185534. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tésztatermékek előállítására

185 534 2 A búzalisztet összekeverjük a kukoricaőrleménnyel, majd a kapott keverékből 70 °C hőmérsékletű víz hozzá­adásával mintegy 30% víztartalmú masszát készítünk. A masszát homogénre gyúrjuk, majd mintegy 40 °C hő­mérsékleten tésztaprésen alakítjuk. A nyers tésztát klí­maszekrényben 75—80 °C-on megszárítjuk. Hasonlóan járunk el akkor is, ha a hűtőiparban mély­hűtéssel tartósítandó tésztát állítunk elő. Ekkor azonban a massza víztartalmát mintegy 40—50%-ra állítjuk be, és az alakítás után kapott nyers tésztát nem szárítjuk, hanem mintegy 5 percig főzzük 90—100 °C hőmérsékleten. Fő­zés után a terméket csomagoljuk és mélyhűtéssel tartósít­juk. A találmány szerinti eljárással előállított tészta szép sárga színű, főzési tulajdonságai kiválóak. Rövid idő alatt kifő, a kifőtt tészta rugalmas, nem tapad. A találmány előnye, hogy lehetővé teszi kiváló minősé­gű tészta egyszerű és gazdaságos előállítását. A talál­mány révén aestivum búza-őrleményből tojás felhaszná­lása nélkül is készíthetünk olyan minőségű tésztát, amelynek előállítása eddig csak durum búzaőrlemény­ből, illetve csak tojás felhasználásával volt elképzelhető. A találmány szerinti eljárással előállítható tészta főzési ideje kisebb a szokásosnál, így az ilyen tészta kevesebb energia befektetésével kifőzhető. A találmány lehetővé te­szi a tojás kiküszöbölését, ennek folytán hosszú ideig tá­rolható és Salmonella fertőzést nem okozó tésztát állítha­tunk elő a találmány szerinti eljárással. A találmány sze­rint hűtőipari tésztatermékek mélyhűtéssel jól tárolhatók. A találmány szerinti eljárással előállítható tészta egyéb előnyei kitűnnek az összehasonlító kísérleteink eredmé­nyeit összefoglaló táblázatból. A találmányt az alábbi példákkal szemléltetjük. 1. példa 85 kg aestivum búza-őrleményt összekeverünk 15 kg waxi hibrid kukorica-őrleménnyel, amelynek keményítő­­-frakciója 99% amilopektint tartalmaz. A száraz keve­rékhez 70 °C-os vizet adunk, és 10 percig keverjük Z karú keverőben. A homogénre gyúrt masszát Pavan-I tí­pusú tésztapréssel alkítjuk 40 °C-on, 120 kg/cm2 prés­nyomással. A kapott nyers tésztát 75 °C-on megszárítjuk. Ekkor szép sárga színű tésztát kapunk, amely romlás nél­kül tárolható legalább egy éven át. 2. példa Megismételjük az 1. példa szerinti eljárást azzal az el­téréssel, hogy a tésztakészításhez 80 kg aestivum búza­­-őrlemény és 20 kg waxi hibrid kukorica-őrlemény keve­ékét használjuk. Az így kapott tészta az 1. példa szerin­­' ihez hasonló, de annál sárgásabb színárnyalatú, és ugyan­csak hosszú ideig tárolható. példa Az 1. példa szerinti módon járunk el, azzal az eltérés­sel, hogy ezúttal 75 kg aestivum búza-őrlemény és 25 kg waxi hibrid kukorica-őrlemény keverékéből indulunk ki. Sárga színű, jól tárolható tésztát kapunk. 4. példa 70 kg aestivum búza-őrleményt összekeverünk 15 kg durum búza-őrleménnyel és 15 kg waxi hibrid kukorica­őrleménnyel. A továbbiakban az 1. példa szerint járunk cl. Barnássárga színű, jól tárolható tésztát kapunk. x példa 85 kg aestivum búza-őrleményt összekeverünk 15 kg waxi hibrid kukorica-őrleménnyel, és a keveréket az 1. fel da szerinti módon dolgozzuk fel, azzal az eltéréssel, hogy a masszához homogenizálás előtt 20 db tojásnak megfelelő mennyiségű tojásport adunk. 5 példa 75 kg aestivum búza-őrleményt összekeverünk 25 kg vaxi hibrid kukorica-őrleménnyel. A keveréket az 1. pél­­la szerinti módon dolgozzuk fel, azzal az eltéréssel, rogy a masszához homogenizálás előtt 40 tojásnak meg­felelő mennyiségű tojáslét adunk. A fenti példák szerint előállított tészták jellemző saját­ságait megvizsgáltuk, és összehasonlítottuk a hagyomá­­íyos úton előállított tészták tulajdonságaival. Összeha­sonlítás végett olyan tészták tulajdonságait vizsgáltuk, amelyeket kukorica-őrlemény felhasználása nélkül, illet­­■'& normál kukorica őrleményének felhasználásával készt­ettünk aestivum, illetve durum búza-őrleményből tojás­sal vagy anélkül. Az összehasonlításra készített tésztákat íz 1. példában leírt módon állítottuk elő a megfelelő tápanyagokból. A normál kukoricaliszt keményítő-frak­ciója 75% amilopaktint tartalmazott. A vizsgálatokat és az eredmények értékelését a vonatkozó szabványok szerint /égeztük. Az eredményeket az alábbi táblázatban foglal­juk össze. A táblázatban a tészta érzékszervi tulajdonsá­gaira vonatkozólag megadjuk az összpontszámot. amely fegy vizsgálati pontszám: a külső megjelenés (lehetséges naximuma 40 pont), az illat (lehetséges maximuma 10 iont), az íz (lehetséges maximuma 20 pont) és a főtt tész­­a állományának (lehetséges maximuma 30 pont) minősí­­ő pontjaiból tevődik össze. Megadjuk azon kívül az ér­zékszervi tulajdonságok pontszámainak intervallumát is 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom