185467. lajstromszámú szabadalom • Tolattyús gőzadagoló, sűrű anyagok gőzzel való melegítésére alkalmas

1 185 467 2 A találmány tolattyús gőzadagolóra vonatkozik, amely sűrű anyagok, folyadékok, ömlesztett anya­gok, pl. betonkeverék gőzzel való melegítésére al­kalmas. Ismeretes, hogy a betonszilárdítás egyik leggyak­rabban alkalmazott módja a gőzöléssel való szilár­dítás. Egyes eljárásoknál a gőzzel a sablont melegí­tik, és a meleg hővezetés útján terjed tovább a betonba, más eljárásoknál pedig szabadban, takaró alatt történik a gőzzel a betonszilárdítás. Mindkét eljárásnál igen alacsony a hőhasznosítás hatásfoka. A sablon gőzzel történő felmelegítése esetén 1 m3 beton gyorsított szilárdításához még a legmoder­nebb házgyári technológia mellett is 200 — 250 kg szükséges, míg a szabadban, takaró alatt történő betonszilárdítás gőzigénye 500 - 600 kg. A viszonylag magas gőzhasználat miatt bevezet­ték a közvetlen, a betonkeverőben történő előmele­gítést. A gőzzel a betonkeveréket már a betonkeve­rőben előmelegítik, majd a formázást követő pár órán keresztül hőn tartva 40 — 50 % gőzmegtakarí­tás érhető el. A hőhasznosítás nagymértékű javulá­sa a gőz és betonkeverék között a gőz bekeverése­kor bekövetkező közvetlen igen intenzív hőátadás­sal, valamint a cementkötés hőenergiájának hasz­nosításával magyarázható. A gőzbekeveréses elő­melegítéshez alapvetően szükséges gőz szinte min­den előregyártó és betonkeverő telepen rendelke­zésre áll. A betonkeverőben gőzbekeveréssel történő be­ton előmelegítésre eddig megismert gőzadagoló be­rendezések funkcionális alapeleme a gumi diafrag­ma, illetve a fúvóka. A gumi diafragmás gőzadagolónál a gőzt a szi­vacs szerkezetű gumiba vezetik. A belső túlnyomás hatására a gumi pórusai kitágulnak, és ezeken áramlik ki a gőz a betonkeverékbe. A túlnyomás megszűnésekor a pórusok összehúzódnak, így aka­dályozzák meg a betonkeverék gőzadagolóba jutá­sát. A legismertebb megoldásban a gőz a forgó keverő lapátból áramlik a gumituskóba. A forgó lapátok gőzelosztóra csatlakoztatása bonyolult megoldású. Egy másik változatban a gumituskók álló részek­re, a keverőgép oldallemezeire vannak szerelve. Fú­­vókás gőzadagolónál a fúvókán kiáramló gőzré­szecskék a betonkeverékbe ütköznek. Mozgás­­energiájukat kifejtve torlóhatás keletkezik, mely a betonkeveréket távoltartja a fúvókanyílástól. A ki­lépő gőz a betonkeveréket felmelegíti. A fúvókák csak viszonylag kisméretű kiömlő réssel működő­képesek. Emiatt — a keverőgép teljesítményétől függően — 50 — 60 db kis teljesítményű fúvóka működik egyidejűleg. A fúvókasort a keverőlapá­tok alatt elhelyezett köralakú gőzelosztó csőből alakítják ki. A gőz áramlása folyamatos, az állandó torlóhatás csak így érhető el. Az eljárás mégsem alkalmazható általánosan, mert csak folyamatosan, 10 percet meg nem haladó szünetekkel üzemelő betongyárakban alkalmazha­tó. Ezenkívül a jelenleg ismert gőzadagolók csak meghatározott típusú betonkeverőgépekhez alkal­masak. A gumidiafragmás gőzadagolóknál a gumidia­­fragma gyorsan elhasználódik, ésfül. eltömődik, így a gőzteljesítmény fokozatosan csökken. A fúvókás gőzadagolóban sok kisteljesítményű fúvóka üzemel egyidejűleg és a fúvókák eldugulása gyakori. A találmány célja olyan gőzadagoló berendezés kifejlesztése, amelynél szakaszos üzem mellett is iugulásmentes a működés és valamennyi betonke­verőhöz alkalmazható. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a betonkeverék felmelegítésére használt gőzt sűrített levegővel keverve és bejuttatva a betonke­verékbe egy hornyolt kialakítású gőzelzáró tolattyú segítségével a betonkeverék légpárnás természetű alátámasztást kap, és ez megakadályozza a gőzada­golóba jutását, az állandó beömlésű sűrített levegő pedig a gőzadagolót tisztántartja. A kitűzött célnak megfelelően a találmány sze­rinti tolattyús gőzadagoló sűrű anyagok, így folya­dékok vagy ömlesztett anyagok, pl. betonkeverék gőzzel való melegítésére, amelynek gőzfejlesztő és/ vagy tároló egysége, a melegítendő anyagot befoga­dó edénye, valamint a gőzt a gőzfejlesztő és/vagy tároló egységből az edény belső terébe bejuttató szervei vannak, és az jellemzi, hogy az edény hatá­roló falába egy vagy több fúvókafej van beerősítve, a fúvókafej legalább két, célszerűen gyűrű alakú kamrával, mégpedig egy a gőz bevezetésére, a mele­gítendő anyagtól távolabb eső külső kamrával, va­lamint egy a melegítendő anyaghoz közelebb eső és a sűrített levegőnek a fúvókafejbe és azon keresztül az edény belső terébe való bejuttatására belső kam­rával, továbbá az edény belső tere felé kitorkolló végén a fúvókafejbe beültetett persellyel rendelke­zik, a fúvókafej belsejébe fejben végződő tolattyú nyúlik, a fej palástfelülete mentén alkotó irányú gőzáteresztő hornyok helyezkednek el, a tolattyú fejének az edény belső tere felé néző vége szeleplap­pal van ellátva, a persely és a szeleplap között pedig rés van. A találmány szerinti eljárás további ismérve le­het, hogy nyitott helyzetben a szeleplap és a persely alsó éle közötti rés legalább 1 mm. A fúvókafej belső kamrájához légbevezető furat csatlakozik. A tolattyú tömítetten, célszerűen menetes hüvely útján van a fúvókafejbe beillesztve. A persely és a fúvókafej között tömítö és pozicio­náló szerepet betöltő résgyűrű van elhelyezve. A tolattyú munkahengere dugattyúval van mű­ködő kapcsolatban, a munkahenger pedig a sűrített levegő nyomásának kedvezőtlen lecsökkenését ha­tástalanító zárószerkezettel, pl. nyomórugóval van ellátva. A találmány szerinti tolattyús gőzadagoló a ko­rábbi gőzadagolókhoz képest jelentős előnnyel ren­delkezik. Ezek közé tartozik mindenekelőtt az a tény, hogy a hornyolt kialakítású gőzeizáró tolaty­­tyú segítségével a tolattyús gőzadagoló szakaszos üzemelését is lehetővé tesz az eldugulás veszélye nélkül. A tolattyús gőzadagoló alkalmazásánál a betonkeverék légpárnás alátámasztást kap az állan­dó sürített levegő bevezetésével. Valamennyi beton­keverőhöz széles körben alkalmazható. A szerelé­sével és javításával kapcsolatos baleseti veszély csökken. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom