185563. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemtermést hozó növények, főleg kukorica és gabona betakarítására

185 563 2 1 egyéb növényi részek tekintetében a továbbkezelés bá­lázásban, kazlazásban, szilázs készítésben és hason­lókban nyilvánulhat meg. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy a betakarításra érett növényt a termesztés helyét jelentő mezőn 30—80 mm hosszúságú darabokra aprítjuk, az aprított terményt manipuláló helyre szállítjuk, a ma­nipuláló hely stabil és/vagy mobilis berendezéseivel a szemtermést és egyéb növényi részeket szétválasztjuk, majd a szemtermést és/vagy egyéb növényi részeket helyben továbbkezeljük, illetve továbbkezelésre elszállítjuk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosí­tás! módja esetében a szemtermést a szétválasztás után az osztályozás, válogatás, tárolás, feldolgozás közül legalább egy továbbkezelési módnak vetjük alá. Egy újabb foganatosítási módnál a szemtermést őr­léssel vagy zúzással dolgozzuk fel. A találmány szerinti eljárás újabb foganatosítási módja értelmében az egyéb növényi részeket tovább­­kezelésükként a bálázás, kazlazás, szilázs készítés kö­zül legalább egynek tesszük ki. A javasolt eljárás szétválasztási művelete után olyan szemterméshez jutunk, amit az ismert megoldá­sok is eredményeznek. Legfeljebb a találmány szerinti eljárás alkalmazása mellett a törött, sérült szemek mennyisége 15—20%-kaI nagyobb, mint a hagyomá­nyos módon keletkezett ilyen szemek mennyisége, ami azonban nem jelent hátrányt, sem eredménycsökke­nés, sem minőségromlás szempontjából. Ez belátha­tó, ha figyelembe vesszük, hogy a szárítás nélküli ter­ménytárolási mód egyre jobban terjed és az ilyen táro­lás mód esetére nem jelent hátrányt a törött vagy sé­rült szem. Egyébként ha a szemtermés továbbfelhasz­nálása során kedvezőtlen a törött vagy sérült szemek jelenléte, akkor az ilyen továbbfelhasználásra szánt szemtermésből önmagukban ismert berendezések se­gítségével elkülöníthetők a törött és sérült szemek, vagy ezek aránya a megengedhető szintre csökkenthe­tő. A kiszedett sérült és törött szemeket azonnali — például helybeli — takarmányozásra lehet felhasznál­ni, vagy a megfelelő tárolási móddal későbbi felhasz­nálásra, például ipari feldolgozás céljára elraktároz­­hatók. A szétválasztó gépekből kikerülő — például a cséplőgépeket elhagyó — és esetleg törött vagy sérült szemeket tartalmazó szárszecskát célszerű silózni, ké­sőbbi takarmányozás érdekében. Az így nyert jómi­nőségű szilázs (pl. kukorica) tömegtakarmánykénti hasznosításával részben több állat — főként szarvas­­marha — tartható, részben a szántóföldi tömegtakar­­mánytermelés csökkenthető. Az előbbiekben említett szilázs más szántóföldi melléktermékkel vagy az iparból származó anyagok­kal, vagy természetes karbamiddal, esetleg egyéb ás­ványi anyagokkal, igény szerint dúsítható. A találmány szerinti eljárás igen nagy előnye, hogy a szétválasztás után rendelkezésre álló szalma akár a szétválasztás helyén jól és viszony egyszerűen előké­szíthető további feldolgozáshoz, például ipari feldol­gozáshoz. Bálázása stabil bálázókkal oldható meg, amelyek sokkal olcsóbban, egyszerűbben és üzembiz­­tosabban teszik lehetővé a bálázást, mint az ugyan­ilyen feladatot ellátó, a mezőn alkalmazható mobilis bálázók. Ily módon az egyéb növényi részek — pél­dául a szalma — gazdaságosan felhasználható a ko­rábban történt — sokszor kifejezett károkkal járó — megsemmisítés helyett. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás szemtermést hozó növények, főleg kuko­rica és gabona gépi betakarítására, azzal jellemezve, hogy a betakarításra érett növényt a termesztés helyét jelentő mezőn 30—80 mm hosszúságú darabokra ap­rítjuk, az aprított terményt manipuláló helyre szállít­juk, a manipuláló hely stabil és/vagy mobilis berende­zéseivel a szemtermést és egyéb növényi részeket szét­választjuk, majd a szemtermést és/vagy egyéb növé­nyi részeket helyben továbbkezeljük, illetve továbbke­zelésre elszállítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szemtermést a szétvá­lasztás után az osztályozás, válogatás, tárolás, feldol­gozás közül legalább egy továbbkezelési módnak vet­jük alá. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szemtermést őrléssel vagy zúzással dolgozzuk fel. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy az egyéb növényi részeket továbbkezelésükként a bálázás, kazlazás, szi­lázs készítés közül legalább egynek tesszük ki. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 Ábra nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom