185499. lajstromszámú szabadalom • Rácsos tartó
1 185 499 2 rácsos tartóval összehasonlítva a felsorolt előnyök összessége túlsúlyban van a rácsos tartó előállításánál a keiesztrudaknak a vasalás síkjával párhuzamos behajlításából következő, csekély mértékű anyagigénytöbblettel, illetve azzal a kiegészítő acélbetétrudaknál adott esetben jelentkező anyagigénytöbblettel szemben, amikoris a kiegészítő acélbetétrúd vége nem a ténylegesen szükséges helyen, hanem csak a kengyelkígyó következő hurkánál helyezhető el. A fenti jellemzők kombinációja más ismert rácsos tartókból sem vezethető le. Behajlított kengyel kígyók rácsos tartóknál történő alkalmazása természetesen jól ismert. Az 543 410. sz. svájci szabadalmi leírás szerint ezek csak egyetlen alsóövi acélbetétrúdhoz vannak hozzáhegesztve. A 279 864., a 286 582. és a 348 217. sz. osztrák, a 2 065 433. sz. NSZK-beli és az 1 374 389. sz. francia szabadalmi leírások olyan rácsos tartókat ismertetnek, ahol a behajlított kengyelkígyók hurkain két egymástól adott távolságra elhelyezett acélbetétrúd van elrendezve. Ezeknél a hurok mindenkori nagyságától függően a behajlított részek egymással ellentétes ferdeséggel helyezkednek el. Az acélbetétül dák közötti távolság következtében, miáltal a beton számára a lehető legnagyobb megkötési felületet igyekeznek biztosítani, a hegesztési kötések nem elcsavarásbiztosak, ezért az acélbetétrudaknak tapadási hosszra van szükségük. Ismert megoldás továbbá különálló kengyelek alkalmazása, amelyek függőlegesen vagy ferdén megdöntve vannak beépítve, és a vasalás síkjával párhuzamosan behajlított részekkel rendelkeznek. Ilyen megoldásokat ismertetnek például a 241 079., a 297 452., a 340 650., a 357 313. és a 360 722. sz. osztrák szabadalmi leírások, álról egymástól adott távolságra levő rudak mellett a behajlított vészek is egymással párhuzamosan futnak. Ezeknél a megoldásoknál a hegesztési kötéseket a téglalapok csúcspontjaiban levő, nem elcsavarodásbiztos hegesztési pontok képezik, és az erőfolyam, ellentétben a találmány szerinti megoldással, kétszer derékszögben van irányváltoztatásra kényszerítve. Teljes húzóerőátvitel esetén így mindegyik hegesztési pontban jelentős forgatónyomaték adódik. Egy további, behajlított különálló kengyelekkel rendelkező rácsos tartót ismertet a 2 329 943. sz. NSZK-beli szabadalmi leírás, ahol az egyik kiviteli alaknál pótvasak vannak az alsóöv acélbetétrúdjaival közvetlen érintkezésbe hozva és helyenként összehegesztve. Ezek a pótvasrudak végigmenő hosszal rendelkeznek, így hegesztésük csupán rögzítésre szolgál és nem kell egy teljes erőátvitelt biztosítania. Hasonló elrendezést mutat, érintkező kettős rudakkal, a 2 750 032. sz. NSZK-beli szabadalmi leírás. A 488 074 sz'. svájci szabadalmi leírás esetében, ahol a kengyel behajlított részei ferdén egymás felé futnak és ezeket két egymástól adott távolságra húzódó alsóövi acélbetétrúdhoz vannak hozzáhegesztve, a korábbiakkal azonos hátrányok jelentkeznek: az itt négy-négy hegesztési pont által képzett trapéz nem elcsavarodásbiztos és ezért nem alkalmas a megbízható erőátvitelre. Más ismert, kengyelkígyókkal és a nyomatékeloszláshoz igazodó, egymást nem érintő acélbetétrudakkal rendelkező rácsos tartóknak (pl. a 360. 722, sz. osztrák szabadalmi leírás szerinti megoldásnál) nincsenek behajlított hurkai. A hegesztés forgatónyomaték általi terhelése mellett ennél a kivitelnél még további hátrányt jelent, hogy az alsóövi vasalás nem a kedvező vízszintes síkban van elrendezve, így a legalsó acélbetétrudak fölött elrendezett kiegészítő acélbetétrudak nem számolhatók teljes keresztmetszeti felületükkel a húzási vasaláshoz, ami viszont túlméretezést eredményez. Ennél a kialakításnál a kcrcs/.trudakon keresztül történő teljes erőátvitel problémája rácsszerkezet kialakításával van megoldva, ahol mindegyik csomópontban egy részerő kerül átvitelre. A találmányt részletesebben néhány kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti rácsos tartó részének térbeli nézetét mutatja, a 2. ábra egy lehetséges példakénti kiviteli alak ho nloknézete, a 3. ábra egy további kiviteli alak homloknézete, a 4. ábra egy újabb kiviteli alak homloknézete, az 5. ábra egy kiviteli alak alsóövi vasalásának részlete, felülnézetben, a 6. ábra egy másik kiviteli alak alsóövi vasalásának részlete, ugyancsak felülnézetben, a 7. ábra egy további kiviteli alak homloknézete. A találmány szerinti 1 rácsos tartónak legalább egy hosszanti 4 acélbetétrúd által képzett felsőöve, legalább két 2, 6 acélbetétrúd által képzett alsóöve és egy sor ezeket összekötő 3 keresztrúdja van. Az alsóövi vasaláshoz legalább egy, az 1 rácsos tartó teljes hosszán végigfu'ó 2 acélbetétrúd tartozik, amely legalább egy rövidé bb kiegészítő 6 acélbetétrúddal van megerősítve. Az egyes kiegészítő 6 acélbetétrudak hossza és elrendezése úgy van megválasztva, hogy egy, a nyomaték eloszlásának megfelelő alsóövi vasalás alakuljon ki. A kiegészítő 6 acélbetétrudaknak nincs tapadási hosszuk, legfeljebb akkor hosszabbak annál egy kicsit, mint ami a íyomaték ellensúlyozásához szükséges, ha nem valamelyik 3 keresztrúdnál végződnek. Valamennyi 2, 6 acélbetétrúd azonos vízszintes síkban van elrendezve, és előnyösen a 3 keresztrudak szögben behajlított 5 részei alatt van elhelyezve, így a 2, 6 acélbetétrudak a betonból készült építőelemben a lehető legmélyebb helyen építhetők be. A 2, 6 acélbetétrudak a teljes hosszon érintkeznek egymással és ily módon egy lapos köteget képeznek. A 3 keresztrudak, amelyek, amint az 1. és 5. ábrán látható, előnyösen kengyelkígyókként vannak kialakítva, vízszintesre behajlított 5 részekkel vannak ellátva, amelyekhez a 2, 6 acélbetétrudak hozzá vannak hegesztve. A szögben behajlított 5 részek két egyenesseiegben húzódnak, amelyek a 2, 6 acélbetétrudakhoz képest ferdén vannak beállítva, emellett előnyösen páronként, azonban ellentétes irányú ferdeséggel vannak elrendezve. Amint az az 5. és 6. ábrán látható, a 7 hegesztési pontok egy trapéz csúcspontjaiban vannak, amely a 2, 6 acélbetétrudak által képzett vasalás következtében csavarás ellen biztosított. A 3 keresztrudak előnyösen kengyelkígyókként vannak kialakítva, amelyek alsó hurkai szögben le vannak hajlítva és az 5 részeket képezik. Ebben az esetben elképzelhető a 7 hegesztési pontok háromszögben való, rajzon föl nem tüntetett elrendezése is. A szögben behajított 5 részeken keresztül a húzóerők a kiegészítő 6 acélbetétrudakból a hosszanti acélbetétrudakra vezetőilnek át, miközben az erőfolyam a vízszintes síkban csak tompaszög alatt kényszerül irányváltoztatásra. Az 1. ábra szerinti 1 rácsos tartónak 3 keresztrudak - ké u két, szögben behajlított hurkokkal ellátott kengyelkígyója van, amelyek a kettéosztott alsóövi vasalást a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
