185418. lajstromszámú szabadalom • Logikai játék, amelynek egymáshoz és magrészéhez képest mozgató egységei vannak
1 185 18 2 A találmány tárgya olyan logikai játék, amelynek egymáshoz cs magrészhez képest elmozgatható mozgó egységei vannak. A javasolt logikai játék különféle, a játékosok részéről is kreálható szabályok szerinti játékszabályoknak megfelelően használható, illetve alkalmazható. A logikai játék versenyszerű vetélkedésre, csoportos, esetleg csapatjátékra is felhasználható. De leginkább egyéni szórakoztatás célját szolgálhatja. A találmány szerinti logikai játék segítségével nagy mértékben fejleszthető a térlátás, a térgeometria ismerete és a logikus gondolkodás. A találmány szerinti logikai játékhoz hasonló rendeltetésű, de más szerkezeti felépítésű logikai játékok ismeretesek már. A leginkább elterjedt ilyen jellegű logikai játék ismerhető meg a 173 062 sz. HU PS-ből. A megjelölt szabadalmi leírásból ismertté vált logikai játék kocka alakú testet képez, amelynek a lapjait kiskockák alkotják. A kiskockákból képezett mozgó egység egy magrészhez, képest elfordítható. A mozgó egység a nagykocka egyik lapját képező kiskockák összege, valamint az elihez a mozgó egységhez tartozó szerkezeti elemek. Általában az a kiviteli alak jelenik meg a gyakorlatban, amelynél egy-egy síkban kilenc kiskocka van. A kiskockák a logikai játékot képező geometriai test test elemei. A test-elemek közül - vagyis a kiskockák közül — a helyzetüknek, illetve szerepüknek megfelelően három fajta különböztethető meg. Vannak sarokelemek, egységközponti elemek, és a sarokelcmek közé illeszkedő betételemek. A sarokelemek soha nem kerülhetnek a betételemek helyeire és ez fordítva is fennáll. Az egységközponti elemek olyan kockák - kiskockák - amelyek a logikai játékot képező geometriai test — nagykocka — lapközepeinél foglalnak helyet és ezek a magrészhez képest nem mozgathatók el. A röviden ismertetett logikai játék alkalmazása során általában az a játékosok feladata, hogy a kiskockák -- mint test-elemek — színezett felületeit figyelembe véve a rendszertelenül álló testelemeket úgy rendezzék össze, hogy a logikai játékot alkotó geometriai test egy-egy lapját a test-elemek ugyanolyan színű lapjai alkossák. Röviden a nagykocka egy-egy oldala azonos színű kiskocka-felületekből álljon. Az ismertetett logikai játék esetében jelentős hátrányt képez az a körülmény, hogy a logikai játékot képező geometriai test különféle test-elemeinek mozgása különböző módon korlátozott, ennek megfelelően a logikai játék néhány játékféleségen kívül más játéklehetőséget nem tud biztosítani. Ennek köszönhető, hogy az említett logikai játék hamar egyhangúvá, esetleg unottá válik. Ismeretesek még az előbbiekben leírt logikai játékhoz hasonló, vagy abból leszármaztatható olyan logikai játékok, amelyek egymáshoz képest elmozgatható testelemeket vagy ezekből alkotott mozgó egységeket foglalnak magukba. Ezekre azonban kisebb-nagyobb mértékben érvényes az a megállapítás, amit az előbbiekben a 173 062 sz. HU PS tárgyával kapcsolatban tettünk. A találmány tárgyát képező logikai játék elé kitűzött cél az volt, hogy többfajta játéklehetőséget, különböző nehézségi fokú játékszabályok követését tegye lehetővé, és hogy a kombinációs lehetősége: is nagyobbak legyenek, mint az ismert logikai játékoké. A kitűzött célt a találmány szerinti logikai játék azáltal éri el, hogy az őt alkotó geometriai test — vagy szabályiakén felületek, illőivé felületrészek esetén a játék befoglalt teste — három szöge kkel, ötszögekkel, vagy görbült felüi-.tekkel — előnyösen gömbfelületekkel — hatáolt. test, ennek megfelelően egy-egy mozgó egysége gúla, •.sonkagúla, illetve gömbszelet, vagy a gömbfelület deformált alakja mellett gömbfelülettel részben burkolható •gység. Ennek megfelelően a találmány szerinti logikai 5 játéknak három változata alakítható ki, amelyek abban írnek el egymástól, hogy a játékot képező szabályos pometriai test — illetve a befoglalótcst — milyen lapok-1. il határolt. A találmány szerinti logikai játék egy-egy testlapja IQ színezéssel vagy a felületet megváltoztató rátéttel - általánosítva lapmódosítónak nevezett elemmel — a síktól vrgy a testlap eredetileg más alakjától eltérővé alakítható. A lapmódosító tehát a testlap síkjához képest pozitív vagy negatív irányú kiterjedést jelentő alakzatot köl- 15 csönözhet a logikai játékot képező geometriai testnek. Kialakítható a találmány szerinti logikai játék akként is, hogy egy-egy testlapján többszínű felületrészt alkalmazunk. Fokozható ezenkívül a találmány szerinti logikai játék bonyolultsága akként is, hogy a testlapokon küiön- 2o féle jeleket alkalmazunk. Ezek a jelek lehetnek például számok, ábrák, különféle kiálló vagy besüllyesztett alakzatok. Szóbajöhet például olyan kiviteli alak is; amelynél az egyes testlapokon a vakok számára is érthető jeleket alkalmazunk, amik előnyösen a Braille írás betűit alkotó 25 furatok lehetnek. A találmány szerinti logikai játéknál egy-egy mozgó egységet a test-elemek, a különféle szerkezeti elemek, és esetlegesen a hozzájuk tartozó forgástengely képez. A találmány szerinti logikai játéknál is háromféle test- 30 elem szerepel. Ezek közül az egységközponti elem a mozgó egység mozgási középrészét alkotja és ennek a mozgása viszonylag a legkorlátozoítabb. A másik két test-elem az élelem és a lapelem. A találmány szerinti logikai játéknál általában csak az egység központi-eleme- 35 két kell magrészhez kapcsolni, míg a többi test-elemet. - tehát az élelemeket és a lapelemeket — a különféle relatív mozgásokat lehetővé tevő görbe felületeik révén a mindenkori szomszédos elemek tartják helyükön. A mozgó egységekhez tartozó test-elemek rendszere 40 úgy fogható fel, mint a logikai játékot képező geometriai test héja, ugyanis ezek összefüggően alkotják a geometriai test mintegy felszíni rétegét. A geometriai test belsejében lévő magrész kialakítható tömör egységként úgy, hogy csak az elmozgatáshoz szükséges illesztési rések 45 legyenek a magrész és a héjat alkotó test-elemek között, de elkészíthető a magrész úgy is, hogy végülis a logikai játékot alkotó geometriai test üreges testet képezzen. Gyártási tekintetben mind a testelemek, mind a magrész, több darabból is állhat. 50 A korábbi ismertetésből kitűnik, hogy a logikai játékot képező geometriai testnél egy-egy mozgó egység egységközponti elemét kell a magrészhez képest úgy kapcsolni, hogy a szükséges mozgatás - általában elfordítás - lehetővé váljék. Ennek érdekében egy-egy egység- 55 központi elem és a magrész közötti kapcsolatot egy-egy forgástengely képezi. Egy-egy forgástengely, mint szerkezeti elem, geometriai középvonala egybe kell hogy essen a geometriai test egy -test-tengelyével. A legtöbb esetben kielégítő, ha a forgástengelyek egyszerű csavarok, pél- 60 dául facsavarok. Az elforgatási lehetőség rugalmasabbá tétele érdekében a forgástengelyeket alkotó csavarokat rugótámasztással célszerű ellátni. A találmány szerinti logikai játék által nyújtható kombinációs lehetőségek és nagyobb számú játékváltozat 65 biztosítása végett egyes egységközponti elemek rögzítő2
