185417. lajstromszámú szabadalom • Rézbevonatú huzal méhen belüli fogamzágátló eszközökhöz és eljárás a huzal előállítására

1 185 417 2 A jelen találmány a méhen belüli fogamzásgátló eszközökhöz használható, korrózióálló maghuzalt tartal­mazó rézhuzalra, valamint az ilyen rézbevonatú huzal előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Megfigyelték, hogy a méhben elhelyezett rézhuzal, amikor oldódni kezd, előzőleg gyakran helyileg korro­­deálódik és ennek következtében a huzal töredezetté válik és szétesik, mielőtt még az összes réz feloldódna. Ez lecsökkenti a méhen belüli eszközök hasznos élet­tartamát. A „Fertility and Sterility” 30 (1) 1978. 59- 65. oldalon található közleményben kiemelik, hogy a Hallmark Plastics Inc., USA-beli cég által előállított T-200 jelű rézeszközöknél a vizsgálat során egyízben már mindössze nyolc havi használat után is a korrózió jeleit figyelték meg. Korábbi tanulmányok (Population Counul’s Report, NDA: Wire Fragmentation. 1973.) szerint pedig a méhen belüli eszközök rézhuzaljainál már öt hónapi használat után is kimutatták a korrózió jeleit. így a jelenleg használatban levő méhen belüli eszközök­nél problémát jelent a hozzájuk felhasznált rézhuzalok korróziója és eltöredezése. Ezért javasolták (Battele Pacific Northwest Laboratories Report. 13. No. 1. 1976.), hogy egy rozsdamentes huzalra rezet válasszanak le elektrolitikusan, ahonnan azután a réz oldatba megy. Ebben az esetben tehát a tényleges huzal rozsdamentes acélból áll. Azonban a rozsdamentes, saválló, vagy más ilyenféle acél túlságosan merev és így nem alkalmas a méhen belüli eszközökhöz történő felhasználásra. További hátrányt jelent, hogy az elektrolitikus úton fel­vitt rézbevonat lemezesen leválhat, amikor a korrózió eléri az acélt. Ezenkívül az is feltehető, hogy az acél és a réz közötti elektrokémiai potenciálkülönbség következ­tében a réz korróziója is meggyorsul, amikor a belső mag előtűnik. Célul tűztük ki, hogy a méhen belüli születésszabá­lyozó eszközökhöz alkalmas olyan huzalt állítsunk elő, amelynek hajlékony és korrózióálló belső maghuzala van egy réznél nemesebb fémből és ezen jól tapadó rézbevo­nata van, valamint ennek a huzalnak az előállítására meg­felelő eljárást dolgozzunk ki. A jelen találmány tárgya korrózióálló maghuzalt tartalmazó rézbevonatú huzal a méhen belüli születés­­szabályozó eszközökhöz, amelyet az jellemez, hogy a korrózióálló maghuzal hajlékony, a réznél nemesebb fém és a maghuzal, valamint a rézbevonat között vékony diffúziós réteg van. Az alkalmazandó, réznél nemesebb fém előnyösen ezüst, arany vagy platina, főként azonban ezüst. Ezek­nek a fémeknek megvan az az előnyük, hogy könnyen összedolgozhatok a rézzel és így az elektrolitikus mód­szeren kívül más eljárás is használható a fémeknek egymással való egyesítésére. A méhen belüli születésszabályozó eszközökhöz alkalmas rézbevonatú huzalnak a találmány szerinti előállítási eljárását az jellemzi, hogy egy hajlékony és a réznél nemesebb fém huzalját belehúzzuk egy rézcsőbe és a két fémet együttes megmunkálással és 500 °C feletti hőmérsékleten végzett hőlágyítással az érintkezési felületükön kialakult vékony diffúziós réteg révén egye­sítjük. Az ehhez szükséges rézcsövet gyógyászati minőségű rézből készítjük el vastag fallal sajtolással vagy valamilyen más, ismert csőgyártási módszerrel. Az ezüstrudat 99,99 %-os tisztaságú ezüstből öntés­sel, sajtolással, kovácsolással, vagy más, ismert mód­szerrel állítjuk elő és ezt egy megfelelő, viszonylag vastag méretre, előnyösen megközelítőleg 10 mm-esre húzzuk ki. Ezután a vastagfalú rézcsövet úgy kisebbítjük meg, hogy a belső átmérője alkalmas módon valamivel nagyobb legyen, mint az ezüstrúd átmérője és ezt az ezüstrudat beleillesztjük a rézcsőbe. A csőnek és az ezüstrúdnak a vastagságát úgy kell meghatározni, hogy megfeleljenek a végső méretben szükséges keresztmet­szeti arányoknak. Ezután a rezet és az ezüstrudat együt­tesen áthúzzuk néhány egymás után következő húzó­fokozaton és húzógyűrűn, aminek a következében a réz szorosan rápréselődik az ezüstre. Azonban ez a mecha­nikus kapcsolat még nem elegendő és ezért az anyagot az ún. diffúziós hőlágyítással is kezeljük, amely révén megfelelő hőmérsékleten és megfelelő időn belül kis­mértékű diffúziót érünk el a réz és az ezüst között. Meg kell jegyezzük, hogy a diffúziós réteg igen vékony kell legyen, tekintve, hogy a réz-ezüst ötvözet feloldódik a méhfolyadékokban és egy vastag rétegű réz-ezüst ötvözettel bevont ezüst maghuza! oldódik és töredezetté válik. A diffúziós hőlágyítási, vagy — ha szükséges - többszöri diffúziós hőiágyítási folyamat után, a végső vastagságra, amely legtöbbször 0,2-0,4 mm, húzzuk ki az anyagot. A huzalt ilyen, vagy gyengén hőlágyított állapotban — amely esetben a felesleges diffúziót ismét­­csak el kell kerülni — használhatjuk fel. Ebben az eset­ben a normális ellenállásos úton végzett hőlágyítás a legelőnyösebb formájú hőlágyítás, mivel az ehhez szükséges rövid idő következtében a diffúzió nem ját­szódhat le. Ezt követően a huzal készen áll a méhen belüli eszközök gyártásához való felhasználásra. Egy másik alkalmas módszer a gyártásra az, hogy az említett anyagokat megfelelő arányban véve, hidroszta­tikus sajtolás révén tapasztjuk össze, mert ennél a mód­szernél olyan kis hőmérsékletet lehet alkalmazni, hogy nem következhet be túlzott diffúzió. A találmány szerint gyártott rézhuzalt az ún. Nova T jelzésű méhen belüli eszköznél vizsgáltuk meg használat közben. Minthogy a réz oldódása igen-lassú, mostanáig nem volt lehetséges, hogy megbízható bizonyítékokat kapjunk arra a tényre, hogy a huzal a fentebb leírt módon viselkedik. így az eszközök meg lettek vizsgálva megközelítően négy éves kísérleti használat után és ezek­nél a réz oldatba ment és az ezüst maghuzal előtűnt. A maghuzalban azonban nem figyeltük meg az oldódás jeleit és így a találmány szerinti rézhuzal használható. Az alábbi kiviteli példa bemutatja a találmány szerinti rézhuzal előállítását. 1. példa A fentebb leírtakkal összhangban, sajtolás útján 46 mm külső átmérő és 30 mm belső átmérő szerinti vastagságú csövet készítettünk tiszta rézből és ezután ezt kihúztuk 22 mm külső, és 9 mm belső átmérőjűvé. Egy ezüstrudat készítettünk 12 mm vastagságra való öntéssel cs ezt 8,5 mm-esre húztuk ki. Ezt az ezüstrudat beillesz­tettük a 9 mm-es belső nyílású rézcső belsejébe és ezeket együtt húztuk, míg a külső átmérő 18 mm-es lett. Ezt követően hőlágyítást végeztünk 500 °C hőmérsékleten, megközelítően 20 percig. Az 500 °C hőmérsékletet azon okból választottuk, mert ezen a hőmérsékleten nem történik diffúzió a réz és az ezüst között. Ezután 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom