185557. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szeszgyártási melléktermék felhasználására a növénytermesztésben
1 185 557 2 A találmány tárgya eljárás a cukorgyári melaszra alapozott szesz- és élesztőgyártás folyékony melléktermékét tartalmazó szennyvíz besűrítésével előállított vinasz felhasználására a növénytermesztés termelékenységének fokozásában. A cukorgyári melaszra alapozott szesz- és élesztőgyártás során nagy mennyiségű, folyékony fázisú melléktermék keletkezik, amely többnyire szennyvíz formájában távozik az üzemből. Ez a szennyvíz az élő vizekre rendkívül káros és súlyos környezetszennyezést okoz. A káros hatás megelőzésére a szennyvizet besűrítik. Ez a sűrítmény a vinasz. Hazai szesz- és élesztőgyártásunkban évente mintegy 40 ezer tonna vinasz keletkezik, amelynek egy részét takarmányozási célra hasznosítják, de a növekvő gyártás mellett egyre nagyobb része marad felhasználatlan. Vizsgálati eredményeink szerint a vinasz barnás színű folyadék, amelynek sűrűsége 10 °C hőmérsékleten 1300— 1400 kg/m3, dinamikai viszkozitása: 9 °C-on 1,35 Pa • s (Ns/m2) 15 °C-on 0,92 Pa • s (Ns/m2) 18 °C-on 0,72 Pa • s (Ns/m2) 21 °C-on 0,63 Pa • s (Ns/m2) Szárazanyag tartalma 67—72 % Szervesanyag tartalma 47—52 % Hidrogénion koncentrációja 5,6—75 pH A vinasz növényi tápanyag tartalma: N 3,25-3,75% Fe 600 -750 mg/kg p2o5 0,07-0,15% Mn 18 -24 mg/kg k2o 7,00-8,50% Zn 17 -22 mg/kg Na 1,10-1,40% Cu 16 -22 mg/kg Ca 1,00-1,20% Cd 0,8-1,0 mg/kg Mg 0,50-0,70% Ni 5 -6 mg/kg Cr 0,2-0,3 mg/kg Pb 2,0-2,5 mg/kg A vinasz továbbá enzimeket és biológiailag aktív anyagokat tartalmaz. Fizikai és kémiai jellemzőinek tényleges értékei a szesz- és élesztőgyártás alapanyagaitól és yártási technológiájától függenek. A cukorgyártásnál keletkező melasz és ebből a szeszgyártásnál keletkező folyékony melléktermék hasznosítására ismertek eljárások, amelyeknél a keletkezett folyékony mellékterméket besűrítés után elégetik és a ke letkezett hamut szervetlen trágyaként használják fel. A melaszhoz ammónium-nitrátot kevernek a cefre kezelhetősége érdekében (2 641 627. Ijsz. NSZK szabadalmi leírás). Az elégetés azonban megsemmisíti a szerves anyagokat és az erjesztés során keletkező bioaktív anyagokat; emellett a foszfor és a mikrotápanyagok oxidokká alakulnak át, amelyeket a növény a talajból nem képes fel venni. Találmányunk célja eljárás kidolgozás a vinasz hasznosítására a növénytermesztésben. Vizsgálataink és kísérleteink során felismertük, hogy a vinasz nemcsak azokat az elemeket és vegyületeket tartalmazza nagy számban és jelentős mennyiségben, amelyek a talaj növényi tápanyagainak pótlására és a növények közvetlen táplálására alkalmasak, hanem ezeken kívül az erjedés eredményeként olyan biológiailag aktív anyagokat, enzimeket is, amelyek a talajéletet serkentik, a talaj tápanyagszolgáltató képességét növelik. Felismer-2 tűk. hogy a vinasz hatása emiatt meghaladja a benne levő növényi tápanyagoktól elvárható hatást és ez a növénytermesztésben való felhasználhatóságát jelentős mértékben megnöveli. Kísérleteink szerint a vinasz kedvező hatása előnyösen hasznosítható a szántóföldi növénytermesztésben, a rét és legelő gazdálkodásban, faiskolákban, a dísznövény-, gyümölcs- és szőlőtermesztésben, valamint a zöldségtermesztésben. A vinasz a talajerőgazdálkodásban a növényi tápanyag visszapótlására különbözőképpen használható fel. A vinasz felhasználható a gyártásból kikerülő eredeti sűrítmény alakjában a talajra kihordva és a talajba bedolgozva. A kihordás történhet szántás előtt, vagy vetés előtt, hektáronként 1—20 tonna mennyiségben, a talaj tápanyagtartalmától függően. Kísérleteink szerint a kedvező mennyiség legtöbbnyire 1—1,5 t/ha. Gyepes területre, valamint őszi kalászosok esetében kihordható télen a fagyott talajra, vagy ősszel és tavasszal, amikor a géppel károsodás nélkül végezhető. Kedvező mennyisége általában 1—2 t/ha, ill. a gyep hasznosítása során, a tenyészidő alatt, kaszálás után legfeljebb 1 t/ha. Hasonló módon hasznosítható a vinasz az évelő szántóföldi kultúrákban — pl. lucerna, lóhere, füveshere — is. Hasznosítható továbbá ültetvényekben, szőlőben, gyümölcsösben tenyészidőn kívül; kedvező mennyisége ilyen eset ben 1—3 t/ha, a talajba 15—25 cm mélyen bedolgozva. A vinasz felhasználható a növényi tápanyag visszapótlására, makro- és mikro-tápanyagokkal dúsítva, célszerűen a folyékony műtrágya kihordásához hasonló módon. Ebben az esetben dúsítható nyersfoszfáttal vagy egyéb foszforvegyületekkel. valamint a növény tápanyag igényétől függően nitrogén, ill. kálium tartalmú vegyületekkel. A kihordás történhet szántás előtt, mely esetben a szer a szántás során kerül a talajba 20—30 cm mélyen bedolgozva, vagy vetés előtt, mely esetben a ve tőágy készításe során kerül bedolgozásra 5—10 cm mélyen. Felhasználható továbbá a kikelt őszi kalászosokra, vagy általában is a növényekkel borított területre fejtrágyaként. Végül felhasználható közvetlenül a vetés előtt kihordva, a növény kezdeti fejlődését serkentő készítmény, ún. starter műtrágya cáljára. Felhasználható a vinasz a tenyészidő alatti lombtrágyázás célját szolgáló készítmények előállítására különféle elemekkel, kelátképzö anyagokkal, kelátformájú vegyületekkel dúsítva, vivőanyagként, vagy közvetlenül tápanyagként. A vinaszban meglevő tápanyagokat olymódon dúsítják, hogy a szer összetétele a növény igényeinek feleljen meg. A vinasz felhasználható növényvédőszerek adalékanyagaként, ill. növényvédőszerekkel keverve. Végül felhasználható szerves hulladékot talajerőgazdálkodás cálját szolgáló erjesztésének elősegítésére. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy a vinaszt önmagában vagy makrotápanyagokkal, mikroelemekkel dúsítva, szükség szerint növényvédőszerekkel, ill. ezek hatóanyagaival keverve 0,005—2,0 kg/m2(0,05— 20 t/ha), előnyösen 0,1—0,3 kg/m2 (1—3 t/ha) mennyiségben a termőtalajra, vagy 3—10 kg/ha mennyiségben a növény lombjára, egyenletesen elosztva kihordjuk. A talajra kihordott szert a talajba legfeljebb 30 cm mély ségig bedolgozzuk. A makro- és mikrotápanyagként a vinaszhoz nyersfoszfátot, foszfor-, nitrogén-, ill. káli um-vegyülcteket, előnyösen műtrágyát, továbbá mikro elem tartalmú vegyületeket, kelátképző anyagokat, ill. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
