185375. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tűtörés(ek) érzékelésére, kijelzésére és/vagy regisztrálására kötőgépeknél
1 185 375 igazolva, megbízható beavatkozó jelet kaptunk törött tű elhelyezése esetén. Üzemi kísérletekre áttérve a magas elektromos zajszint (zavaró jellemzők) csak magas költséggel megoldható problémasor elé állítottak bennünket, az elvileg helyes mechanizmus nem vált be a gyakorlatban. II. A gyártandó kelme optikai figy elésén alapuló tütörésfelző berendezés Abból indultunk ki, hogy tűtörés esetén az elkészült kelmében a törött tűk helyén a kelmeszerkezet lazább lesz, ez úgy jelentkezik, mintha tűhiány lenne az említett helyeken. Folyamatos fénnyel átvilágítva a kelmét, a lazább szerkezetű (tűtöréses) helyeken a fényáteresztő képesség megnő, ezt a megnőtt fénymenny iséget fotoelektromos érzékelőelemekkel elektromos hibajellé lehet alakítani. Az optikai figyelés ezen módjának több hátránya is van: 1. Késve követi a tűtörést, mert a már törés után elkészült kelmében érzékeli a hibát. 2. Inhomogén kelmeszerkezet esetén nem alkalmazható, mert az inhomogenitás következtében a fényáíeresztőképesség is változó lesz, a minta periódusa szerinti periodikus - hamis - hibajelet kapunk. 3. Gyakorlatilag nem alkalmazható színes mintájú kelménél sem. Ez a megoldás tehát nem általános jellegű, csak nagyon korlátozott az alkalmazási köre. III. Mechanikus tapogató és elektronikus jeladó-jelfeldolgozó rendszer kombinációja Vannak már ilyen kombinációval kialakított textilipari hibafigyelő eszközök, de azok nem tűtörés jelzésére szolgálnak; olyan helyen érzékelnek, ahol üzemszerűen Idegen testbe nem ütközhetnek és éppen az idegen testtel való ütközés jelzi a rendellenes állapotot; az idegen test (kelmecsomó, tűkanál) nagyon kis szilárdságú, ezért az ilyen tapogató általában nem merev test,nem alak- és helyzettartó. A mechanikai érzékelés teljesen eltérő körülményekből kiinduló kritériumokhoz kötött, az ilyen tapogatóknak sem a működési elve, sem a szerkezeti kialakítása nem alkalmazható tűtörések üzemszerű figyelésére. Feladatul tűztük ki olyan hibaérzékelő kialakítását, mely ugyancsak hasznosítja a villamos jeladás előnyeit és a tűtörésnél előálló környezeti feltételekhez illeszkedő mechanikus tapogató révén közvetlenül és megbízhatóan érzékeli a tűtörést. A találmány szerint ezt olyan tapogatóval érhetjük el, mely járulékos mechanikai vagy villamos áttétel nélkül, közvetlenül előidézheti ajeladó elektronika aktiválását, így minimális bonyolultsága révén olcsó és maximálisan megbízható. A találmány szerinti készülék tapogatója közvetlenül alkotja a villamos jeladó áramkörbe sorosan beiktatott munkaüzemű kapcsolót és úgy illeszkedik a haladó tűsereg mozgási pályájához, hogy arra normál üzemben zavaró hatást nem gyakorol, mégis kellő mechanikai szilárdságú — és a tűkhöz — azok horgához — való folytonos' támaszkodást elviselő — beavatkozó szerv, tűtörés esetén pedig úgy merül be a haladási pályába, hogy az érkező soronkövetkező ép tű elől ismét zavaró hatás nélkül kitér. A mechanikus érzékelés és a villamos kijelzés, beavatkozás stb. kombinációjával kialakított találmány szerinti berendezést ábrák segítségéve! magyarázzuk. Az 1. ábra a találmány szerinti jeladó áramkör alapvető jellemzőit szemlélteti, az l.a ábra a jeladást biztosító áramköri hurok vázlatos felépítését, az l.b ábra a hibajel egység példakénti kiviteli alakját. A 2. ábra a mechanikai érzékelő és hibajel egység önállóan kiszerelhető és külön felszerelhető példakénti kiviteli alakját mutatja axonometrikus ábrázolásban. A 3. ábra a mechanikai érzékelés mechanizmusát szemlélteti, a 3.a, b és c ábrák a tapogató működésmódját, a 3.d és 3.e ábrák a tapogatót hordozó biílenőkar példakénti kiviteli alakját. A 4. ábra a bővebb kiépítésnél alkalmazható példakénti beavatkozó egység kapcsolási vázlata, az 5. ábra a tápegység tapogató ismét kiemelkedik a tűhorgok fölé, az érzékeiőkörben újra szakadás lép fel. A 3.b ábrán mm at ott példakénti kiviteli alaknál a billenőkar középső 37 része szolgál a csuklós ágyazásra. Jól látható, hogy a billenőkar szabad vége példánknál ívelt, hogy nagyobb felület mentén érintkezzék felfekvéskor a 32 érintkezővel. Az érintkező felület természetesen a keresztmetszet alkalmas megválasztásával tovább növelhető. A billenőkar a 32 érintkezővel együtt érzékeny kapcsolót alkot, mely az érzékelő áramkört zárja, illetve bontja. Mind a kijelzés, mind a regisztrálás, további jelfeldolgozás, beavatkozó jel előállítása stb., az eddig leírt alapvető mechanizmusra támaszkodik; ennek megfelelően a berendezés a legszerényebb kiépítésben mindössze elektronikus jeladó áramkör hibajel egységgel és abban elrendezett mechanikai érzékelővel, míg a teljes kiépítésben a berendezés magában foglalja hibajel egységek seregét, s azok kimeneteire - közvetlenül vagy illesztőszerve(ke)n át - csatlakozó beavatkozó - és/vagy további jelfeldolgozó (pl. regisztráló) egység(ek)et, továbbá tápegységet stb. A találmány szerinti mechanizmus megvalósul, ha tápforrást tartalmazó áramköri hurokba az 1. ábrán mutatott módon beiktatjuk az álló 13 érintkezőből és mozgó 12 érintkezőből álló 11 megszakítót (a 12 és 13 érintkezők megfelelnek a 3. ábrán mutatott billenőkar fémes egyik végének, illetve a 32 érintkezőnek) és azzal sorban az optikai kijelző 15 eszközt, mert elvben a 11 megszakító zárása esetén a kijelző 15 eszköz gerjesztést kap, jelezni fog. A gyakorlatban a működéshez szükséges a hibajel egységben a működtetőjel tartamát és intenzitását biztosító aktív 14 elem, ugyanis tűhiba esetén a tapogató csak rövid ideig merül a tűhorog szintje alá és így a 11 megszakító záráskor csak nagyon rövid idejű és kis intenzitású (rendszerint bizonytalan intenzitású) jelet ad, mely elegendő a megfelelő aktív 14 elem működtetésére, de a kijelzés (beavatkozás) megbízható vezérlésére nem alkalmas. Az 1 .b ábrán látható, hogy az aktív 14 elem egy megvalósított hibajel egységben 16 tirisztor, melynek vezérlőkörébe van beiktatva a 11 megszakítót tartalmazó áramköri hurok, míg a 16 tirisztor főáramkörébe van beiktatva a fénykibocsátó 17 dióda (LED).-Az l.b ábrán jelzett kimeneti A ponton jelentkező feszültséget hasznosítjuk a további jelfeldolgozáshoz, regisztráláshoz, beavatkozó jel leszármaztatásához, az A és B pontok beköiése esetén pedig a LED villogó üzemét idézhetjük elő, 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
