszetben. 2. ábra A görgő-lejtő kapcsolat nézeti képét ábrázolja. 3., 3a, 3b Az irányváltó szerkezet (sarokelem) nézeti rajza, a leszorító „híd”-dal. 4. ábra A sarokelem metszeti rajza (F—F metszet). Az 1. ábra mutatja a kiviteli példát a görgő-lejtő kapcsolatra metszetben, amely lényegében az ismert „SOPRON” típusú forgó- és billenőablakokra történő alkalmazást szemlélteti. Az 1 mozgató rúd, a 2 csúszka határolóval működteti a csúszkát (3), melyre a 4 görgő stabilan van rögzítve. Az 5 ütköző a mozgató rúddal párhuzamos irányban célszerűen megválasztott határok között („A” méret) fokozat-mentesen beállítható, biztosítva ezzel az „S” túlfutás mértékének optimális értékét. Az „A” távolságot a gyártási technológia méretszórásának szélső értéke szabja meg. A „6” ütköző tartó az ütköző hordozója, s ezen elem a mozgató rúd mozgásiránya merőleges beállíthatóságot tesz lehetővé, mely „B” nagyságú. Ezen irányú szabályozhatóság a mindenkori profilok méretszórásainak, elcsavarodásának, kardosságának korrigálására szolgál, és numerikus nagyságát ezeknek, a zárás szempontjából legrosszabb értékeiből kell meghatározni. A 2. ábra szemlélteti a nyilakkal jelölt nézetet, mely az „S” túlfutási távolság biztosítja a szerkezet önzárását, ami előfeltétele a jól behatárolható zártságnak, valamint az illetéktelen személyek által, a külső oldalról történő kinyitás megvalósulásának. A több oldalon való zárhatósághoz a vasalatunk tartalmaz a sarkokon elhelyezett irányváltó szerkezeteket (sarokelem). Ezek biztosítják az egyenesvonalú mozgás átvitelét a szárny egyik oldaláról a vele általában 90°-os szöget bezáró másik oldalra. Tehát az igényeknek megfelelően 2—3 vagy esetleg mind a négy oldalon létrehozható a zárás. A sarokelem olyan, hogy a hossz és 45°-os tengelyére szimmetrikus, vagyis a nyitásiránytól függő jobbos vagy balos szerelvény egy univerzális alkatrésszé egyszerűsödik. A 3. ábrán látható a sarokelem nézeti ábrája, ahol X—X jelöli a 45°-os tengelyre való szimmetriát, Y—Y pedig a hossztengelyre utaló szimmetriát. így például elérhetjük, ha a 3b ábrán jelölt 7 híd E jelű pereme becsúszik a szárnyprofil „C” hornyába úgy, hogy az alatta képzett üreg kotyogásmentesen képes befogadni a sarokelemet. Sarokelemünk jellemzője a 3. ábrán C-vel jelölt éles belső és D-vel jelölt éles kül-5 10 15 ?0 25 30 35 40 50 55 6C 65 2
