185290. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminok előállítására

1 185 290 2 összesen 0,2-2 súly% cirkóniumot, és ruténiumot tartalmazó hordozós katalizátort használnak. Az eljárás végrehajtása során 88%-os kitermelés érhető el (lásd a leírás 1. példáját). A 2 287 219 amerikai egyesült államokbeli sza­badalmi leírás szerint nitrilekből kiindulva Raney­­nikkel katalizátoron víz és 0,1-0,5 súly% alkálifém­­hidroxid jelenlétében 6 szénatomnál több szénato­mot tartalmazó aminok állíthatók elő. A leírás szerint az el nem reagált nitril mennyisége 6-9%, míg az egyéb maradéké 15-16%. A 2 063 378 francia szabadalmi leírás szerint Ra­­ney-nikkel katalizátor és dietil-amin jelenlétében 30 kg/cm2 nyomáson hidrogénezik az acetonitriit, 75-80%-os kitermeléssel monoetil-amint kapva. Az eddigiekben ismertetett eljárások szakaszos üzemben (például keverővei ellátott forgó autoklá­­vokban) néhány órás reakcióidővel, vagy némelyi­kük folyamatos üzemben, különböző típusú reak­torokban hajthatók végre. A folyamatos üzemelés esetén fixágyas reaktoroknál a recirkuláltatott anyaggal együttesen 0,1-0,8 liter/liter katalizá­tor-óra, míg folyadékfázisú reaktorokban 0,1-0,8 liter/liter reaktortérfogat óra nitríl-terhelést lehet elérni. Ezeknek az eljárásoknak tehát összefoglaló­an az a döntő hátránya, hogy megvalósításuk ese­tén egyrészt kis katalizátorterheléssel, azaz térfo­gatsebességgel (vagyis kis termelékenységgel) lehet dolgozni, másrészt a velük elérhető konverzió, illet­ve hozam is a legtöbbször alulmarad az ipari kivite­lezhetőség szempontjából kívánatoshoz képest. Célul tűztük ki tehát aminok előállítására olyan, nitrilekből kiinduló eljárás kidolgozását, amely ipari méretekben is nagy termelékenységű, magas hozamú, folyamatosan kivitelezhető és a mellékter­mékek képződésének visszaszorítása szempontjá­ból irányítható. Felismertük, hogy az említett cél elérhető, ha a) fixágyas katahzátorrendszer használata esetén 45-48,1 súly% nikkelt, 46-51,0 súly% alumíniu­mot, 0,1—3 súly% magnéziumot és adott esetben 0,1-3 súly% rezet és/vagy 0,1-3 súly% vasat tartal­mazó ötvözetből az alumíniumtartalom egy részé­nek, célszerűen 50%-ának lúgoldattal végzett kiol­dása útján kapott és 7,0-10,0 pH-ig mosott katali­zátort, vagy b) szuszpendált katalizátorrendszer használata esetén az a) változat szerinti kiindulási összetételű ötvözetből az alumíniumtartalom teljes mennyisé­gének kioldása útján kapott és 7,0-10,0 pH-ig mo­sott katalizátort használunk, és mindkét esetben a kiindulási anyagként használt nitrilt vagy nitril-keveréket 0,5-6 liter/liter-óra tér­sebességgel juttatjuk át a reakciótéren. A fentiek alapján a találmány tárgya eljárás C3—C22 szénatomszámú aminok előállítására C2-C22 szénatomszámú nitrilek, legalább 50 térfo­­gat% hidrogént tartalmazó gáz, célszerűen tiszta hidrogéngáz vagy hidrogénben 50 térfogat%-nál dúsabb szintézisgáz és adott esetben ammóniagáz reagáltatása útján 1-150 at nyomáson és 50-100 °C-on, nikkelt, alumíniumot magnéziumot és adott esetben rezet és/vagy vasat tartalmazó ötvö­zetből az alumíniumtartalom lúgos kioldással vég­zett részleges vagy teljes eltávolítása útján kapott katalizátor jelenlétében. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a reagáltatáshoz katalizátor­ként a) fixágyas katalizátorrendszer használata esetén 45-48,1 súly% nikkelt, 46-51,0 súly% alumíniu­mot, 0,1-3 súly% magnéziumot és adott esetben 0,1-3 súly% rezet és/vagy 0,1-3 súly% vasat tartal­mazó ötvözetből az alumíniumtartalom egy részé­nek, célszerűen 50%-ának iúgoldattal végzett kiol­dása útján kapott és 7,0-10,0 pH-ig mosott katali­zátort, vagy b) szuszpendált katalizátorrendszer használata esetén az a) változat szerinti kiindulási összetételű ötvözetből az alumíniumtartalom teljes mennyisé­gének kioldása útján kapott és 0,7-10,0 pH-ig mo­sott katalizátort használunk, és mindkét esetben a kiindulási anyagként használt nitrilt vagy nitril-keveréket 0,5-6 liter/liter-óra tér­sebességgel juttatjuk át a reakciótéren. A találmány szerinti eljárás gyakorlati megvaló­sítása során az a) változat szerinti katalizátor előál­lításánál a kioldáshoz 3%-os vizes nátrium-hidro­­xid-oldatot használunk, míg ab) változat esetén az alumíniumtartalom teljes eltávolításához 10%-os vizes nátrium-hidroxid-oldatot használunk. Az utóbbi esetben à kioldás során a lúgoldat hőmér­sékletét legfeljebb 80 °C-ra megemeljük a kioldás gyorsítása, illetve teljessé tétele céljából. Megje­gyezzük, hogy a katalizátor előállítását a 172 700 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásunkban (amelynek tárgya aminok aldehidekből és/vagy aminokból kiinduló előállítása) ismertetett módon végezhetjük. A találmány szerinti eljárás gyakorlati megvaló­sítása során C2-C5 szénatomszámú nitrilek mint kiindulási anyagok esetében célszerűen fixágyas ka­talizátorrendszert, míg ^- 5 C22 szénatomszámú nit­­ri*ek mint kiindulási anyagok esetében célszerűen szuszpendált katalizátorrendszert használva dolgo­zunk. A találmány szerinti eljárás fő előnye a magas konverziófok, illetve hozam, továbbá az elérhető magas termelékenység. A találmányt közelebbről a következő kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani. 1. példa 128 °C hőmérsékletű és 60 at nyomású, a követ­kezőkben még részletesen ismertetett összetételű fíémkatalizátorbó! 100 ml-t tartalmazó reaktorba 120 1 ammónia-szintézisgázzal együtt 490 g aceto­­nitril-víz azeotróp és 600 g cseppfolyós ammónia elegyéből óránként 170 ml-t táplálunk be. A felhasznált fémkatalizátort 49,5% alumíniu­mot, 48,7% nikkelt, 1,2% vasat és 0,6% magnéziu­mot tartalmazó ötvözetből készítjük úgy, hogy 3%­­os vizes nátrium-hidroxid-oldatban az ötvözetet addig hagyjuk állni, míg a lúgoldat hatására bekö­vetkező kioldás utáni alumíniumtartalom 24,5% lesz. A kioldás befejezése után a lúgot a katalizátor­ról leszűrjük, majd az utóbbit desztillált vízzel 9,5 felületi pH-értékig mossuk. Az így kapott katalizá­tort ezután a reaktorba töltjük, majd ammónia-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom