185519. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, figyelőrendszer és energiaszelektív indukciós jelzőbélyeg jelölt anyagok, különösen kereskedelmi termékek felismerésére
1 A találmány tárgya: eljárás, figyelőrendszer és energiaszelektív indukciós jelzőbélyeg, jelölt anyagok, különösen kereskedelmi termékek felismerésére, amellyel a kereskedelmi létesítményekben (üzletekben, áruházakban stb.) árusított termékeknek a létesítményből történő ellopása megakadályozható, továbbá az ipari termelési rendszerekben a technológiai folyamatok nyomonkövethetők és az egyes termelési funkciók automatikusan regisztrálhatók. Üzleti, különösen áruházi lopások megakadályozására több megoldást dolgoztak ki. Ezek közül napjainkban is legkorszerűbbnek tűnik a Wörl-Allarm cég hazánkban is használatos üzleti riasztórendszere, amely lényegében — szerelési leírásából megismerhetően — két egymással szemben álló gerjesztet tekercs között váltóáramú mágneses teret hoz létre. Ha lopás ellen védeni kívánt nagyobb tágyon fémszalagokkal ellátott csíkot — úgynevezett jelzőbélyeget — helyeznek el, és ezek a csíkok a két gerjesztett tekercs közötti mágneses térbe kerülnek, akkor a tekercsekre csatlakozó erősítők és komparátorok a két tekercs egyidejű elhangolódást érzékelve egy kapuáramkörön át riasztó jelzést indítanak. A jelzőbélyegekre vonatkozóan a szerelési leírás nem ad komolyabb ismertetést, csupán annyit közöl, hogy a fémszalagra felvitt csíkok alapanyaga speciálfém. A jelzőbélyeg alaposabb tanulmányozása után megállapítható, hogy az lényegében két fémből áll. Az egyik fém kb. 10 cm2 nagyságú és kb. 10 cm hosszú szalag, amelyre egymással párhuzamosan permalloy fémből kialakított vékony csíkok vannak felragasztva. Hasonló csíkokkal ellátott jelzőbélyegekre vonatkozóan ismertetés található a 2,641,876 Isz. NSZK szabadalmi leírásban, amely szerint a deaktiválható jelzőelem szintén kétféle fémből, nagy parmeabilitású szupermalloyból és nagy koercitivitású vikalloyból áll, amikor is a nagy koecitivitású elemből kialakított csíkok a nagy permeabilitású anyagszalagra ragasztással vannak rögzítve, egymástól egy-két cm távolságra. A jelzőbélyeg deaktiválása külön mágneses erőtérrel történik, amikor is a jelzőbélyeget előírt irányítással kell az erőtérbe helyezni. Az áruházi tolvajlások megakadályozására kidolgozott ismert eljárások hiányosságai közül az alábbiak tekinthetők legkirívóbbaknak: a) Méretre nagy, kb. 10 cm2, vagy annál is nagyobb felületű jelzőbélyeg kell a működéshez. b) A nagy felületű jelzőbélyeg kialkításához tömeggyártás esetén nagy mennyiségű költséges alapanyag szükséges. c) A jelzőbélyegek energiaelszívása sok esetben — különösen az érzékelőegységek közötti tér felező vonalánál — jelentéktelen, így a hasznos jelek érzékelése és felerősítése csak nagy energia betáplálásával lehetséges. Az energia betáplálásnak viszont határt szab az a körülmény, hogy egyes betegek szívritmusszabályozót használnak, és azokra a szélsőséges nagy mágneses térerő károsan hat. d) Az alkalmazott nagy erősítések miatt a jelzőbélyeg anyagához hasonló tulajdonságú más anyagoknak az érzékelőegységek közé vitele esetén gyakran következik be téves, ún. vakriasztás. e) A jelzőbélyegek gyűrése, hajlítás és megtörés következtében elvesztik mágneses tulajdonságaikat, így az érzékelőegységek közé kerülve nem váltanak ki riasztást. 0 A jelzőbélyegek nagy felülete miatt azok csak nagykiterjedésű tárgyakon helyezhetők el, így nincs lehetőség kicsiny, pl. ceruza méretű tárgyak megjelölésére és védelmére. A találmánnyal az a célunk, hogy a felsorolt hiányosságokat kiküszöböljük. Eljárásunkkal és az eljárás foganatosítására kidolgozott figyelőrendszerünkkel olyan megoldást kívánunk biztosítani, amely kis felületű, kis tömegű, kevés alapanyagú jelzőbélyeg alkalmazása esetén is biztonsággal, nagy érzékenységgel, vakriasztások nélkül is kis energiabetáplálás mellett biztosítja a kereskedelmi termékek védelmét. A találmányunk az alábbi felismeréseken alapul: 1. A geometria, (tömeg, hosszúság, vastagság, szélesség) megválasztásával a jelzőbélyeg elektromágneses térből rezonanciafrekvencián energiát szív el, és az energiaelszívás, vagyis a jelzőbélyeg jelenléte detektálható. 2. Ha a jelzőbélyeget olyan anyagból alakítjuk ki, amelynek rövid ideig, néhány ezredmásodpercig tartó nagyobb gerjesztés hatására a pillanatszerű felmelegedés következtében kristályszerkezete megváltozik, akkor a mágneses tulajdonságok kívánt esetben — például a jelzőbélyeggel ellátott termék árának kifizetése után — törölhetők. Felismeréseink alapján a találmány értelmében úgy tudjuk a kereskedelmi terméket lopás ellen védeni, és a termékeknek a védett térből történő illegáis kivitelét megakadályozni, hogy a védett térben választott ellenőrzési pontokon, célszerűen a kereskedelmi létesítmény pénztáránál vagy csomagolójánál, elektromos gerjesztésre hőimpulzust előidéző törlőegységet telepítünk, a figyelt anyagokra (árucikkekre) pedig nagy kezdeti permeabilitással rendelkező és maximum 350 °C Curie pontú indukciós jelzőbélyegeket rögzítünk. A kereskedelmi létesítmény valamennyi kijáratánál szelektíven gerjeszthető mágneses figyelőrendszert helyezünk el. A szelektív gerjeszthetőséget a jelzőbélyeg választott geometriája (tömege, mérete) és anyaga úgy idézi elő, hogy az elektromágneses gerjeztés hatására rezonanciajelenség lép fel, és az a szinuszos jelalakú elektromágneses térből energiát szív el. A figyelőrendszer csak a jelzőbélyeg anyaga és geometriája által meghatározott frekvenciára érzékeny, és miután más frekvenciára érzéketlen, ezért az szelektíven gerjeszthető. A legális úton vitt, szabályosan vásárolt áruk jelzőbélyegeinek mágneses tulajdonságait a törlőegység gerjesztése révén hőimpulzus előidézésével megváltoztathatjuk, az illegálisan, tehát az áru árának megfizetése nélkül vitt anyagok jelzőbélyegeinek jelenlétét pedig a mágneses figyelőrendszerrel jelezzük. A találmány szerinti eljárás foganatosítására olyan figyelőrendszer alkalmas, melynek gerjeztett jeladóhurkai és azokhoz mágnesesen csatolt antennahurkai vannak. A jeladóhurkok vezérelt szelektor egységre csatlakoznak, az antennahurkok pedig a gerjesztő jelet és más zavaró jeleket is kiszűrő antennaerősítőkön átjelzőberendezésre kapcsolt vezérelt jelfeldolgozó egység jelbemeneteire vannak kötve. A szelektor egység gerjesztett frekvenciával szinkronizált jeleket adó kimenetei a jelfeldolgozó egység szinkronbemeneteire csatlakoznak. Mivel egyes külső zavarforrások jelei a figyelőrendszer telepítésétől függően a hasznos jelek szintjét megközelíthetik, és ezzel téves riasztást hozhatnak létre, ezért célszerű az antennaerősítőket egy-egy alapfrekvencia-szűrő, első felharmonikus szűrő, második felharmonikus szűrő, erősítő, TV sorfrekvencia és felharmonikus szűrő, rádiófrekvenciás szűrő hibajelerősítő és interátor soros kapcsolásából kialakítani. 2 185 519 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
