185517. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szövött termékek mintázatának előállítására
1 185 517 2 Célszerű tehát, ha a számítógép közvetlen kapcsolatban van a kelmeképző berendezéssel, méghozzá lánc-, illetve vetülékmintázó szerkezeteihez van csatlakoztatva. De eljárhatunk úgy is, hogy a számítógép kimenetéhez REPROM-memóriát előállító készüléket csatlakoztatunk. Az előállított REPROM-memóriában több mintázat lehet tárolva. De csatlakoztathatunk a számítógép kimenetéhez nyüst- és/vagy Jacquard-kártyaverőgépet is. A meglévő kelmeképző berendezések mintázó szerkezetei többnyire mechanikusak. Ezért lehet különösen célszerű, ha a számítógép és a kelmeképző berendezések ezen mintázó szerkezetei közé elektromechanikus átalakítót kapcsolunk. De a számítógép helyett vagy azzal együtt is az elektromechanikus átalakító elé REPROM- memóriát kiolvasó áramkört is kapcsolhatunk. Ekkor célszerű, ha a kiolvasó áramkört a REPROM-memóriában tárolt több mintázat közül egyet kiválasztó vezérlőkapcsolással is ellátjuk. Növeli a működési biztonságot, ha a kiolvasó áramkör olyan kapcsolással van ellátva, ami azt feszültség kimaradás esetén tartalék áramforrásra kapcsolja. Mint ahogy korábban említettük az elektromechanikus átalakító a kelmeképző berendezés mintázó szerkezetéhez van kapcsolva. Csatlakoztathatjuk így például nyüstgép tű válogató rendszeréhez, amikor a mozgató késhez kapcsolódó emelőtűhöz kétkarú emelő, ehhez pedig elektromágnes van csatlakoztatva. A kétkarú emelőhöz azt az elektromágneses vasmagjára nyomó bütyök lehet rendelve. Az elektromechanikus átalakító szövőgép vetülékbevivő rendszeréhez is csatlakoztatva lehet, amikor elektromágnes kétkarú emelővel van összekapcsolva, a kétkarú emelő végén szem van, amibe a vetülékfonal van befűzve, a kétkarú emelő pedig a vetülékbevezető oldalán van elhelyezve. Célszerű, ha a vetülék berendezését működtető csatlakozórúdhoz himba útján tengely van kapcsolva, a tengelyen karon át vetülékbeemelő és olló csatlakozik. Mikrovetélős szövőgép esetében az elektromechanikus átalakítót a vetülékválogató rendszeréhez csatlakoztathatjuk, ahol a fonalfogókat mozgató tengely lépcsős csúszkához, ez pedig kétkarú emelő útján elektromágneshez csatlakozik. A kétkarú emelőt reteszelőszerkezethez is csatlakoztatjuk. A találmány további részleteit kiviteli példák kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra hagyományos kötésmintát mutat, a 2. ábra és 3. ábra a kötésminta alapelemeit mutatja két felbontásban, a 4. ábra a kötésminta manipulálására mutat példát, az 5. ábra a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakjának blokk-vázlata, a 6. ábra az 5. ábra szerinti kiviteli alak kapcsolási rajaza, a 7. ábra a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakjának részlete: nyüstgép tűválogató rendszere láncmintázáshoz, a 8—14. ábra a találmány szerinti berendezés további részlete: szalagszövőgép vetülékbevivő rendszere, a 15—17. ábra a vetülékmintázó készülék a találmány szerinti berendezés más kiviteli alakja esetén. A textilipari termékek mintázatának előállítását az egyszerűség kedvéért szőtt termékek esetén szemléltetjük. A szőtt termékek mintázata elsősorban a lánc- és vetülékfonalak keresztezésével állítható elő. A fonalrendszerek keresztezését a szaknyelv röviden kötésnek, a fonalrendszerek keresztezésével létrejött mintázatot pedig kötésmintának nevezi. Ismeretes, hogy a szövet kötését a láncfonalak vetülékbevitel alatti helyzete határozza meg, az egyes vetéseknél a láncfonalak szövetben elfoglalt helyzetét pedig a kötésrajzzal adják meg. Ilyen hagyományos kötésrajzot mutat az 1. ábra. A függőleges vonalkörök a láncfonalakat, a vízszintes vonalkörök pedig a láncfonalakra merőleges vetülékfonalakat jelképezik. A kötés ábrázolása úgy történik, hogy a vízszintes és függőleges vonalkörök fedésével létrejött négyszögeket sötétebb színnel látják el, ha a láncfonal a vetülékfonal felett van. Ezt az ábra baloldalán külön kiemelve 1 számmal jelöltük. Ezt lánckötéspontnak nevezik. Ahol a vetülék van a lánc felett, ott a négyszög üres, (fehér) marad. Ezt az 1. ábrán 0 jelzi. Ez a vetülékkötés. Mint ahogy említettük, a találmány szerinti kötésmintázási eljárás azon felsimerésen alapul, hogy a kötésminta a lánc- és vetülékkötéspontok által bináris jelképnek fogható fel és a számítógépbe az operátor a kérdéses kötésmintát vagy annak elemeit diszkrét, például hexadecimális jelsorozattal viheti be. A hexadecimális jelsorozat megállapodás szerint például lineáris (vonalas) vagy kétdimenziós kötött sorrendű 4 kötéselemekből írható elő. Ilyen hexadecimális jelsorozatokra mutat példát a 2. ábra, ahol lineáris 4 kötéselemeket alkalmaztunk. Ezekkel az elemekkel bármilyen kötésminta leírható. Ennek az állításnak a szemléltetésére térjünk vissza az 1. ábrához. Itt a jobb szélen felírtuk a példaként választott kötésrajznak a 2. ábra elemei felhasználásával kiszűrt megfelelőjét. Az 1. ábra kötésrajzának első sora helyett tehát ezt írhatjuk: 8E. Az első sor első négy négyzete a 2. ábra 8 elemének, második négy négyzete a 2. ábra E elemének felel meg. A nyolc négyzet felrajzolása helyett tehát elegendő csak a megfelelő szimbólumot leírni. Könnyen ellenőrizhető, hogy ez a megállapítás az 1. ábra kötésrajzának minden további sorára igaz. Más felbontási elvet ismertet a 3. ábra. Itt két dimenziós 4 kötéselemek vannak, szintén tizenöt féle. Ezeknek az elemeknek a segítségével szintén bármilyen kötésrajz leírható. Az 1. ábra balfelső sarkában lévő négy négyzetnek például a 3. ábra 9 eleme felel meg. Mellette 7, emellett B, végül a jobbfelső sarokban 2 elem van. A 4. ábra baloldalán megadtuk az 1. ábra szerinti kötésrajznak a 3. ábra elemei felhasználásával kialakított jelkép jelölését. A 4. ábra jobboldala mutatja, hogy a 9-7-B-2 elemek eltolásából jött létre az 1. ábrán látható kötésrajz. A kötésrajzunknak a 2. vagy a 3. ábrán mutatott elemek segítségével történő felbontásával lehetővé válik az, hogy a kötésrajzokat bináris információkká alakítjuk és számítógépbe vigyük. Ennek megoldása olyan programozási, számítástechnikai feladat, amely a szakember számára semmi féle gondot nem okoz. Ez a kérdéskör találmányunknak nem része, mert újdonságot nem tartalmaz, úgyhogy különösebb ismertetésére sincsen szükség. Látható tehát, hogy az alapkötések közvetlenül, klaviatúra működtetésével lineáris vagy kétdimenziós 4 jelsorozatokkal bevihetők. Az általános kötésminta kötéspontonként vagy vetüléksoronként a lineáris 4-esek, illetve két vetüléksoronként a kétdimenziós 4-esek révén, hexa5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
