185540. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémömledékek gáztalanítására és/vagy nemfémes szennyezőik eltávolítására

1 185 540 2 Számos eljárás ismeretes a fémömledékek gáztalanítá­­sára, melyek az ömledékkel érintkező gézatmoszférában csökkentik az eltávolítandó gázok parciális nyomását és ezzel elősegítik — az egyensúly megváltoztatásával — el­távozásukat az ömledékből. így távolítják el pl. a perió­dusos rendszer VIII csoportjába tartozó fémek ömledé­­kéből az oxigént, stb. A parciális nyomás csökkentése történhet pl. az atmoszférikus nyomás csökkentésével, azaz vákuum alkalmazásával vagy inert gáz áramoltatásá­val. Ez utóbbi megvalósítható pl. az inert gáz átbuboré­­koltatásával. Inert gáz használata esetén az eltávolítás hatásfoka függ a fázisérintkezési felület nagyságától és a fázisok érintke­zési idejétől, azaz a kontaktidőtől. A maximális hatásfok és ezzel a minimális inert gáz felhasználás eléréséhez biztosítani kell, hogy az eltávolítandó gáz az olvadékban és a környező inert gáz atmoszférában egyensúlyban vagy az egyensúlyhoz igen közel legyen. A lehető legkisebb inert gáz beadagolás megvalósítása azért is szükséges mert a beadagolt gáz — amennyiben nincs előmelegítve — lehűtheti az olvadékot. Nagy érintkezési felületet biztosító gázbevezető eljá­rást és berendezést ismertet pl. a 3.227.547, 3.743.263 és a 3.870.511 l.sz. USA szabadalmi leírás. Az első leírás szerint sűrített inert gázt (argon, xenon, hélium, nitrogén vagy kripton) vezetnek a fémolvadék felszíne alá 0,3 mVh beadagolási sebességnél nagyobb sebességgel, 0 = = 20 mm-nél kisebb átmérőjű nyíláson keresztül miköz­ben a nyíláson kilépő gáz és a fémolvadék között leg­alább 0,9 m/s, legfeljebb 9 m/s relatív mozgást hoznak létre, melynek eredményeképpen fellépő nyíróhatás kö­vetkeztében a gáz 10 mm átmérőjű buborékokra oszlik el és halad felfelé az olvadékban. Az utóbbi két szabadalmi leírás az előzőekben tárgyalt eljárás megvalósítására ír le berendezést, illetve egy hasonló eljárást ismertet amely­nél zárt, nyomás alá helyezhető tartályban forgó tengely­hez szilárdan kapcsolt szárnylapátos forgórész csatlako­zik. Ez a forgórész több függőleges csatornával rendelke­zik a számylapátok között. A forgótengely felülről be­nyomott inert gáz a fémolvadékba merülő forgórész füg­gőleges csatornáin keresztül jut kis buborékok alakjában a fémolvadékba miközben a fentiekben említett, a beve­zetett inert gáz és a fémolvadék közti 0,9—9 m/s közti re­latív sebességet a rotor forgatásával érik el és a rotoron lévő számylapátok olyan intenzív áramlási formát hoznak létre a fémolvadékban, hogy annak lényegében teljes tö­mege érintkezésbe kerül a gázbuborékokkal. Az ismerte­tett eljárásokai és berendezéssel a fajlagos inert gáz szük­séglet 0,3—2,5 Nm3/t fémömledék. A rotort a leírások szerint előnyösen rozsdamentes anyagból vagy hőálló anyagból, így grafitból vagy szi­­lícium-karbamidból készítik. A rozsdamentes anyagból készülő rotor ipari körülmények között általában eléggé ellenálló. Gyakrabban használnak azonban a fémolvadé­kok gáztalanítással egybekötött tisztítására a szennyezé­sekkel reakcióba lépő kémiailag aktív gázokat, pl. klór­gázt is. Ebben az esetben a fémolvadékok hőmérsékletén a rozsdamentes anyag már nem használható szerkezeti anyagként. Nem áll ellent a klóros atomoszférának, kor­­rodeálódik, tönkremegy és a korróziós termékek a fém­olvadékot is szennyezhetik. A grafitból vagy más hőálló anyagból készült rotor ellenáll a klóros atmoszférának, nagy hátránya azonban hogy nehezen bírja az ipari gya­korlatból következő szélsőséges körülmények közti (hir­telen nagy hőingadozás, stb.) igénybevételt és pl. a grafit rotor a tapasztalat szerint néhány hét vagy hónap alatt tönkremegy. Célul tűztük ki olyan eljárás és a megvalósítására szol­gáló berendezés kidolgozását, amely ezeket a hátrányo­kat kiküszöböli. A találmány szerinti eljárás és berendezés kidolgozása azon a felismerésen alapszik, hogy az ömledékbe az öblí­tő gáz az önmagában ismert statikus keverő elemek vagy perdítőelemeket tartalmazó betétcsövek alá vezetve a raj­tuk áthaladó gáz aprózódik és felfelé haladtában a fém­­ömledéket is magával ragadja. Az így meginduló fémöm­ledék áramlás meglepő módon olyan intenzív, hogy az is­mertetett mechanikus keverő megoldások elhagyhatók. A fémömledék áramlást más módon is elősegítjük mecha­nikus keverők alkalmazása nélkül, pl. létrehozhatunk in­dukciós áramot is a fémömledékben. A buborékok turbu­lens mozgása következtében a perdítőelemeken annyira megnövekszik az aktív gáz és a fémömledék közti anyag­csere, hogy meglepő módon kisebb gázmennyiséggel ér­hető el a keverő és tisztító hatás. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy az öb­lítésre szolgáló gázokat a nyugvó vagy áramló fémömle­­dékkel és adott esetben legalább részben térkitöltő ido­mokkal kitöltött statikus keverő elem(ek) és/vagy perdi­­tőelemeket tartalmazó egy vagy több betétcső alsó nyílá­sa alá vezetjük és adott esetben a fémömledéket a betét­csőben vagy a statikus keverő elemeken felfelé haladó gázárammal és/vagy indukciós áram létrehozásával áram­lásba hozzuk vagy áramlási sebességét megváltoztatjuk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös kiviteli módjá­nál a felfelé haladó gázáramot buborékokra diszpergál­­juk. A találmány szerinti eljárás egy kiviteli módjánál a gá­záramot < 10 mm átmérőjű egy vagy több nyíláson ke­resztül vezetjük be. A találmány szerinti eljárás egy előnyös kiviteli módjá­nál a felfelé haladó gázáramot váltakozva szűkülő és bő­vülő tereket létrehozó statikus keverő elemeken vagy per­dítőelemeket tartalmazó betétcsövön vezetjük keresztül. A találmány szerinti eljárás egy további előnyös kiviteli módjánál a felfelé haladó gázáramot alul szűkülő konfu­­zor résszel és/vagy felül bővülő diffűzor résszel ellátott betétcsövön vezetjük keresztül. A találmány szerinti eljárást megvalósíthatjuk úgy is, hogy a fémömledéket a bevezetett gázokkal ellenáramban áramoltatjuk. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy a nyug­vó vagy áramló fémömledékben a gázbevezető nyílás(ok) felett elhelyezkedő egy vagy több statikus keverő eleme és/vagy perdítőelemeket tartalmazó egy vagy több betét­csöve és adott esetben a statikus keverő elemeket és/vagy perdítőelemeket tartalmazó betétcsöveket legalább rész­ben kitöltött térkitöltő idomai valamint adott esetben in­dukciós áramot létrehozó eszközei vannak. A találmány szerinti berendezés egy kiviteli alakjánál a betétcső előnyösen függőleges vagy attól < 5°-kal tér el. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjának a betétcső és a benne elhelyezett perdítőelemek között váltakozva szűkülő vagy bővülő terei vannak. A találmány szerinti berendezés egy más előnyös kivi­teli alakjánál a perdítőelemeket tartalmazó betétcsőnek alul szűkülő konfuzor része és/vagy felül bővülő diffűzor része van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom