185428. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és lezárószerkezet tisztított szárnyasok, előnyösen baromfi csomagolására
1 185 4;: 8 2 a 22 alsó cső változatlanul kissé megemelt helyzetben (E pozíció) maiad, majd kissé tovább emeljük (F pozíció), hogy a zacskó felső részét mechanikusan megnyújtsuk a lehetséges gyűrődések kiegyenlítésére. Ezt követően az alsó 30 íriszes záróelemet újból kissé megnyitjuk (G pozíció), a 22 alsó csőből így elszívhatjuk a levegőt, majd az összegyűrt zacskórészt megtámasztjuk, amíg az alsó cső a C pozíciónak megfelelő helyzetbe tér vissza, mint ez a H pozícióban látható. Ezzel a módszerrel biztosítható, hogy a zacskó nyitott részének az a tartománya, amelyet az alsó 30 íriszes záróelem fog össze (I pozíció, az 1. ábra szerinti 36 bütyök után) pontosan a csirke fölé kerül, a zacskó anyagában nem maradnak vissza gyűrődések. Az alsó cső alsó 30 íriszes záróelemét megfelelően alakítjuk ki, például a későbbiekben leírt módon, elérhető, hogy a cső nyomásra való alkalmassága nyitott állapotban is meglegyen, mégpedig a 3. ábra szerinti H pozícióban, és ennek megfelelően a nyitott 22 alsó cső bizonyos mértékben nyomhatja a szárnyast. Ez különösen azért előnyös, mivel a csirke összehajtott lábai a C pozícióban történő összenyomás után kis mértékben újból kinyúlnak, igen fontos, hogy a lábvégek megfelelően előre (lefelé) összenyomva legyenek közvetlenül a zacskó végleges zárása előtt. Kívánt hatást a 30 íriszes záróelemmel is el lehet érni, annak nyitott állapotában, mivel az nem nyitja ki a 22 alsó cső teljes csőátmérőjét. Ennek megfelelően az I pozícióban a zacskó felső része közvetlenül az összenyomott szárnyas felett van mechanikusan összenyomódva és ezt követően a 22 alsó csövet egy kicsivel megemeljük (J pozíció), mivel ily módon a zacskó anyagát tovább foghatjuk össze a szárnyas felett és előkészíthetjük ezt követő összecsavarásra (K pozíció) mint ezt az előbb az 1. ábrával kapcsolatban említettük. Miután a zacskó nyitott végét csavarással lezártuk, ahogy ez a K pozícióban látható, három vagy négy további lépésre kerülhet sor, amelyeket többé-kevésbé egyidejűleg lehet elvégezni. Ezeket mind az 1., mind a 3. ábrán az L pozíció jelzi: 1. a 2 zacskótartó mellső 14 csappantyúját kis mértékben kinyitjuk, hogy csökkentsük azt a nyomást, amellyel a szárnyast a berendezés megtartja; 2. a 6 pofákat egymástól eltávolítjuk; 3. a 22 alsó csövet megemljük egy kissé, annyira, hogy a 6 pofák szintje fölé emelkedjen, és 4. az előző pozíciók során hátsó helyzetben maradt 40 villát előretoljuk, egészen a 4 lemez felső széle fölé, például 42 munkahenger segítségével, amikoris a zacskó összecsavart és összefogott felső része a 40 villa belső terébe kerül, a 4 lemez felső széle és a 22 alsó cső alsó vége közötti térben, a 2 zacskótartó mozgási irányához viszonyítva keresztirányban. A 2 zacskótartó további mozgatása során a zacskó felső része pontosan 22 alsó cső vége és a 40 villa között marad, és a közöttük levő rész most, M pozícióban, a berendezéssel kerül kapcsolatba, amely, mint ez az ábrán vázlatosan látható, szalagot képes felhelyezni a zacskó megfelelő részére, és amely önmagában jól ismert. A rajzon 44 szalag felhelyezését mutatjuk be. Ekkor zacskó összecsavart része megfelelően lezáródik, és ezt követően a zacskótartó az N pozícióba kerül, ahol éppen a felhelyezett ragasztószalag felett a zacskó összecsavart részét levágjuk. Az 1. és a 3. ábrán az N pozícióban a vágáshoz egy állandóan beépített 46 kés tartozik, de természetesen tetszőleges vágócszköz alkalmazható és a gyakorlatban a levágás egyetlen műveletet alkot a ragasztószalag felhelyezésével. 5 Közvetlenül azután, hogy a zacskó összecsavart részét levágtuk, a 22 alsó cső alsó 30 íriszes záróelemét kinyitjuk. Az 1. ábra szerint erre előnyös megoldás 48 bütyök alkalmazása, amely 24 működtető pecket mozgatja el, aminek hatására a nyitott csővégbe újból levegő 10 áramlik be. Ez a megoldás biztosítja, hogy a zacskó levágott 50 része (3. ábra) N pozíció, a 22 alsó csövön keresztül eltávozik a berendezésből. Az 1. ábrán látható módon a 34 csőkígyó 52 vákuumforrásra csatlakozik az 54 elválasztó elemen keresztül, amelyben a zacskók 15 levágott 50 részei összegyűlnek. Ezt követően a 22 alsó cső alsó 30 íriszes záróelemét újból lezárjuk (3. ábra, 0 pozíció) és a homlokoldali 14 csappantyút előre billentjük, majd — a P pozíciónak megfelelően — lefelé hajlik egy megfelelő helyzetbe, 2o amikoris a szárnyast tartalmazó két 56 csomagolás kicsúszik a 14 csappantyúból. Ekkor a homlokoldali 14 csappantyút visszahelyezzük fölfelé a megfelelő helyzetbe, és ezzel a szerkezet alkalmassá válik, hogy az A pozíciónak megfelelően új 25 csirkét fogadjon be. A 2 zacskótartó gyakorlati megvalósításának példáját nyitott állapotban a 4. ábra mutatja. Ennek függőlegesen elrendezett hátsó 4 lemeze, valamint 16 alsó lemezzel ellátott, a hátsó 4 lemezhez 18 sarokban az 30 alsó oldalon felerősített homlokoldali 14 csappantyúja van. A megoldás lényegében ugyanolyan, mint amilyen az 1. ábrán látható. A 6 pofák félkörhenger alakúak, 60 karokra vannak erősítve, és a 60 karok megfelelő 64 hátsó tartókra vannak 62 csapágyazással elforgatha- 35 tóan felerősítve, mégpedig a hátsó 4 lemez felső szélének közelében. A hátsó 4 lemez külső homolokoldali részén 66 vízszintes merevítőbordák vannak, míg a 6 pofák 68 sarokujjakkal vannak kialakítva. A sarokujjak, amikor a 6 pofák megfelelő vezérlőmechanizmus, 45 mint például 70 henger egymás felé mozgatja, a 66 merevítő bordák mellett megfelelő tér kialakítására egymás felé mozognak. A 68 sarokujjak általában a 66 vízszintes merevítőbordák homloksíkja mögött helyezkednek el. Hasonlóan 72 merevítőbordák vannak kialakítva 45 a 14 csappantyú felső részének belsejében, és ezek a 6 pofák külső sarokrészében a 68 sarokujjakkal működnek együtt. Ezeket a merevítőbordákat is el lehet látni ívelt 74 folytatásokkal, amelyek a 14 csappantyú sarkain kívül vannak. Ennek megfelelően, amikor a 14 csappan- 5(1 tyút a homlokoldalon lezárjuk és a 6 pofákat befelé mozgatjuk, biztosított, hogy a zacskó nyílásrésze a pofák között gyűlik össze mindenféle gyűrődés nélkül. Homlokoldali 14 csappantyú olyan lemezes kialakítású, amelyhez 56 elválasztó oldalszárnyak tartoznak. 55 A 76 elválasztó oldalszárnyak 78 külső folytatása lemezekből épül fel, amelyek ívelt 80 hordozóelem egyik végén vannak felszerelve. A 80 hodrozóelem másik vége elforgathatóan 82 tengelyhez illeszkedik, amelyet 14 csappantyúhoz viszonyított homlokoldalom 48 tartó- 60 elein fog meg. A berendezés kettő 82 tengelyt tartalmaz, amelyek működés közben 86 működtető taggal vannak összekapcsolva. Ez utóbbi feladata a 82 tengelyek elfordítása oly módon, hogy a lemezek szaggatott vonallal jelzetteknek megfelelően egymás felé mozdul- 65 janak el. A 86 működtető elem hajtására például meg4
