185502. lajstromszámú szabadalom • Eljárás információ adó-vevő rendszerek, különösen televíziós rendszerekben lévő adó(k) vevő-oldali információval(kkal) való ellátására
1 185 502 2 A találmány eljárás információ adó vevő rendszerek, különösen televíziós rendszerekben levő adó(k) vevőoldali információval(kkal) való ellátására, előnyösen távkiválasztására és/vagy távvezérlésére és/vagy távszabályozására, amely adó-vevő rendszerben adó(k) által érzékelt és/vagy tárolt információsjel (sorozat) formájában vevő(k)höz továbbítunk. A televíziós technikában eddig ismert — célszerűen folyamatos videokapcsolat ideje alatti — távvezérlési, távválasztási, vagy adatközlési eljárások során — a megoldandó feladat bonyolultságától függően — többeres kábelt, vagy vezetékeket használtak. Az egyetlen koaxiális kábelen átvitt távvezérlési információ ezidáig mindössze annyi, hogy lehetséges volt a video jelforrást üzembe, vagy üzemen kívül helyezni, a koaxiális kábelre adott impulzussal. Itt azonban a folyamatos üzem alatti távvezérlés fogalmát csak a kikapcsolási célra adott impulzus valósította meg, de nem a videojel zavarása nélkül. Ez a módszer csak szűk korlátok között tekinthető elvileg egyvezetékes távvezérlésnek. Ismeretes továbbá a folyamatosan adott videojelbe, ill. a képkioltási tartományba eső üres sorokban, vagy sorkioltási időkben átvitt információ eljárása is. Ezen eljárások azonban információt csak videojelforrástól a vétel helye léié tudnak továbbítani. Látható tehát, hogy az ismertetett megoldások nem alkalmasak arra a célra, hogy videoösszeköttetés esetén a vevő-oldalról az adóoldal felé információt közöljenek ugyanazon az egyeres kábelen, egyrészt az adóoldal információtartalmának megváltoztatása céljából, vagy magának az adóeszköznek a megváltoztatására, ill. az adóoldal mellett elhelyezett, ezzel funkcionális kapcsolatban lévő eszköz működésének befolyásolására. Tekintve, hogy a kívánt feladat, nevezetesen a vevőoldalról az adóoldal felé történő információtovábbítás, eddig csak többeres kábel alkalmazásával volt lehetséges, jelentős haladás a technika jelenlegi állásához képest, hogy minden megvalósítható egyetlen koaxiális kábelen. A fent vázolt technika állásához megemlítjük az alábbi forrásmunkákat: Lucky, Salz, Waldon: Adatátvitel Dr. Lajtha György: Távközlő hálózatok elmélete és tervezése. Lajkó Sándor, Dr. Lajtha György: PCM a távközlésben. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy egy információs jel(sorozat), különösen televíziós összetett videojelsorozat továbbítása során, amely információs jel(sorozat) valamely adótól egy vevő felé halad, az információs jel(sorozat) szünet, ill. képkioltási szakaszainak üres soraira a szinkronjelek közé ültetve az információs jel(sorozat) haladási irányával szemben, tehát a vevőtől az adó(k) felé vevőoldali információ(k), előnyösen távválasztó jel(ek) és/vagy távvezérlő jel(ek) és/vagy távszabályozó jel(ek) továbbítható(k), ha az információs jel(sorozat)ban olyan hosszúságú szünet, ill. képkioltási szakaszok vannak, hogy a vevőtől az adó(k) felé továbbított vevőoldali információ(k) nem csúszhatnak) ki, ül. az információ szünetből a sorkioltási szakaszba nem csúszhat(nak) be. A találmány szerinti eljárásnak az a lényege, hogy a vevőoldali információ(ka)t digitális jel(ek)ként a szinkronjelek közé ültetjük be, előnyösen az információs jel(sorozat) jelenléte mellett az információs jel(sorozat) szünet ill. képkioltási szakaszába, majd a vevőoldali információikat az információs jel(sorozat) haladási irányával ellentétes irányba a vevőtől az adó(k) felé továbbítjuk, végül a digitális jele(ke)t adó oldalon leválasztjuk és felhasználjuk. Megjegyezzük, hogy adó(k) távkiválasztásánál adótól vevő felé menő jel hiánya esetén a vevőtől adó felé menő segédszinkronjelet kell kibocsátani. A leírásban szereplő segédszinkronjel vagy szinkronjel alatt értjük a televíziós szinkronjelek, illetve mindazon jelet amelyeknek szinkron, illetve szünet arányuk a televíziós sorszinkronjelhez hasonló jellegűek, és rendelkeznek a képváltójelek jellegzetes formájával. A találmányt részletesebben az ábrákon bemutatott kiviteli példák segítségével ismertetjük. Az 1. ábrán az eljárás elvét, a 2. ábrán egy lehetséges kód elhelyezését, a 3. ábrán egy példaképpeni információbeültetési eljárást, a 4. ábrán egy példaképpeni kapcsolási elrendezés blokkvázlatát, amely egyaránt alkalmas információ beültetésre és információ leválasztásra. Az 1. ábra szerint az eljárás elve az, hogy a 2 koaxiális vezetékkel összekapcsolt 3 jelforrás, és 1 vevőkészülék által alkotott televíziós átviteli lánchoz a vezérelt 5 áramgenerátoron át csatlakozik a 4 információs forrás. A 3 jelforrás felé továbbítandó 4 információ forrásból származó információ az 5 vezérelt áramgenerátor által a képkioltási szakasz üres sorainak(inak) valamelyikébe kerül beültetésre. A beültetett információ a koaxiális kábel hosszának megfelelő késleltetéssel eljut a 3 jelforráshoz. Itt a célszerűen kialakított 6 információ leválasztó az adott — eredetileg üres — sorban(okban) várja az információt és leválasztja. A 7 értelmező a leválasztott információt megkapja és annak tartalmát értelmezi, a szükséges ideig tárolja a 8 beavatkozó eszköz részére, amely a 3 jelforráson, vagy annak környezetén elvégzi a szükséges tennivalókat. A 2. ábrán példaképpen bemutatunk egy átviendő információt, ahol az A a vevőoldalra megérkezett videojel páros félképének kioltási szakaszát ábrázolja, B pedig a példaképpen beültetett kódot szemlélteti. A példaképpen alkalmazott kód ún. NRZ kód, amely az TI start-bittel van kiegészítve. A hasznos információt a T2 időtartam alatt adott kódok hordozzák. A TI start-bit az adóoldalon a kód leválasztásánál nyújt segítséget. A T3 időtartam a televíziós átviteli lánc hosszának függvénye, ahol az adatátvitel során a T3 időtartam a kábelhosszúságból eredő jelkésésben használódhat fel. Könnyen belátható, hogy igen nagy távolságok esetén ha az átviendő kód a hordozó TV sorról a kábelkésleltetés következtében „lecsúszna”, a távolság növelése lehetséges rövidebb ideig tartó kódcsoportokban és/vagy több TV sorban átvinni az információt. A találmány szerinti eljárásból következik, hogy információ átvitelre felhasználhatók mindkét félképben a képkioltás alatti üres sorok. Továbbá lehetséges képenként csak egy alkalommal egy vagy több sorban is átvinni információt. A televíziós lánc adóoldalára megérkezett információ értelmezési tartományának és felhasználásának nincsen korlátja. A 3. ábrán bemutatunk egy példaképpeni parancsadó és információ beültető eljárást. A 3 televíziós jelforrásból származó videojel az egyeres 2 koaxiális vezetéken érkezik az 1 vevőhöz. Ennek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
