185308. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gonadotrop hormonokra ható peptidek előállítására

1 185 308 2 A találmány tárgya eljárás új peptidek előállítására, melyek befolyásolják az agyalapi mirigy által termelt gonadotropinok kiválasztását emlősökben, ideértve az embereket is. Részletesebben, a találmány tárgya eljárás peptidek előállítására, melyek, ha emlősöknek intenzíven adagol­ják, gonadotropinok megnövekedett kiválasztását okoz­zák, és a gonadotropinok ezután a szteroid hormonok, a progeszteron, tesztoszteron és esztrogének kiválasz­tását okozzák. Az agyalapi mirigy egy nyélen keresztül csatlakozik az agy alapján a hipctalamusz néven ismert részhez, és két fő lebenye van: az elülső lebeny és a hátulsó lebeny. Az agyalapi mirigy hátulsó lebenye tárolja és juttatja az általános keringési rendszerbe a hipotaiamuszban termelt két hormont, a vazopresszint és az oxitocint. Az agyalapi mirigy első lebenye számos hormont választ ki, melyek komplex protein vagy gliko-protein moleku­lák, keresztüljutva a véráramon különböző szervekhez, és a perifériás szervekben más hormonok kiválasztását segítik elő a véráramba. Részletesebben, a íollikulusz stimuláló hormon (FSH), valamint a luteinizáló hormon (LH), melyeket néha gonadotropin vagy gonadotrop hormonok néven említenek, választódnak ki az agyalapi mirigyből. Ezek a hormonok kombinációban szabályoz­zák az ivarmirigyek működését, hogy a herék teszto­­szteront állítsanak elő, és a petefészkek progeszteront, valamint esztrogént, ezenkívül szabályozzák az ivarsejtek keletkezését és érését. Ahhoz, hogy az agyalapi mirigy elülső lebenye hor­mont válasszon ki, általában szükséges a hipotalamusz által termelt más fajtájú hormonok előzetes kiválasztása. Ez a hipotalamusz hormon hat olyan faktorként, amely előidézi a gonadotrop hormonok kiválasztását, különösen a luteinizáló hormonét (LH). Az a hipotalamusz hormon, amely az LH és az FSH gonadotropin hormonok stimu­láló faktoraként hat, ezentúl LRF néven említjük, ahol az RF az eleresztő faktort jelenti, és az L jelenti, hogy az egyik stimulált hormon az LH. Az LRF-et izoláltuk, azonosítottuk és szintetizáltuk. Kimutatták, hogy néhány nőstény emlős, amelynek nincs ovuláciős ciklusa, és amelyeknek nincs agyalapi vagy petefészek hibája, elkezdenek normál mennyiségű gcnadotropint, LH-t és FSH-t kiválasztani, LRF adagolás után. Az LRF ilyen adagolása megfelelő olyan meddő­ségi esetben, ahol a működési hiba a hipotaiamuszban van. Az ovulációt is elő lehet idézni a nőstény emlősök­ben LRF adagolásával. Azonban az LRF adagolási szintje ahhoz, hogy befolyásolja az ovulációt, néha nagyon magas. Újabb cikkek jelzik, hogy az LRF nagy mennyi­ségű és gyakori adagolása gátolja hím és nőstény patká­nyokban az ivarmiiigyek működését, az agyalapi mirigy, valamint az ivarszervek érzéketlenítésével, és a hormon­­hálózat ezt követő lerombolásával. Ebből az okból az LRF-et, valamint az LRF analógjait, melyek hatáso­sabbak az LH kiválasztás előidézésében, mint az LRF, fogamzásgátlóként való alkalmazás céljából vizsgálták. Ezeknek a peptideknek, mint lehetséges fogamzás­­gátlóknak a fő hátránya természetesen a nagy mennyi­ségű és gyakori adagolás. Kívánatos lenne olyan peptidek adagolása, amelyek sokszor hatásosabbak az LH kiválasz­tásának előidézésében, mint az LRF. Ezért a találmány fő célja, hogy olyan peptideket állítsunk elő, melyek az emlősökben, ideértve az embere­ket, a gonadotropinok kiválasztásának előidézésében nagy hatásosságot mutatnak. A találmány tárgya továbbá eljárás olyan hatásos pepti­dek előállítására, amelyek a hím és nőstény emlősök, ideértve az emberek, ivarszervei által termelt szteroidok kibocsátását befolyásolják, és amelyek olyan tulajdon­ságokkal rendelkeznek, amelyek előnyösen érintik az adagolhatóságukat. A találmány tárgya továbbá olyan peptidek előállítása, amelyek az LRF-nél hatásosabbak az emlősök, ideértve az emberek reprodukciós folya­mataira. Általában a találmánnyal összhangban LRF agonistá­­kat szintetizáltak, melyek megnövekedett hatásossággal rendelkeznek abban, hogy az emlősök, beleértve az emberek agyalapi mirigye áltai kiválasztott gonado­tropinok kiválasztását okozzák, és ezek a peptidek mind hímekben, mind nőstényekben a szaporodási funkciók gátlását okozzák, úgy, mint a serdülés késleltetésében, a terhesség megszakításában, a szexuális szervek súlyának csökkentésében, valamint a szteroid-termelés csökken­tésében, és a megszakított spermatogenezisben. A talál­mány szerinti eljárás alapján előállított peptidek azzal jellemezhetők, hogy az LRF, vagy egy LRF analóg 6-os helyzetében egy D-Phe található, vagy ennek egy módosított molekulája. Az LRF a következő szerkezetű dekapeptidként jellemezhető: p-Glu-His-T rp-Ser-Ty r-Gly-Leu-Arg-Pro-Gly-NH2. A peptidek olyan vegyületek, amelyek két vagy több aminosavat tartalmaznak, amelyekben az egyik amino­­sav karboxilcsoportja, a másik aminosav aminocsoportjá­­hoz kötődik. Az LRF képlete, mint azt a fentiekben bemutatjuk, a peptidek megszokott bemutatásával össz­hangban van, ahol az aminocsoport a molekula bal oldalán, és a karboxilcsoport a jobb oldalán található, Az aminocsoportok helyzetét úgy azonosíthatjuk, hogy az aminocsoportokat balról jobbra megszámozzuk. Az LRF esetében a jobb oldali végen lévő karboxilcsoport hidroxilrészét aminocsoporttal helyettesítjük; így amid­­funkciót kapunk. Az egyes aminosav-csoportok rövidí­tése a szokásos, és az aminosavak triviális nevén alapszik: p-Glu jelentése piroglutaminsav, His jelentése hisztidin, Trp jelentése triptofán, Ser jelentése szerin, Tyr jelen­tése tirozin, Gly jelentése glicin, Leu jelentése leucin, Arg jelentése arginin, valamint Pro jelentése prolin. A glicint kivéve a találmányban szereplő peptidekben az aminosav-csoportok L-konfigurációban vannak, ha csak másképpen nem jelezzük. Ismert, hogy az LRF dekapeptid hatodik helyzetében lévő Gly helyett, ha D-aminosavat (például D-Trp) helyettesítünk, így olyan peptidet kapunk, mely körül­belül 10-30-szor nagyobb hatásossággal rendelkezik, mint az LRF, a luteinizáló hormon, valamint az emlősök agyalapi mirigyének más gonadotropinjai kiválasztásának befolyásolásában. A kiválasztási hatást akkor kapjuk, ha a helyettesített peptidet az emlős véráramába juttatjuk. A kívánt peptidek nem különböznek lényegesen víz­oldhatóságban az LRF-től, jóllehet, más hatásos LRF analógok lényegesen kevésbé vízoldhatók, és ez lehető­séget ad különböző adagolási módokra, beleértve azokat a legmegfelelőbbeket, amelyek a hosszú hatású pepti­­dekhez alkalmasak. A találmány szerinti eljárásban olyan peptideket készítettünk, melyek nagyon hatásosak a gonadotropi-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom