185287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás p-klórfenoxi-ecetsav-ß-dietilaminoetilanid 4-n-butil-3,5-diketo-1,2-difenil-pirazolidinnel alkotott molekulavegyületének előállítására

1 U 5 287 2 A találmány tárgya eljárás p-klórfenoxiecetsav ß-dietilaminoetilamidjänak 4-n-butil-3,5-diketo-1.2- difenilpirazolidinnel alkotott (1) képletü mole­­kulavegyületének előállítására. Ismert és a gyógyászatban nyer alkalmazást a (2) képletü p-klórfenoxiecetsav ß-dielilaminoetilamid­­ja, valamint a (3) képletü 4-n-butil-3,5-diketo-l,2- difenilpirazolidin. A (2) és (3) képletü vegyületeket, valamint az (1) képletü molekulavegyületet is a gyógyászatban le­het alkalmazni gyulladásgátló és reumaellenes szer­ként, azonban a p-klórfenoxiecetsav ß-dietilamino­etilamidjänak 4-n-butil-3,5-diketo-l,2-difenilpira­­zolidinnel képezett molekulavegyülete alacsonyabb akut toxicitású, mint a széles körben alkalmazott 4-n-bulil-3,5-diketo-1,2-difenilpirazolidin. A 60 210 számú lengyel szabadalmi leírásból is­meretes egy eljárás a p-klórfenoxiecetsav ß-dietil­aminoetilamidjänak 4-n-butil-3,5-diketo-1,2-dife­­nilpirazolidinnel képezett molekulavegyületének elő­állítására, amely azzal jellemezhető, hogy 4-n-butil-3,5-diketo-l,2-difenilpirazolidint ekvimoláris mennyiségben p-klórfenoxiecetsav ß-dietilamino­­etilamidjával reagáltatunk és a reakció folyamán és/vagy az elválasztás során a kapott termékkel legalább ekvimoláris mennyiségű víznek kell jelen lennie. A (2) képletü p-klórfenoxiecetsav ß-dietil­­aminoetilamidját, melyet a 4-n-butil-3,5-diketo-1.2- difenilpirazolidinnel képezett molekulavegyület előállításához használunk, az irodalomban leírt módszerek valamelyikével állíthatjuk elő. A p-klórfenoxiecetsavat tionil-kloriddal vagy más megfelelő klórozó szerrel klórozzuk, majd a savklo­­ridot ß-dietilaminoetilaminnal kondenzáljuk a 942761 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás szerint, vagy ß-hidroxietilaminnal kondenzáljuk a 92 727 számú német demokratikus köztársaságbeli szabadalmi leírás szerint. A 942 761 számú nagy-britanniai szabadalmi le­írás szerint a kívánt p-klórfenoxiecetsav ß-dietila­­minoetilamidját a savklorid ß-dietilaminoetilamin­nal történő kondenzálásával kapjuk, míg a 92727 számú német demokratikus köztársaságbeli szaba­dalmi leírás szerint a p-klórfenoxiecetsav ß-hidroxi­­etilamidját kapjuk, majd a hidroxil-csoportot tio­­nil-klorid segítségével klórral helyettesítjük és a p-klórfenoxiecetsav ß-kloretilamidjät dietilaminna! kondenzáljuk. A reakció eredményeképpen a p­­klórfenoxiecetsav ß-dietilaminoetilamidjät kapjuk. A p-klórfenoxiecetsav ß-kloretilamidjänak dietil­­aminnal történő reagáltatása során 2-(p-k!órfeno­­ximetil)-oxazolin-A2 keletkezik, amely szennyezi a terméket. A p-klórfenoxiecetsav ß-dietilaminoetilamidjä­nak elválasztása a szennyezett terméktől úgy törté­nik, hogy a p-klórfenoxiecetsav ß-dietilaminoetil­­amidját 4-n-butil-3,5-diketo-l,2-difenilpirazolidin­­nel kapcsoljuk össze. A 1. reakcióvázlat ábrázolja a p-klórfenoxiecet­sav ß-dietilaminoetilamidjänak 4-n-butil-3,5-dike­­to-l,2-difenilpirazolidinnel képezett molekulave­gyületének az irodalom szerinti előállítását, A p-klórfenoxiecetsav ß-dietilaminoetilamidjä­nak, valamint ennek 4-n-butil-3,5-diketo-l,2-dife­­nilpirazolidinnel képezett molekulavegyületének előállítása az ismert módon számos hátránnyal ren­delkezik, mint például a szintézis bonyolultsága, a klórozó szer, például tionil-klorid szükségessége, melyek az ipari méretekben az előállítást körülmé­nyessé teszik. Ezeket a hátrányokat a találmány szerinti eljárással kiküszöbölhetjük. Az irodalomban nem található utalás arra, hogy í p-klórfenoxiecetsav ß-dietilaminoetilamidjät elő­állíthatjuk, ha p-klórfenoxiecetsavat és ß-dietilami­­noetilamint közvetlenül reagáltatunk egymással, bár más amidok előállítására ismertek hasonló eljá­rások. A p-klórfenoxiecetsav ß-dietilaminoetilamidjä­nak egyik lehetséges előállítási módja p-klórfenoxi­ecetsav melegítése ß-dietilaminoetilamin feleslegé­vel apoláros oldószer jelenlétében, például toluol­­ban. Az ily módon kapott p-klórfenoxiecetsav ß~ dietilaminoetilamidja azonban erősen színezett. A 60210 számú lengyel szabadalmi leírás szerinti eljárás során kapott 4-n-butil-3,5-diketo-l,2-dife­­nilpirazolidinnel képezett molekuláris vegyület is sárgás-barnás színezetű, melyet a szokásos tisztítási módszerekkel, például kristályosítással nem szün­tethetünk meg. A kedvezőtlen eredmény a kapott amid instabil voltából fakad, minthogy az amidálás hőmérsékletén a termék kátránnyá alakul és le­­bomlik. Meglepően azt találtuk, hogy ha a 4-n-butil-3,5- diketo-l,2-difenilpirazolidint naszcens p-klórfenoxi­­ecetsav ß-dietilaminoetilamidjäval kapcsolunk ösz­­sze az amidálási reakcióban, amely 107-148 °C közötti hőmérsékleten megy végbe, akkor a p-klór­fenoxiecetsav ß-dietilaminoetilamidjät megóvhat­juk a höbomlástól és a kátrányképződéstől, amely átalakulásoknak az önmagában használt amid ki van téve, viszont a molekulavegyületben a maga­sabb hőmérséklet hatásának egyre inkább ellenáll. A találmány lényege abban áll, hogy a p-klórfe­­noxi-ecetsav ß-dietilaminoetil-amidjänak 4-n-butil-3,5-diketo-l,2-difeni!pirazolidinnel képezett mole­­kulavegyületét p-klór-fenoxiecetsav ß-dietilamino­etilaminnal végzett közvetlen amidálásával kapjuk 4-n-buti!-3,5-diketo-l,2-difenilpirazolidin jelenlété­ben szerves apoláros oldószerben, 107-148 °C kö­zötti hőmérsékleten a 2. reakcióvázlat szerint. A találmány szerinti eljárásban a p-klórfenoxi­ecetsav amidálását sztöchiometrikus mennyiségű p-klórfenoxiecetsawal és 4-n-butil-3,5-diketo-l,2- difenilpirazolidinnel végezzük, míg a ß-dietilami­­noetilamint sztöchiometrikus mennyiségben vagy kis feleslegben alkalmazzuk. A reakció közege apoláros szerves oldószer, elő­nyösen toluol vagy xilol. Az amidálási reakció során keletkező vizet az amid 4-n-butil-3,5-diketo-l,2-difenilpirazolidinnel képezett molekulavegyülete megköti. A reakcióele­­gyet 10-20 °C-ra lehűtve a reakcióközegből egy vizmolekulát tartalmazó molekulavegyület kristá­lyosodik ki. Ha a reakcióelegyből az oldószerpárá­val együtt nagyobb mennyiségben keletkező víz is eltávozik, akkor a termék lehűtése után a terméket olaj formájában kapjuk, amelyet úgy is kaphatunk, hogy az oldószert teljesen ledesztilláljuk. A hidratált kristályok formájában vagy olaj for­májában kapott nyers termék csak jelentéktelen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom