185322. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kultúrnövények vízfelhasználása hatékonyságának növelésére és fotoszintézisének élénkítésére

1 185 322 2 a mezőgazdaságban permetezésre illetve permetező szerek készítéséhez használt olajszármazékokat, így kő­olaj lepárlási termékeket, mint a dízelolaj, kerozin, fűtő­olaj és nafta. A szerves folyadék felhasználásával elő­állított készítmények tartalmazhatnak kis mennyiségű 5 vizet, ez a hatóanyag oldására szolgál. Az ilyen készít­ményekben a hordozóanyag egy emulzió, amely vízből, emulgálószerből és szerves folyadékból áll. A folyékony készítményeknél a diszpergáló és emulgáló szerek meg­választását és alkalmazásra kerülő mennyiségének a 10 meghatározását a készítmény természete szabja meg, valamint az említett szerek azon képességének mértéke, hogy megkönnyítik a hatóanyagként alkalmazott vegyii­­letek egyenletes diszpergálását és hogy elősegítik a felü­letek nedvesítését a növényi részeken. Az említett disz- 15 pergáló és emulgáló szerekre példaként szolgálhatnak az alábbiak: fenolok és szerves savak alkilénoxidokkal képzett kondenzációs termékei, araikil-szulfonátok, szorbitán-észterek polioxialkilén származékai, komplex éteralkoholok és mahagóni szappanok. 20 A por alakú készítmények előállításánál a hatóanya­got egy finomszemcsés szilárd hordozó, így például agyag, talkum, krétapor, gipsz, cukor, konyhasó, szóda­bikarbóna, műtrágya, stb. felszínén illetve belsejében finoman eloszlatják. A művelet során a szilárd, finom- 25 eloszlású hordozóanyagot mechanikailag összkeverik, illetve összeőrlik a hatóanyag vegyületekkel. Hasonló­képpen, por alakú készítmények állíthatók elő a ható­anyagból és különféle szilárd felületaktív diszpergáló szerekből, így bentonitból, fullerföldből, attapulgitból 30 és más agyagásványokból. Az összetevők arányától függően e porozószerek alkalmazhatók koncentrátum formájában; ebben az esetben utólag hígíthatok szilárd felületaktív diszpergáló anyagok hozzáadásával; így pél­dául krétapor, talkum, gipsz, cukor, só, műtrágya hozzá- 35 adásával elérhető, hogy a készítményben a hatóanyag koncentrációja megfelelő legyen ahhoz, hogy közvet­lenül alkalmazhassák a növényzetre a növekedés szabá­lyozása céljából. A porozószerek vízben is diszpergál­­hatók - diszpergálószerek segítségével vagy anélkül - 40 és így közvetlenül felhasználható permetleveket lehet készíteni. A „felületaktív diszpergálószer” kifejezésen azokat az anyagokat értjük, amelyek diszpergáló hatást fejtenek ki. A kifejezés vonatkozik például a szilárd emulgálósze- 45 rekre, így finomeloszlású alumínium-hidroxidra, finom­eloszlású bentonitra, fullerföldre, attapulgitra és más agyagásványokra, úgyszintén az ionos és a nemionos nedvesítő és emulgálószerekre, mint az alkáliföldfém­kazeinátokra, aralkil-szulfonátokra, szulfonált olajokra, komplex szerves észterszármazékokra és komplex éter­alkoholokra. A finornszemcsés közömbös szilárd hordozóanyag kifejezés a jelen szabadalmi leírásban olyan anyagokra vonatkozik, amelyek nem képesek elősegíteni az anyagok diszperzióját de közegként szolgálnak a hatóanyag szét­­oszlatására. Az alábbi példák a találmány szerinti eljárás illusztrá­lására szolgálnak. 1. példa Kísérleteket folytattunk tri-n-butil-(3-trifluor-metjl­­benzilj-ammónium-kloriddal a cukorrépa vízfelvételének csökkentésére, valamint az optimális eredményt bizto­sító hatóanyag-koncentráció megállapítására. Cukorrépát ültettünk homokos talajt tartalmazó cserepekbe és üvegházban neveltük. 8 napos korukban megcsorgásig lepermeteztük a palántákat a tri-n-butil(3- triflucrmetil-benzil)-aminónium-klorid különböző hígí­­tású vizes oldataival. Ezen oldatokat úgy készítettük, hogy a fenti vegyület meghatározott mennyiségét meg­határozott mennyiségű, 0,1 % nedvesítőszert tartalmazó vízben oldottuk fel. 3 héttel a kezelés után a növényké­ket kivettük a cserepekből és vízzél óvatosan lemostuk a homokot a gyökerekről. Ezután hígított Hoagland­­oldattal még tovább mostuk a gyökérzetet, hogy az összes rátapadt homokot eltávolítsuk. Majd 100 ml híg Hoagland-oldatot tartalmazó 125 ml-es Erlenmeyer­­lombikba helyeztük a növényeket úgy, hogy a gyökerü­ket az oldat ellepje, A lombikokat alufóliával légmente­sen lezártuk majd üvegházba helyeztük. 44 óra múlva meghatároztuk a felvett tápanyag mennyiségét minden dózis esetében oly módon, hogy összehasonlítottuk a kiind ulási oldat-térfogatot a 44 óra múlva az edényben maradt oldat térfogatával. A növények föld feletti részét levágjuk, súlyát lemértük, a kísérleti vegyület koncentrá­cióját benne meghatároztuk. Kiszámítottuk a felvett tápanyag mennyiségét és arányát a növény föld feletti részének súlyához viszonyítva (cm3 felvett tápoldat/g föld feletti növényi rész). Mindezeket az adatokat az I. táblázatban közöljük. 2. példa Egy egyiptomi gyapot ültevén y egyes parcelláit a virág­­zási időszak alatt egyenként bepermeteztük tri-n-butil­­(3-trifluor-metil-benzil)-ammónium-klorid vizes oldatá-I. Táblázat A tri-n-butil-(3-trifluor-metil­­benzil)-ammónium-klorid koncentrációja mg/kg-ban Cukorrépa növények föld feletti részeinek friss súlya növényenként (g) Telvett tápanyag mennyisége (cm3), 44 óra elteltével A felvett tápanyag mennyisége (cm3), a föld feletti rész 1 grammjára számítva 0,0 19,9 48,4 2,43 0,1 22,1 59,1 2,67 1,0 26,7 52,9 1,98 (a) 10,0 25,8 71,9 2,79 100,0 19,6 63,0 3,22 (a) a legjobb vízhasznosítást adó dózis 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom