185357. lajstromszámú szabadalom • Folyamatos eljárás italok derítésére
1 185 357 2 A kitűzött feladatot a bevezetőben leírt típusú eljárásnál a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy a feldolgozandó italban a flotációhoz pehelyrészecskéket alakítunk ki, majd a nyers, koagulált italt folyamatosan flotációs edénybe vezetjük, ugyanott mikrobuborékok 5 formájában a pehely részecskékhez adhéziósán tapadó semleges gázt vezetünk a koagulált keverékbe, ezáltal a pehelyrészecskéket a folyadék felszínére visszük fel, majd folyamatosan eltávolítjuk a folyadék felszínén zömült pehelyrészecskéket és folyamatosan ürítjük a 10 derített italt. Célszerű az olyan foganatosítási mód, ahol a mikrobuborékokat a nyers italon átbocsátott, a flotációs edénybe vezetés előtt megemelt nyomású gázzal képezzük. 15 A technológia egyszerűsítése szempontjából előnyös az olyan foganatosítási mód, hogy a gáz nyomását a derített italban emeljük meg. A technológia egyszerűsítése szempontjából továbbá lehetséges olyan foganatosítási mód, hogy a mikrobubo- 20 rékokat a koagulált italon való átdiffundálással hozzuk létre. A termelékenység emelése miatt lehetséges olyan foganatosítási mód, hogy az átdiffundálást porózus elem felhasználásával végezzük. 25 A termelékenység további emelése miatt továbbá lehetséges olyan foganatosítási mód, hogy a mikrobuborékokat a koagulált italnak a gázzal való határozott keverésével hozzuk létre, mielőtt az elegyet a flotációs edénybe vezetjük. 30 Lehetséges olyan foganatosítási mód, hogy a mikrobuborékokat nitrogéngázzal hozzuk létre. Előnyösen alkalmazható a foganatosítási mód különböző italok, közöttük gyümölcslevek derítésére. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban foganato- 35 sítási példán ismertetjük. A találmány szerinti eljárás friss gyümölcslevek vagy más italok derítésére vonatkozik. Konkrét részleteiben az eljárást az almaié derítésével összefüggésben ismertetjük. Az eljárás fázisai az alábbiak: a) a feldolgozandó gyümölcslében vagy más italban flotációhoz pehelyrészecskéket alakítunk ki, a pehelyrészecskék gyors létrehozását (vagy újraképzését, illetve visszanyerését) biztosító megoldással; b) a nyers koagulált italt flotációs edénybe vezetjük, ahová ugyanott mikrobuborék formájában a pehelyrészecskékhez adhéziósán tapadó semleges gázt vezetünk, amellyel a pehelyrészecskéket a, folyadék felszínére visszük fel és azokat ott zömítjük; 50 c) a gyümölcslé felszínén zömített pehelyrészecskéket folyamatosan eltávolítjuk és visszanyerjük a derített gyümölcsléből vagy más folyadékból. A derítésnél alkalmazott hagyományos technológiától (enzimes pektinmentesítés, pehelykialakítás és ülepí- 35 tés) eltérően a találmány szerinti eljárásnál az első fázis, a pektinmentesítés, szükség szerint elhagyható és ezáltal a gyümölcslé pektintartalmát megőrizhetjük úgy, hogy közben tiszta és átlátszó lesz. Ez a találmány szerinti eljárás fontos előnye, mert felismertük, hogy a pektines 60 gyümölcslé Z2mata és konzisztenciája megnyeri a fogyasztókat, ezáltal előnyös piacot teremt a fentiekben leírt típusú termékek számára. A találmány szerinti eljárással jelentősen csökkenthető a flotációs iszapban maradó gyümölcslé mennyi- 63 sége. Almaié esetében ez konkrétan 50%-kal kisebb, mint a hagyományos technológiánál. A találmány szerinti eljárást a jobb megértés céljából a továbbiakban rajzon példával, az eljárást megvalósító berendezés egyik lehetséges kiviteli alakjával ismertetjük. A rajzon az 1. ábra az almalé-gyártás különböző technológiai fázisainak vázlata (az almagyümölcstől a késztermékig), a 2. ábra az eljárásnál használt flotációs berendezés vázlata. F antos aláhúzni, hogy a példában ismertetetten kívül a találmány oltalmi körén belül számos további lehetséges kiviteli változat kialakítható. Az eljárás almaié derítésére vonatkozik, de természetesen alkalmazhatjuk más gyümölcsök, mint például: szőlő, körte, vörösáfonya, feketeáfonya-levek, továbbá bor-, sör-, almabor jellegű italok derítésénél. Ugyancsak használhatjuk az eljárást sárgarépalé és más zöldségle vek derítésére is. Az 1. ábrán látható, hogy az almákat mosás után az 5 apiítóban aprítjuk, majd a 10 rostélyon reszeljük. Az aprított almákat a 15 présbe vezetjük, amelyből a nyerslevet 20 derítő, vagy flotációs berendezésbe vezetjük. A 20 flotációs berendezés kivezetőnyílásán kifolyó gyürr öleslevet szükség esetén a 25 puffer tartályban pe’ktinmentesítjük. Ezután bármilyen önmagában ismert 30 szűrőn szűrjük és a 35 töltőállomáson palackozzuk. A flotációs művelet során keletkezett flotációs iszapból a bennelévő gyümölcslevet visszanyerhetjük. Minthogy az ilyen visszanyerési művelet nem képezi a találmány tárgyát, a továbbiakban nem tárgyaljuk. Amint a rendszert az alábbiak szerint működésbe hozzuk, a 2. ábrán látható módon a 82 jelzésű pontnál bentenitot injektálunk a nyerslébe. Ezután a 84 pontnál zselatint injektálunk hozzá. A kapott keveréket rövid ideig a 90 koagulátorban tartjuk, majd a 110 bevezetőnyílásnál a 100 flotációs edény 170 befecskendező tartályába szállítjuk. A derített levet a 100 flotációs berendezés 130 kamrájában tároljuk, majd a 138 nyíláson keresztül szűrőn át a palackozó állomáshoz vezetjük. A deritett gyümölcslé egy részét a 130 kamrából a 135 nyíláson át a 140 kamrába szállítjuk és gázzal telítve nyomás alá helyezzük. Szükségtelen megjegyezni, hogy olyan gázt használunk, amely elfogadható mértékben befolyásolja a gyümölcslé minőségét. A gázzal telített gyümálcsleveket a 160 bevezetőnyíláson a 170 befecskendező tartályba vezetjük egy, vagy több 150 szabályozószelepen keresztül. Noha a leírásban tárgyalt foganatos'tási mód esetében derített gyümölcslevet telítünk nyomás alatti gázzal, a gázzal telítés megvalósítható nyers derítetlen gyümölcslével vagy derített és derítetlen gyümölcslevek keverékével vagy ha a vizes hígítás nem jelent problémát, víz nyomásalatti gázzal való telítésével szintén képezhetünk mikrobuborékokat. Mint a 2. ábrán látható a nyers, derítendő gyümölcslevet függőlegesen fecskendezzük be a 170 befecskendező tartály közepén. A gázzal telített, derített gyümölcslevet egyidejűleg vízszintesen, nem érintőleges irányban a 16C bevezetőnyílásnál vezetjük be. Ezek után pehelyrészecskéket képezünk és/vagy képezünk újra. A gázzal való leütéssel létrehozott mikrobuborékokhoz adhéziósán tapadó pehelyrészecskéket a folyadék felszínére visszük fel. Fontos, hogy a mikrobuborékok átmérőjét szabályozzuk, mert a túl nagy átmérőjű buborékok zavar-3
