185325. lajstromszámú szabadalom • Olvadólemez biztosító betéthez, az olvadólemezzel kialakított biztosító betét és eljárás az olvadószál előállítására
1 185 325 2 S1 és S2 síkokban az adott keresztmetszet-szűkületben kialakított kispórolások két - Ht hossztengely mentén vett - szélső Pf és Pa pontja a szomszédos teljes keresztmetszetű szakasszal érintkezik. Az Lh hossz mentén az adott keresztmetszet-szűkületben az áramvezetési keresztmetszel gyakran változó. Lokális áramvezetési Qi keresztmetszetnek nevezzük a keresztmetszet-szűkület azon - Ht hossztengelyre merőleges - Si síkjának keresztmetszetét, mely az adott keresztmetszet-szűkületben a legkisebb keresztmetszet. Ezt az adptt Si sikban mérhető lemezvastagság szorzata adja az Si síkban a kispórolások után fennmaradó áramvezető híd Di szélességével vagy az adott Si síkban fennmaradó több áramvezető híd eredő Di szélességével. Az is gyakori, hogy az áramvezető hidak lokális szimmetriatengelye (továbbiakban: Vs súlyvonal) nem párhuzamos a Ht hossztengellyel, azzal szöget zár be. Ebben az esetben a Di szélességet természetesen a súlyvonalra merőlegesen kell mérni. A találmány alapja az a felismerés, hogy a melegedési viszonyok optimalizálhatok a keresztmetszet-szűkületek olyan geometriájával, melyre jellemző, hogy az olvadólemez valamely Vf, Va vége felől a Ht hossztengelyre merőleges Sf felezősik felé haladva, az egymást követő Kl, Killetve KI’, K2’... keresztmetszet-szűkületekben az áramvezetési Qi keresztmetszet (monoton) növekvő értékű, így biztosíthatjuk, hogy a legkisebb Qi keresztmetszet abban a KI, KI’ keresztmetszet-szűkületben legyen, mely az olvadólemez leghidegebb pontja, s a legnagyobb Qi keresztmetszet abban a Kn, Kn’ keresztmetszet-szűkületben legyen, mely az olvadólemez legmelegebb pontja, így az egyes Ki, Ki’ (l<i^n) keresztmetszet-szűkületek áramvezetési Qi keresztmetszeteinek alkalmas arányával különösen meredek lefutású idő-áram jelleggörbéket kaphatunk. Már önmagában ez az arány is kedvező feltételeket biztosít, de még nem feltétlenül optimális feltételeket. Nagy zárlatoknál ilyen kialakítás esetén a Vf és Va végekhez közel fekvő KI, KI’ keresztmetszet-szűkületekben olvadna ki először az olvadólemez; az ív itt tovább égne, mint pl. az olvadószál közepe táján lévő nagyobb Qi keresztmetszetű K3, K3’ keresztmetszet-szükület(ek)ben. Annak érdekében, hogy a hosszabb ideig égő ív minél később érje el a teljes keresztmetszetű szakaszt, az olvadólemez valamely Vf, Va vége felől az Sf felezősík felé haladva, az egymást követő Kl, K2...KT, K2’ keresztmetszet-szűkületek Lk hossza (monoton) csökkenő értékű. A monoton megszorítást azért írjuk zárójelben, mert csak olyan olvadólemeznél értelmezhető, melyben négynél több a keresztmetszet-szűkület. Ha mindössze három van, akkor csak annyi a kikötés, hogy a középső (K2’) keresztmetszet-szükületben nagyobb a Qi keresztmetszet és kisebb az Lh hossz, mint a két szélső KI, illetve KI’ keresztmetszet-szűkületben, s ha mindössze négy van, az a kikötés, hogy a két középső K2, illetve K2’ keresztmetszet-szűkületben nagyobb a Qi keresztmetszet és kisebb az Lh hossz, mint a két szélső KI, KI’ keresztmetszet-szűkületben. Ha viszont négynél több keresztmetszet-szűkület van, a Qi keresztmetszet, illetve az Lh hossz monoton nő, illetve csökken, megfelelően, ahogyan az Sf felezősík felé haladunk. \ függőleges elrendezés dinamikájából következik , hogy az alulról felfeléiszálló és melegedő természetes hűtőközeg, a levegő, a betét alján jobb hűtést biztosít. Ezért célszerűen az Sf felezősíkra aszimmetrikus kispórolást alkalmazunk oly módon, hogy az olvadólemez egyik Vf vége felől a Ht hossztengelyre merőleges Sf felezősík felé haladva k-ik (k — 1,2...) sorrendű keresztmetszet-szűkületben az áramvezetési Qi keresztmetszet nagyobb, mint az olvadólemez másik Va vége felől az Sf felezősik felé haladva k’-ik sorrendű keresztmetszetben és kisebb, mint az olvadószál másik Va vége felől az Sf felezősík felé haladva (K + l)’-ik keresztmetszetben. Ilyen aszimmetrikus kialakítás esetén természetesen a biztosító betét úgy szerelendő, hogy annak egyik késes érintkezője kitüntetetten az aljzat felső érintkezőjébe illesztendő és ehhez csatlakozik az olvadólemez egyik Vf vége, míg a másik Va véghez csatlakozó késes érintkező illesztendő az aljzat alsó érintkezőjébe. A fentiekben leírt mechanizmus sajátos geometriájú kispórolások kialakítását igényli. Ennek technológiailag kedvező módja, ha olyan idomot választunk, mely hengeres üregek (síkban: körök) áthatásával keletkezik. A rajzon látható, hogy a szélkicsípéseknél egy kisebb átmérőjű kör és egy nagyobb átmérőjű félkör áthatásával kapjuk az idomot, a belső lyukasztásoknál viszont a nagyobb átmérőjű kör középpontján áthaladó egyenesen kimetszett két - a nagyobb kört szimmetrikusan közrefogó - pontja, mint középpontok köré húzott kisebb köröknek a nagyobb körrel való áthatása eredményezi a lyukasztás idomát. Körtől eltérő - célszerűen szabályos -- idomok áthatása ugyancsak alkalmazható (lásd a 2. ábrát); a továbbiakban a körkeresztmetszetü idomok áthatásából kiindulva diszkutáljuk a kérdést, de a mondottak eltérő részidomok áthatása esetén is érvényesek. \ korszerű sajtolótechnika egyaránt lehetővé teszi, hogy a szélső kicsípéseket pl. egy sajtolómüveletben, egy lépésben, a középrész lyukasztását a szomszédos vagy - üreslépéssel elválasztott - harmadik lépésben hajtsuk végre és viszont. Úgyszintén kialakítható az áthatásos idom végleges alakjával egyező lyukasztó szerszám is, de egyszerűbb külön lépésben végezni pl. a nagyobb átmérőjű középlyukasztást, majd következő - vagy üres lépés után következő további - lépésben bővíteni a lyukat a két kisebb átmérőjű hengeres lyukasztóval végzett kicsípésekkel. Ezek csak példakénti utalások a kivitelezésre. Az ilyen technológia alkalmazását javítja a találmány szerinti eljárás, mely szerint önmagában ismert módon folyamatosan mérjük a szerszám felé haladó lemez lokális vastagságát és a mérési eredményt célprocesszorba betáplálva, a processzor kimenőjelével vezéreljük a szalagelőtoló szerkezettel áttételesen csatolt léptetőmotort. A gyártási tűrésen belüli vastagságingadozást így szintén pontosan követve, az előtolás mindenkor oly mértékű, hogy az eredő kispórolás után maradó áramvezető hid(ak) áramvezetési keresztmetszete a kívánt mértékű. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
