185363. lajstromszámú szabadalom • Csőpipetta kis folyadékmennyiségek lemérésére és automatikus analizátorban való elhelyezése
1 185 363 2 kamra folyadékszintjét úgy határozzuk meg, hogy a csőpipetták valóban addig a szintig ürüljenek le, ahol a 3 nyomócső a leszűkített 7 csőbe megy át. Az ismertetett elrendezésnek, amelynél a csőpipettákat a 22 csővezetékből jövő túlnyomás helyezi üzembe, az az előnye, hogy 5 a csőpipetták működése megszűnik, ha a próba valamilyen tetszőleges okból nem folyik a 15 keverőkamra felé. Ha a próba hozzáfolyását valami megzavarja, úgy automatikusan megtakarítjuk a reagensoldatot és megelőzzük, hogy a 17 keverőkamra szennyeződjék. Ilyen !0 szennyeződést gyakran okoznak az adagolt reagensoldatok kevert koncentrátumai, amelyeket a próba nem hígít fel. A 16 csövön áramló levegő buborék formájában áthatol a 15 keverőkamrában lévő reagensoldaton és egyrészt a folyadékot a 15 keverőkamrában tartja, más- 15 részt gondoskodik a folyadék átkeveréséről és megtisztítja a próbát az esetleges gázoktól. Ezek hátrányosak lehetnek, hogy ha a 17 érzékelőkamrát fotometrikus tartályként az átengedett fény abszorpciójának mérésére használjuk. 20 Ha a 31 szivattyút leállítjuk, vagy a második 26 légtelenítő szelepet és harmadik 29 légtelenítő szelepet nyitjuk, a levegő megszökik a 22 csővezetékből, a 17 érzékelőkamra próbával és kevert reagensoldatokkal telik meg, és minden kiinduló állapotba tér vissza. 25 A vázolt megoldás egyrészt a pipetták csatlakoztatását, másrészt az adott programokat tudja különböző módon kombinálni, a megfelelő analitikai folyamatnak megfelelően. Hasonlóképpen a 17 érzékelőkamrát — amint már említettük - fotometrikus tartályként, 30 vagy elektródatartályként is felhasználhatjuk, amikor is az elektródákat tömítőrugókon keresztül vezetjük be. Alkalmazhatunk ionszelektív elektródákat referenciaelektródával kombinálva. Ehhez a próbát előzőleg például pufferoldat hozzáadagolásával elő kell készíteni. 35 Azonban másfajta fizikai vagy fizikai-kémiai érzékelőket is alkalmazhatunk. A csőpipetták az alkalmazott megjelölt célokra önmagukban vagy különböző kombinációban alkalmazhatók. Az ismertetett berendezés alkalmazható automatikus 40 fotometrikus (kolorimetrikus) analizátoroknál, vagy pedig potenciometrikus mérések automatizálásánál, például az ismertetett ionszelektív elektródákkal, vagy pedig depolarizációs eljárásoknál a segédoldatok adagolására. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Csőpipetta kis folyadékmennyiségek lemérésére, 50 amelyek közvetlenül ható pneumatikus impulzusokkal működnek, és amelyekbe a lemérendő folyadékot állandó folyadékszintű tartaléktartályból vezetik be, miközben a folyadék a kiömlőcsövet állandóan kitölti és itt folyadékzárként hat, azzal jellemezve, hogy a cső- 55 pipetta egy emelkedőcsőből (1), túlfolyócsőből (2) és nyomócsőből (3) áll, és hogy az emelkedőcső (1) alul töltőcső (4) révén van az állandó folyadékszinttel (6) bíró tartaléktartállyal (5) összekötve és a nyomócső (3) a szinten (40, illetőleg 41) alul elszűkített csőbe (7) 60 megy át, amely alul kétkarú kiömlőcsővel (8) van összeg kötve és ennek második karja a folyadékszinten (6) kibővített részbe (9, megy át, és he gy ez a kibővített rész (9) szűk cső (10) révén a leméri: folyadékot befogadó kamr:iba (11) torkollik, és hogy az emelkedőcső (1) és a nyomócső (3) felül kibővülő, felfelé irányított csövekhez (12, 13) van csatlakoztatva, amelyek felül egymással össze vannak kötve és felül pneumatikus impulzusokat hozzávezető vezetékhez (14) vannak csatlakoztatva, továbbá, hogy a nyomócső (3) és az emelkedőcső (1) túlfolyócső (2) révén van összekötve, amely az emelkedőcsőtől (1) kiindulva a nyomócső (3) felé süllyed. 2. Az 1. igénypont szerinti csőpipetta kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tartaléktartály (5) olyan magasságban van elhelyezve, hogy a folyadékszint (6) benne a túlfolyócsőnek (2) az emelkedőcsőbe (1) való torkolata felett van, és hogy a pneumatikus impulzusokat hozzávezető vezetékhez (14) szivattyú (31) van csatlakoztatva, amely túlnyomásos impulzusokat szolgáltat. 3. Az 1. igénypont szerinti csőpipetta kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tartaléktirtály (5) olyan magasságban van elhelyezve, hogy a folyadékszint (6) benne a túlfolyócsőnek (2) az emelkedőcsőbe (1) való torkolata alatt van, és hogy a folyadékszint (6) felett, azon a szinten (41), ahol a nyomócső (3) az elszűkített csőbe (7) megy át, a szűk csőnek (10) a lemért folyadékot tartalmazó kamrába (11) vezető torkolata esik, és hogy a pneumatikus impulzusokat hozzávezető vezeték (14) vákuumos impulzusforráshoz (66) van csatlakoztatva. 4. Az 1. és 2. igénypontok szerinti csőpipetta elrendezése reagens közeg lemérésére automatikus analizátorban, azzal jellemezve, hogy az egyes csőpipetták (25, 27, 28) kiömlőcsöveinek (8, 48, 49) szűk csövei (10, 67, 68) keverőkamra (15) testébe torkollnak, amely szűk cső (16) révén egy alatta fekvő ferde érzékelőkamrával (17) van összekötve és ennek alsó végéből S alakú cső (18) vezet ki és a keverőkamra (15) aljának magasságában hulladéktartályba (19) torkollik, ahová a keverőkamra (15) töltőcsövének (21) túlfolyója (20) is torkollik, továbbá, hogy az érzékelőkamra (17) legmagasabb pontjára a nyomás alatti levegő csővezetéke (22) van csatlakoztatva és ehhez a csővezetékhez (22) harmadik szűkület (23) révén első túlnyomásos csőpipetta (25) van csatlakoztatva egy második légtelenítő szeleppel (26) együtt és esetleg egy negyedik szűkítés (24) révén második túlnyomásos csőpipetta (27), vagy további harmadik túlnyomásos csőpipetta (28) harmadik légtelenítő szeleppel (29) együtt, és hogy a csővezetékhez (22) első szűkítés (20, 30) közbeiktatásával túlnyomásos szivattyú (31) van csatlakoztatva, amelyből a tartályba (37) a folyadékszint alá cső (36) vezet és egyidejűleg második szűkítés (32) útján tápblokk (33) pneumatikus rendszere van csatlakoztatva, amely az első légtelenítő szeleppel (34) és a túlnyomás szabályozására szolgáló csővel (35) van összekötve. 5. A 4. igénypont szerinti csőpipetta elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a túlnyomásos szivattyú (31) állandó túlnyomásának biztosítására szolgáló cső (36) a tartályban (37) lévő folyadékszint alá van vezetve, ahol a folyadékszint a lefolyócsőből (39) jövő próba túlfolyója (38) által állandó magasságban van tartva. 2 rajz (4 ábra) 5
