185473. lajstromszámú szabadalom • Berendezés komponensek eltávolítására gázelegyekből
185 473 2 szorpciós szakasz, végül a két végén terelőlemezzel szerelt, elmozdítható betétszerkezetet tartalmazó finom cseppleválasztó szakasz helyezkedik el, s ez utóbbi folyadéktároló zsomppal van összeköttetésben, amely az abszorpciós szakaszok elvezető nyílásaival is össze van kapcsolva gyűjtő csővezetéken keresztül. A találmány szerinti abszorpciós berendezés egy előnyös kiviteli alakját ábrák segítségével részletesen ismertetjük, ahol az 1. ábrán két abszorpciós szakaszt tartalmazó berendezés kapcsolási vázlata látható, a 2. ábrán e berendezés hosszirányú függőleges metszetét mutatjuk be, a 3. ábrán a 2. ábra 27 — 27 és 28 — 28 tengelyek mentén vett metszeteit tüntetjük fel. Az 1. ábrán bemutatott berendezésbe 1 gázbetápláló vezetéken át juttatjuk a gázelegyet, — amelynek nyomását és hőmérsékletét előzetesen a kívánt értékre beállítottuk, — 2 vízszintes elrendezésű elnyelető készülékbe. Az abszorbenst 3 és 4 abszorbens tápvezetéken vezetjük be a 2 elnyelető készülék egy-egy abszorpciós szakaszába. Az abszorpció befejezése után visszamaradt gázt 5 gerincvezetéken át vezetjük el további műveleti készülékbe, vagy a felhasználóhoz. Az abszorptívummal dúsuk, elhasznált abszorbenst 6 leürítő vezetéken át távolítjuk el az abszorptívum kinyerésére, illetve az abszorbens regenerálására. Amint a 2. ábrán látható, a 2 vízszintes elrendezésű elnyelető készülék 7 belépőcsonkja, — amely az 1 gázbetápláló vezetékhez csatlakozik, — után 11 terelőlemez helyezkedik el, majd az első abszorpciós szakasz következik, amely 9 bontható peremmel ellátott, 10 diszpergátorral szerelt 3 abszorbens tápvezetékből, a két végén 12 és 13 terelőlemezzel ellátott, elmozdítható 14 betétszerkezetből és 19 elvezető nyílásból áll. Az első abszorpciós szakaszt követő második abszorpciós szakasz a 9 bontható peremmel ellátott, a 10 diszpergátorral szerelt 4 abszorbens tápvezetékből, s ugyancsak a két végén 12, illetve 13 terelőlemezzel ellátott, elmozdítható 14 betétszerkezetből és 19 elvezető nyílásból áll. Abban az esetben, ha a vízszintes elrendezésű 2 elnyelető készülék kettőnél több abszorpciós szakaszt tartalmaz, azok ugyanilyen alkotóelemekből állnak. Az utolsó abszorpciós szakasz után a finom cseppleválasztó szakasz következik, amely a két végén 17 illetve 18 terelőlemezzel ellátott, elmozdítható 15 betétszerkezetből áll. A finom cseppleválasztó szakasz összeköttetésben van 21 folyadéktároló zsomppal, amelyet 20 gyűjtő csővezeték köt össze az abszorpciós szakaszok 19 elvezető nyílásával. A vízszintes elrendezésű 2 elnyelető készülék végén 8 kilépőcsonk helyezkedik el, amely az 5 gerincvezetékhez csatlakozik. A 14 és 15 betétszerkezet 16 támasztó lábakon nyugszik. E lábak a 3. ábrán látható módon 29 rugós görgővel vannak ellátva. A 16 támasztó lábak a 14 és 15 betétszerkezet alatt és felett helyezkednek el, s szimmetrikusan mintegy 39°-os szöget zárnak be a függőleges tengellyel. A 14 és 15 betétszerkezet 26 fémszitamatracot tartalmazza, amely például rozsdamentes hurkolt 1 acélhálóból van étegezve, és célszerűen 50-250 mm vastagságú. A 12, 13, 17 és 18 terelőlemezek 14 és 15 betétszerkezettel együtt elmozdíthatok. E terelőlemezeknek a 2 elnyelető készülék belső felületével érintkező élénél 24 illetve 25 tömítő lemezek vannak felerősítve, amelyek az áramlással ellenkező irányban vannak kihajlítva. Komponensek eltávolítását g;ázelegyekből a 2. ábrán bemutatott készülék segítségével a következőképpen végezzük. Az előállító berendezésből vagy a termelési helyről érkező gázelegy nyomását és hőmérsékletét az abszorpció szempontjából kedvező értékre állítjuk be, majd az esetlegesen kivált folyadékot ismert kialakítású szeparátorban leválasztjuk a gázáramból. A folyadékmentes gázáramot az 1 gázbetápláló vezetéken a 2 elnyelető készülékbe vezetjük. A gázáramot a készülékben a 11 terelölemez segítségével először vízszintes irányba, majd a 11 és 12 terelőlemezek között felülről lefelé tereljük, végül a 12 és 13 teretőlemezek között alulról felfelé a 26 fémszitamatracon vezetjük át. Ezzel egyidejűleg bevezetjük a 3 abszorbens tápvezetéken az abszorbenst a 2 elnyelető készülékbe. A 10 diszpergátor 10.000 — 30.000 m2/m3 fajlagos felületű cseppecskékre bontja fel a cseppfolyós abszorbenst, és a cseppecskéket a szórási kúpszögben egyenletesen elosztva a gázáramba juttatja a 2 elnyelető készülék tengelyével megegyező, de a gázárammal ellentétes irányban. A gázáram és az abszorbens-köd között a vízszintes irányú és lefelé irányuló mozgás során az ún. tmbulens diszperziós zónában jön létre az anyagátadás első fázisa. Ezt követően, a felfelé irányuló áramlási térben és a 1 betétszerkezeten az ún. ellenáramú érintkezlető zónában bekövetkezik az anyagátadás második fázisa., miközben a 26 fémszitamatracon az abszorbens koagulálódik és csepp formájában a gravitáció hatására a gázárammal szemben a készülék aljára hull vissza. A 14 betétszerkezet alatt kiváló folyadék a 19 elvezető nyíláson és a 20 gyűjtő csővezetéken keresztül a 21 folyadéktároló zsompba kerül. Az első abszorpciós szakasz után a gázáram a második abszorpciós szakaszba jut, ahol friss, diszpergáít abszorbensse! érintkezik:. A második abszorpciós szakaszban hasonló folyamatok játszódnak le, mint az első abszorpciós szakaszban. Az utolsó abszorpciós szakasz után a gázáramot a finom cseppleválasztó szakaszon vezetjük át, amely a 15 betétszerkezetet tartalmazza. Á 15 betétszerkezet hasonló kialakítású, mint az abszorpciós szakaszban alkalmazott 14 betétszerkezet, célszerűen azonban megnövelt felületű, hogy hatékonyan b'lztosítsa a finom cseppek eltávolítását is, amelyek a 21 folyadéktároló zsompba kerülnek. A gázáram ezután a 8 kilépőcsonkhoz rögzített 5 gerincvezetéken keresztül távozik a 2 elnyelető készülékből, s további feldolgozásra, illetve felhasználásra kerül, vagy adott esetben a levegőbe engedhető. A 2 elnyelető készülék két végén elhelyezett 23 bontha'ó kötőelemek azt biztosítják, hogy az egyes 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
