185393. lajstromszámú szabadalom • Állványon kívüli tüskebefűző szerkezet 185395 Eljárás új karboximid-amid-származékok előállítására
1 185 393 2 A találmány tárgya állványon kívüli tüskebefűző szerkezet, amely ágyat, tájolószerkezetet, hajtott tüskebefűző szánt, emelőasztalt, hüvelyszállító kocsit és hüvelyütközőt tartalmaz. Ismeretesek pilgerhengersorok állványon belüli és állványon kívüli tüskebefűzéssel. Az utóbbi a hengerlési segédidők lecsökkentése végett használatos, ami a pilgerrendszerű csőgyártásnál a hengersor teljesítményének növeléséhez vezet. Az állványon kívüli tüskebefűzés magában foglalja a felhasznált tüske előkészítését a soron következő hengerlésre, befűzését a hüvelybe, és azzal együtt a hengersorra adását minimálisan rövid idő alatt. A felhasznált tüske előkészítése a meleg tüske hengersortól gyűrűvel való elszállításából áll a hűtési helyzetbe, ahol egyenletesen lehűtik levegőn, vizes kádban és technológiai kenőanyaggal kenik be, és úgy tárolják, hogy a tüske megfogási helye bemart részeinek síkjai függőlegesek legyenek. A befűzés magában foglalja a hüvely elhelyezését és megtartását a tüskével való befűzés alatt úgy, hogy hátsó homlokfelülete a tüske megfogási helyétől minimális távolságra legyen elhelyezve. Ez lehetővé teszi a tüskével befűzött hüvely beadását a hengersorba, a hengerlési vonalba való teljes felhúzás idővesztesége nélkül. A tüskebefüzés végrehajtása után a hüvelyt úgy adják a hengersorra, hogy érintkezésük ideje a hengerlés megkezdéséig minimális legyen. Ez megnöveli a tüskék szilárdságát és fenntartja a hüvely hőmérsékletét. A 153 473 számú szovjet szerzői tanúsítvány szerinti megoldásnál állványon kívül fűzik a hüvelybe a tüskét. A tüskét az anyag folyásával ellentétes irányból fűzik a hüvelybe, aminek következtében a tüske elfordulása elleni pozicionáló szerkezettel nem rendelkezik. A befűzött tüskehüvely a keresztszállító kocsiról a pilger-előtoló vonalába bcgurítással kerül, amelynél a tüske beforgatásának (tájolásának) hiánya egyben kizárja a tüskezárba való tájolt érkezést. A leírás nem tartalmaz hüvely tüskén való hosszirányú tájolására vonatkozó megoldást A megoldás hiányossága, hogy hiányzik a rövidebb pilgerfejet biztosító lchúzőgyűiű, a nagy pilgerfej miatt előnytelen az anyagkihozatali tényező, továbbá mivel a tüskének nincs beforgatásos tájolása nagy a kieső mellékidő, mert a tüskezárba nehezen irányítható a tüske lelapolt szára. Mivel a pilger vonalában van a tüskekihúzó berendezés, hátráltatja az újabb cső hengerlését, nem használják ki az előtoló hátra irányuló mozgását, külön berendezés kell a tüske kihúzására, nagyobb telepítési férőhely szükséges. A 132 177 számú szovjet szerzői tanúsítvány szerinti megoldásnál szintén állványon kívül fűzik hüvelybe a tüskét. A hüvely szállítókocsin érkezik a befűzés! középbe és a kocsin történik a befűzés is. A visszahűtött tüske és a tüskére fűzött hüvely emelésére, süllyesztésére illetve keresztbeállítására a berendezés felett keresztben elhelyezett bakdaru szolgál. A leírás nem tartalmazza a tüske elfordulását megakadályozó tájolást, sem a hüvely befűzése alatt a hosszirányú tájolást. A megoldás hiányosságai, hogy mivel a befűzés a kocsin történik, és a hüvely hosszirányú tájolásáról semmi sem gondoskodik, a kocsi jelentősen igénybe van véve és a hüvely pozicionálása a tüskén nem állandó. A tüskéről hiányzó lehúzógyűrű miatt nagy pilgerfej marad, ami miatt előnytelen az anyag kihozatali tényezője. A tüske beforgatásos tájolá- 2 sának hiánya miatt nő a kieső mellékidő, mert az előtoló tüskezárjába nehezen talál bele a tüske lelapolt szára. Hiányossága még, hogy a hüvely hosszirányú tájolásának hiánya miatt nő a mellékidő, mert a hegye- 5 zési ütésszám megnő. A „Melegcsőgyártás korszerű pilger-berendezéseken” című munkában (Pljackovszkij, 0. A. és szerzőtársai, Rosztovi Könyvkiadó, 1971. 27. oldal) leírt befűző szerkezet jobban megfelel az állványon kívüli tüskebe- 10 fűzés követelményeinek. Ennek a tüskebefűző szerkezetnek tájolószerkezete és tüskebefűző kocsija van, de ugyancsak nincs ütközője a hüvelyhez. A hüvelyütköző hiánya nem teszi lehetővé homlokfelületének tájolását egy és ugyanazon helyre, következésképpen a hüvely 15 a tüskével való befűzés után a tüske tetszés szerinti részén helyezkedhet el. Ilyen esetben nehézkes a tüské vei befűzött hüvely manipulátorral történő megfogása. Előfordulnak olyan esetek, amikor a manipulátor fogója a hüvely-tüske együttest egyenlőtlenül fogja meg (egyik 20 fogó a tüske mögött, a másik pedig a hüvely mögött) és így az ferde helyzetbe kerül, a hüvely átmérője jóval nagyobb a tüske átmérőjénél, és ezért az egyenlőtlen befogás következtében a tüske és a hüvely kieshet a fogóból. Az ütköztetés hiányában a hüvely a tüske 25 mellső végén a tüske megfogási helyével ellentétes oldalon helyezkedik el. A hüvelybe befűzött tüskét a tüske megfogási helyénél rakják az előtoló berendezés tüsketartójába, és így kerül előre a hengerállványhoz; a hüvely csúszni kezd a tüskén az ütközőgyűrűig a munkahenge- 30 rek nyomása következtében. Csak miután a hüvely felütközik az ütközőgyűrűn, kezdődik el a hengerlés a hengersoron. A hüvely teljes „felfűzése” a tüskére a hengersorban hengerlési időveszteséget eredményez. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszö- 35 bölése, azaz a pilger-rendszerű csőgyártásnál használt állványon kívüli tüskebefűző szerkezet tökéletesítése, amely lényegesen jobb hatásfokkal működik, mint az ismert megoldások, A találmánnyal feladatunk a tüske és a hüvelytájolás, 40 valamint mozgatás technológiájának ésszerűsítése, a termelési periódus segédidejének csökkentése. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat megoldódik, ha az állványon kívüli tüskebefűző szerkezetet tüskét- és hüvelyt tájoló, valamint mozgató 45 elemekkel alakítjuk ki. A kitűzött feladatot a bevezetőben leírt típusú állványon kívüli tüskebefűzö szerkezetnél úgy oldottuk meg a találmány szerint, hogy a tüskebefűző szán háza alsó részén felöntésekkel van e'látva, amelyek az ágy vezeté- 50 keiben vannak megvezetve, az oldalfelúleteken kimélyííések vannak, amelyekben függőleges tengelyeken két kétkarú emelő van, amelyeknek egyik végei nyomórudak segítségével a hidraulikus hajtás rúdjával vannak összekötve, a másik végük a tüskebefűző szán házán 55 vannak elhelyezve, és olyan sarukkal vannak ellátva, amelyeknek hossza megfelel a tüskebefűző szán házának torkán kialakított fészekben elhelyezett tüskefej megfogási helyén lévő bemélyítések méretének, a torok a sarukat befogadó nyílásokkal, a hüvelyütköző pedig 50 állíthatóan van kialakítva. Célszerű az olyan kiviteli alak, hogy az állítható hüvelyütköző magában foglal vezetékekkel ellátott ágyat, villamos hajtásról orsópár segítségével hajtott gerendát, amelynek működő vége a saruhoz illeszkedő hornyokkal 55 és a saru kivágással van ellátva.
