185556. lajstromszámú szabadalom • Többcélú ketrecegyüttes

1 185 556 l az egymással szomszédos rekeszegységek között szorító kö­tés van kialakítva. Ilyen esetben a szorító kötéseknél azok valamely része, előnyösen a keresztirányú kapcsoló ido­moknak legalább az egyike a lábakkal előre össze van erő­sítve. g A ketrecegyüttes rekeszegységei az állattartás jellegéhez igazodó kiegészítő ketrectartozékokkal, így etető vályúval, itató vezetékkel, ehhez tartozó itató szervekkel, pl. csepeg­tető önitatóval, tojófészekkel, tojásfelfogóval, ülő rúddal, pi­henő lappal, trágyafelfogóval, ellető ládával stb. van kiegé- 1Q szítve. A ketrecegyüttes egészéhez az állattartás jellegéhez igazodó technológiai egységek, így a takarmányellátó esz­közök, vízellátó szervek, pl. tartályok trágya eltávolító esz­közök stb. van hozzárendelve. A hosszirányban egymás folytatásába eső rekeszsorok között — adott esetben hossz- 15 irányú átszellőztető folyosó van szabadon hagyva. A találmány szerinti többcélú ketrecegyüttes az eddig is­mert hasonló célú szerkezetekkel összehasonlítva számos előnnyel rendelkezik. Ezek között igen fontos az, hogy ke­vés fajta szerkezeti elemből igen nagyfokú variációs lehető- jq séggel lehet összeállítani különböző állatok tartására alkal­mas — többszörösen szétszedhető és újból összerakható — ketrecegyüttest. Az átállítás kedvező módon a teherhordó tartószerkezetek megbontása nélkül is végrehajtható minden olyan esetben, 25 amikor a ketrecegyüttest nem áttelepíteni kívánjuk, hanem csupán egy korábbi állatfajta helyett egy másiknak a tartá­sára kívánjuk fölhasználni. A részegységek önmaguk is többcélúak, mivel a szerkezetben többféle szerep betöltésé­re alkalmasak. Ez azért is előny, mert ezáltal még inkább 30 csökken a szerkezeti elemek féleségének a száma, ami a gyártás gazdaságosságát fokozza. Megvalósítható a ketrecegyüttessel az is, hogy az egymás fölötti ketrecsorok átszellőztethetők legyenek. A ketrecso­rok hosszirányban, sőt szükség esetén keresztirányban is el- 35 tolhatok egymástól, és így a rekeszegységek közötti tér akár több irányban is átöblíthető. Ezért a ketrecegyüttes trópusi viszonyok között is gazdaságos kisállattenyésztést tesz le­hetővé. Már az előzetes kísérletek kedvező eredményeket mutat- 40 tak atekintetben, hogy a ketrecsorok elválasztásával és a kö­zöttük átöblített légtér kialakításával javítani lehet a tenyész­tési mutatószámokat (súly, szaporulat, fajlagos prémterme­lés stb.). Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a trágyatér szennyezett levegője gyakorlatilag nem éri az állatokat. A 45 ketrecegyüttes a különböző szintű gépesítettséghez könnyen tud alkalmazkodni. A találmányt kiviteli példák kapcsán, rajzok alapján is­mertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a ketrecegyüttes egy változatának keresztmetsze- 50 te, a 2. ábra ugyanannak oldalnézete, a 3. ábra egy másik változat keresztmetszete, a 4. ábra ennek oldlnézete, az 5. ábra egy harmadik változat keresztmetszete, a 55 6. ábra ennek oldalnézete, a 7. ábra egy negyedik változat keresztmetszete, a 8. ábra ennek oldalnézete, a 9. ábra egy ötödik változat keresztmetszete, a 10. ábra ennek oldalnézete, a 60 11. ábra egy hatodik változat keresztmetszete, a 12. ábra ennek oldalnézete, a 13. ábra egy hetedik változat keresztmetszete, a 14. ábra ennek oldalnézete, a 15. ábra egy nyolcadik változat keresztmetszete, a 65 16. ábra ennek oldalnézete, a 17. ábra egy kilencedik változat keresztmetszete, a 18. ábra ennek oldalnézete, a 19. ábra egy tizedik változat keresztmetszete, a 20. ábra ennek oldalnézete, a 21. ábra egy tizenegyedik változat keresztmetszete, a 22. ábra ennek oldalnézete, a 23. ábra rácselemek kapcsolata, a 24. ábra hálóelem és alakadó idom kapcsolata. Az 1. és 2. ábrán olyan kiviteli alakot láthatunk.amely­­nél két egymás fölötti szinten két sorban helyezkedik el a I rekeszegységek sorozata. A fölső szinten lévő két darab I rekeszegység érintkezik egymással, míg az alsó szinten a két I rekeszegység sora között a IV hosszirányú átszellőzte­tő folyosó van szabadon hagyva. Az I rekeszegységek belsejében van az állatok számára szolgáló II tartózkodá­si tér. Az egymás fölötti rekeszsorok sem érintkeznek, hanem közöttük szabadon van hagyva az ugyancsak át­­szellőztetést szolgáló III közbenső tér. Az I rekeszegységek együttesét az 1 padozatra állított 2 váz tartja össze. A I rekeszegységek alakját és méretét a 3 térhatároló elemek szabják meg. Az I rekeszegységek mindegyike rendelkezik 3a fenékráccsal és 3c oldalrács­csal, míg a szükséglethez igazodva 3b fedőráccsal, 3e hom­lokráccsal. 3d osztóráccsal és adott esetben 3f hátoldali ráccsal is. Ez utóbbi képezheti az elválasztó falat az egy­mással közvetlenül érintkező rekeszegységek sorai között. A 2 váz fotnos eleme a 2d láb, valamint a I rekeszegysé­gek mentén hosszirányban elhelyezkedő 2c hossztartók. A 2 váz rendelkezhet keresztirányú tartókként 2a kereszttar­tókkal és/vagy 2b keresztkötésekkel. Az 1. és 2. ábrán föl­tüntetett kiviteli alaknál ezeket a 4 keresztirányú kapcsoló idomok helyettesítik. Ez utóbbiaknak és a 3 térhatároló ele­meknek a célszerű csatlakozási módját tünteti föl a 23. áb­ra. Ugyancsak a 2 vázhoz tartozik a ketrecegyüttes hossz­irányú stabilitását és alaktartását szolgáló 7 hosszanti me­­revítés. A ketrecegyüttes 8 kiegészítő ketrectartozékokként el le­het látva a 8a etető vályúval, a 8b itató vezetékkel, az ebből kinyúló 8c csepegtető önitatókkal, a 8g pihenő lappal és a 8i ellető ládával. A 4 keresztirányú kapcsoló idomok és a 3 térhatároló elemek összeerősítésére a 6 oldható kötőelemek szolgálnak. A ketrecegyütteshez esetlegesen hozzárendelt 9 technológiai egységek közül az 1. ábrán az 1 padozat la süllyesztett részében elhelyezett és abban hosszirányú mozgatásra alkalmas 9c trágyaekét tüntettük föl. A 3. és 4. ábrán olyan ketrecegyüttest láthatunk, amely­nek legfelső szintjén az I rekeszegységek ún. szülőpár­­-ketrecek, a következő szintjén tojó ketrecek, az az alatti szinten húscsirke nevelő ketrecek, míg a legalsó — az 1 padozathoz legközelebb eső — szinten nyúlketrecek. Az itt együtt ábrázolt I rekeszegységek állategészségügyi okokból természetesen nem egyetlen ketrecegyüttesben valósulnak meg. A 2 váz a jelen esetben a 2d lábakon kí­vül mindenképpen rendelkezik a 2c hossztartókkal és a 2a kereszttartókkal. A 8 kiegészítő ketrectartozékokként megtaláljuk a 8a etető vályút, a 8b itató vezetéket, a 8c csepegtető önitatót, a 8d tojó fészket, a hosszirányú vá­lyú jellegű 8e tojásfelfogót, a 8f ülőrudat, a 8h trágyafel­­fogót. A 8a etető vályúnak különböző kiviteli alakjait figyel­hetjük meg a 3. ábrán, mivel annak a II tartózkodási tér­ben lévő állatfajta jellegéhez kell igazodnia. A 9 techno­lógiai egységek közül figyelemre méltó a 9a takarmány­4

Next

/
Oldalképek
Tartalom