185366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés membrános szűrésre

1 185 366 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés membrános szűrésre, főleg ultraszűrésre, valamint kétirányú ozmó­zisra. Az ilyen eljárás akkor célszerű, ha a szűrendő oldatban a koncentráció-polarizálódás nagymértékű, továbbá ha üledékek jutnak a membránra, vagy ha az oldatban részecskék vannak, illetve ha a membránszűrés közben ilyen részecskék keletkeznek. Ismeretes, hogy a membrános szűrésnél kényszerűen jelentkező koncentráció-polarizálódás csökkenthető a membránnal érintkező oldat áramlási sebességének növe­lésével. Ez viszont jelentős nyomásveszteséggel és energia­­ráfordítással jár. A fentieken túlmenően, ezzel az üledé­kek képződése gyakran nem akadályozható meg kellő biztonsággal. Ismeretes továbbá, hogy kiválasztott tisztítószerek­kel periodikusan végzett iszapoló eljárásokkal a membrá­nokra lerakódó anyagok eltávolíthatók, úgyhogy a be­rendezés kezdeti kapacitását rövid időn belül újból visszanyeri. Ezek az eljárások azonban megnövelik a berendezések üzemidejét, amivel a vegyszerek költségei tovább nőnek. További problémát jelent, hogy az eköz­ben keletkező szűrleteket, valamint az öblítőszer oldat maradványát az iszapolás befejezése után mire használ­ják. A fenti eljárások ezen kívül növekvő megterhelést rónak a kezelőszemélyzetre is. A membránokon való lerakódások kiküszöbölésére használnak tisztítótesteket is. Ezek a megoldások azonban csőalakú membránokkal felszerelt berendezésekre korlá­tozódnak, amelyek viszont más hiányosságokkal járnak. Ismeretes továbbá, hogy az ilyen lerakódások alapos előkezeléssel lényegében kiküszöbölhetők. Ezek az elő­kezelések többnyire nagy ráfordítást igénylő műveletek, amelyekkel az eljárás összköltsége megnő. Speciális esetekben olyan megoldásokat is alkalmaznak, amelyek­nél a membránszűrést olyan anyagleválasztási eljárással kombinálják, amelynek segítségével a membrános szűrési körfolyamatból a meglévő, illetve keletkező részecské­ket szelektíven eltávolítják. A 3 917 526 sz. USA-beli szabadalmi leírásból pél­dául olyan javaslat ismert, amelynél az oldatáramba gravitációs leválasztót kapcsolnak, ennek a hatékony­sága azonban gyakran túl kicsi. Továbbá, az oldat­maradék nyomásának kihasználása céljából a membrános leválasztó egység elhagyása után az oldattal ejektort mű­ködtetnek. Ezzel azonban csak azok a részecskék választ­hatók le, amelyek a leválasztó egységben nem tapadtak meg. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszö­bölése, azaz olyan eljárás és annak foganatosítására olyan berendezés létrehozása, amely hatékonyabb, és valódi oldatok kezelésénél stabilabb üzemű membránszűrést tesz lehetővé. A találmánnyal megoldandó feladat ennek meg­felelően olyan megoldás létrehozása, amellyel a kon­centráció-polarizálódás csökkenthető, lerakódások kép­ződése kiküszöbölhető, a meglévő lerakódások eltávolít­hatók, továbbá az oldatban meglévő, illetve keletkező részecskék eltávolíthatók. A kitűzött feladatot a találmány szerint olyan memb­rános szűrési eljárással oldottuk meg, amelynél a keze­lendő oldat áramához a szivattyúba való belépés előtt, legkésőbb azonban a membrános leválasztóegységbe való belépése előtt gázt vezetünk, valamint a gázzal összekevert adagolóáramot a membrános leválasztó egy­ség elhagyása után környezeti nyomásra hozzuk.2 Az oldatáramnak a leválasztó egységhez való veze­tését nagyobb nyomással végezzük, ezáltal az oldat a hozzávezetett gázt részben elnyeli, nagyobb részt azonban az oldatban meglévő, vagy az oldószerelvonás következményeként keletkező részecskék kötik meg a gázt. A nem adszorbeált, illetve adszorbeált gáz és az áramlás során bekövetkező nyomáseséskor újból szabaddá váló gázbuborékok a határréteg helyi leszaka­dásához és a koncentráció-polarizálódás csökkenéséhez vezetnek, szemben az egyszerű membrános szűrésekkel. A leválasztó egység elhagyása után az oldatáramot környezeti nyomásra hozzuk, ezáltal a részecskékhez tapadó gázbuborékok térfogata tovább nő, úgyhogy azok leválasztó szerkezetben habként egyszerűen levá­laszthatók. Leválasztó szerkezetként önmagában ismert flotációs kádak, főleg azok pihentető és hableszedő szerkezetei alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárás tovább fejlesztett fogana­­tosítási módjánál a gázzal összekevert és komprimált oldatáramot a membrános leválasztó egységbe való be­lépése előtt már részben nyomásmentesítjük, tgy a benne lévő részecskéket már a membránnal való érintkezés előtt gázbuborékok veszik körül, és azok következésképpen nem rakódnak a membránra. Énnek az az oka, hogy a folyadék felületi feszültsége, a légbuborékok pórus­rádiusza és mérete, valamint az üzemi nyomás a rész­beni nyomásmentesítés után olyan viszonyban állnak egymással, hogy a légbuborékokat a membrán pórusai nem szívhatják le. Ez a nyomáscsökkentés részben a leválasztó egységig tartó áramlás közbeni nyomásesés révén megvalósul, mindenféle járulékos fojtás nélkül. A találmány szerinti eljárás úgy is foganatosítható, hogy az oldatáram adagolását periodikusan, rövid időre megszakítjuk. Ezáltal azokon a részecskéken, amelyek már a membránon megtapadtak, illetőleg ott képződtek, gázbuborékok képződnek, így azok a membrán felületé­ről leválnak. Ezeket a légbuborékokkal körülvett részecs­kéket azután a következő oldatáram-adag továbbsodorja. Továbbá, a találmány szerinti eljárás olyan foganatosí­tás! módja is lehetséges, amelynél az oldathoz felületaktív anyagokat például: emulgeátorokat, vagy detergenseket adunk. Ez különösen akkor veendő számításba, ha nem kellő habstabilitású, illetve kedvezőtlen részecske-minő­ségű oldatokat kell szűrni. Például stabil fúróolaj emulzió előállításánál felületaktív anyagként szulfoszappan emul­­geátort alkalmazunk. A találmány szerinti eljárás olyan berendezéssel foganatosítható, amelynek előnyösen a szivattyú szívó­vezetékében elrendezett gázelszívó csonkja van, amely átömléssxabályzó egységgel van ellátva, továbbá amely­nél a leválasztó egység előtt fojtószelep van elrendezve, a leválasztó egység után pedig önmagában ismert levá­lasztó szerkezet helyezkedik el, ahol a szivattyú motorját időrelével vezérelt kapcsoló ki-be-kapcsolja. A szivattyú bekapcsolásakor egyidejűleg szívja az oldatot és a gázt, mégpedig szabályozható arányban, eközben azokat intenzíven összekeveri, és a keveréket a nyomócsonknál uralkodó nyomásra hozza. A súrló­dási veszteségek, valamint a membrános leválasztó egység előtti fojtószelep gondoskodnak arról, hogy az oldat­­áram nyomása kissé csökkenjen. A leválasztóegység után elrendezett nyomásmentesítő szerkezet biztosítja, hogy a leválasztóegységben a nyomás nőjön, viszont a levá­lasztó egység elhagyása után az oldat nyomása a kömye-5 10 15 20 25 30 35 40 45 5C; 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom