185524. lajstromszámú szabadalom • Változtatható nehézségi fokú, mechanikus rendszerű logikai játék
1 2 185 524 A találmány tárgya változtatható nehézségi fokú logikai játék, amely játéktérben mozgathatóan elrendezett játszóelemeket tartalmaz és ahol a játéktér több mezőből áll, mint ahány játszóelem van. Különböző logikai játékok rendkívül régóta ismertek, g A modern idők egyik legelterjedtebb logikai játéka a múlt században „tizenötös játék” néven ismertté vált szerkezet. Ez a rendezőjáték zárt keretben elrendezett játszóelemeket tartalmaz. A játszóelemek száma 15, a keretben ugyanakkor 16 játszóelem számára van hely. A ját- -| q szóelemek számozással vannak ellátva és a feladat az összekevert játszóelemek megfelelő sorrendben történő átrendezése az üres hely felhasználásával. Ennek a játéknak megjelenése óta számos változata jelent meg, különböző nagyságú, alakú és különböző jelö- 1 5 lésekkel ellátott játszóelemekkel. Hasonló jellegű játékot mutat be például a 2 271 854 számú francia szabadalom is. Olyan játékok is ismertek, amelyek az említett alapjáték megoldását különböző módon nehezítik. A nehezítés 20 egyik lehetősége a síkbeli alapjátéknak térbeli játékként történő kialakítása. Példa erre a 180 051 számú magyar szabadalmi leírás. Itt a játszóelemek szögletes tartódobozban elrendezett kockák, amelyeknek egy vagy több oldala megkülönböztető jelzéssel van ellátva. A doboz- 25 ban mindig legalább egy kockával kevesebb van, mint ahány hely a dobozban van, így a kockák átrendezhetők és a kívánt elrendezés létrehozásával a feladat megoldható. A feladat nehezítésének másik módja bizonyos akadá- 30 lyok elhelyezése a játéktérben. A 2 321 915 számú francia szabadalmi leírásban például olyan játékot ismertetnek, amelynek egyik változatánál a játékteret alkotó pályán a játszóelemek csak egyik részét átengedő akadályt helyeznek el. 35 Olyan megoldás is ismert (lásd. például a 946/81 számú magyar szabadalmi bejelentést), amelynek rendezőcsatornáiban mozgatható akadályok vannak elhelyezve. Az ismertetett játékokban felhasznált akadályok azonban az adott játék mindenkori részét képezik és a játék- 40 térből nem távolíthatók el. Ennek megfelelően segítségükkel a játék nehézségi fokát változtatni nem lehet. A jelen találmánnyal az ismert megoldások fenti hátrányainak kiküszöbölése a célunk és olyan logikai játék kialakítása, amelynél a játék során a feladatok megoldásá- 45 nak nehézségi foka változtatható és így lehetőség nyílik arra, hogy a játékos felkészültségének megfelelő nehézségi fokot válasszon ki, illetve a megoldási készség fokozódásával párhuzamosan a nehézségi fok növelhető. A kitűzött feladatot olyan játékkal oldottuk meg, amely 50 játéktérben mozgathatóan elrendezett játszóelemeket tartalmaz és ahol a játéktér több mezőből áll, mint ahány játszóeleme van, és a találmány szerint a játéktérben legalább két üres hely van, továbbá a játék az üres helyekre illeszkedő, legalább egy nehézségi fok beállító elemet 55 tartalmaz. A találmány szerinti játék egy célszerű kiviteli alakjánál a nehézségi fok beállító elemek külön tárolótérben vannak elrendezve. A tárolótér és a játéktér célszerűen a nehézségi fok beállító elemeket, illetve a játszóelemeket 60 befogadó csúszóvezetékekkel van ellátva. A játéktér és a tárolótér között adott esetben összekötő csúszóvezeték van és a nehézségi fok beállító elemek a játszóelemekkel azonos kialakításúak. Egy célszerű kiviteli alaknál a nehézségi fok beállító elemek külön-külön zárt csúszóvezetékben vannak elrendezve oly módon, hogy legalább egy részük a játéktér fölé csúsztatható. A találmány szerinti játék egy másik célszerű kiviteli alakja függőleges és/vagy egymásra merőleges csúszóvezetékekből kialakított négyzet, amelyet — az üres mezők kivételével — ugyancsak négyzet alakú játszóelemek töltenek ki. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy a mechanikus rendszerű logikai játékoknál a megoldásra irányúló cselekedetek korlátozásának mértéke arányos a játék nehézségi fokával. Azoknál a logikai játékoknál tehát, amelyeknél a játszóelemek átrendezése szabad helyek igénybevételével történik, a játék nehézségi fokát a szabad helyek, azaz a rendelkezésre álló játéktér nagysága határozza meg. Ennek, illetve a szabad helyek számának változtatása így a logikai játék nehézségi fokának változását eredményezi. A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti játék egy kiviteli alakjának felül nézete, a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott játék A-A metszete, a 3. ábra az 1. ábrán bemutatott játék B-B metszete, a 4. ábra a találmány szerinti játék egy másik kiviteli alakjának felülnézete, az 5. ábra a 4. ábrán bemutatott játék A-A metszete, a 6. ábra a 4. ábrán bemutatott játék B-B metszete, a 7. ábra a 4. ábrán bemutatott játék C-C metszete, és a 8. ábra a 6. ábrán bemutatott játék D-D metszete. Az 1—3. ábrákon látható logikai játék a találmány szerinti megoldás egy célszerű kiviteli alakja. A játék 1 alaptestből áll, amelynek felső részében 2 tárolótér, alsórészében 3 játéktér van kialakítva. A 3 játéktérben helyezkednek el a 4 játszóelemek, a 2 tárolótérben pedig az 5 nehézségi fok beállító elemek. Mind a 4 játszóelemek, mind az 5 nehézségi fok beállító elemek 6 pályákon mozognak. A 6 pályák a 3 játéktérben egymással párhuzamos ágakként vannak kialakítva, amelyeket alul és fölül köt össze egy-egy 6 pályaszakasz. A 2 tárolótér és a 3 játéktér 6 pálya részeit 7 összekötőpálya kapcsolja össze. Ezen át vezethetők az 5 nehézségi fok beállító elemek a 3 játéktérbe. A 2. és 3. ábrákon jól látható, hogy a 4 játszóelemek és az 5 nehézségi fok beállító elemek geometriai kialakítása lényegében azonos, egymástól célszerűen csupán a felső lapjukon lévő jelölésben térnek el. Kialakításuk olyan, hogy T-keresztmetszetű 6 pályákra a 8 fejrészhez 9 nyak segítségével illesztett 10 vezetőtalpak illeszkednek. így az 5 nehézségi fok beállító elemek és a 4 játszóelemek a 6 pályákon könnyen mozgathatók anélkül, hogy kiesnének. A játék lényege az, hogy az 1. ábrán látható elrendezést kell kialakítani a 3 játéktérben véletlenszerűen összekevert 4 játszóelemek elrendezésével. Az átrendezés a 3 játéktér felső részén lévő hat üres hely segítségével történhet. Természetesen az átrendezés rendkívül egyszerű, ha a mind a hat üres hely igénybe vehető. A megoldás oly módon tehető fokozatosan egyre nehezebbé, hogy az 5 nehézségi fok beállító elemeket a 7 összekötő pályán át a 3 játéktér üres helyeire visszük át. A feladat megoldása nyilvánvalóan akkor a legnehezebb, ha a 4 játszóelemek átrendezéséhez mindössze egy üres hely áll rendelkezésre. 2
