185280. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szűrőgyertyák előállítására

1 185 280 2 A találmány tárgya eljárás szűrőgyertya előállí­tására szálbunda tekercselése útján, mely főleg fo­lyadékok, gázok, szuszpenziók, portartalmú gázok vagy hasonlók szűrésére alkalmas. Az ipari technológiákban, a mezőgazdasági és élelmiszeripari feldolgozások során egyre szélesebb körben alkalmazzák a különféle folyadékok, gá­zok, zagyok stb. szűrését, miután a szűrés, mint technológiai intézkedés, nemcsak a gyártásban, vagy a feldolgozásban, hanem például a környezet­­védelemben is növekvő súllyal kap szerepet. A szűrési technológia két alapvető formája az úgynevezett felületszűrcs és mélységi szűrés. A fenti alapelvnek megfelelően a szűrők alakju­kat, formájukat tekintve szintén kétfélék. Lapszű­rőről beszélünk abban az esetben, amikor a szűren­dő közeget egy vagy több, keretbe foglalt, lapfor­májú szürőfelületen vezetjük keresztül. Szűrőgyertyáról van szó abban az esetben, ami­kor a szürőtest csőszerűén van kiképezve, és a szű­rendő anyag vagy kívülről befelé, vagy belülről kifelé a szűrőcsövön halad át, és így valósul meg a szűrés. Felületszűrésnél, lapszűrők alkalmazásakor a szűrőt alkotó szálak vagy elemi szálak úgy kötőd­nek mechanikailag egymáshoz, hogy a kötéspon­tok között meghatározott nyitott felület marad. A nyitott részeken átáramló folyadék vagy gáz bizonyos szemcsenagyságú részei fennakadnak. A felületszűrőket általában rétegelve hajtogat­ják, és ebben a formában gyártják a felületnövelés és a szűrőhatás fokozása érdekében. Ugyancsak meghatározója ennek a szűrőnek, hogy a szűrőtes­tet alkotó szálrendszerek stabilizálása vagy egyéb cél érdekében a szálakat vegyileg kötik vagy imp­regnálják. Ebben az esetben azonban az áteresztő lyukméretek csökkennek. A felületszűrőknél az áteresztő résméretek előre meghatározhatók a gyártás során, és pontosan be­állíthatók. Miután ez a gyártás csak rendkívül pre­cíz technológiával, kitűnő műszaki feltételek mel­lett és kvalifikált szakemberekkel valósítható meg, költségesek, és ennek következtében a felületszürők ára magas. A gyakorlatban ezért törekvések van­nak a felületszűrőknek más megoldásokkal való helyettesítésére. Mélységszűrő vagy szűrőgyertya alatt tulajdon­képpen olyan szűrőt értünk, amely a felületszűrő hatását megsokszorozza. Ezen túlmenően az az előny is jelentkezik, hogy ezeknek a szűrőknek az élettartama (részecskevisszatartó képessége) megja­vul, azonban a szemcse visszatartó méretértékei nem határozhatók meg olyan pontosan, mint a felületi szűrőknél. A szűrőgyertyáknál ugyanis - textilszálféleségek­ből való gyártás esetén - lényegében kártolt fátyol­­rétegek egymásra való szoros feltekercseléséről van szó, meghatározott szélességekben. Az így kialakí­tott tömlőszerű szűrőtest anyagát hőkezeléssel vagy vegyi kezeléssel rögzítik. Ilyen megoldást ismertet például a 2 512 781 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsálási irat, amelynél a kártolt fátyolrétegeket acélhuza­lokból kialakított tartóvázra tekercselik fel. A 4 187 181 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett szűrőgyertya szű­rőanyagában kis csatornákat alakítanak ki háló­szerűén. A 3 937 662 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerinti megoldásnál aktív szén­nel, alumínium-oxiddal vagy kovaföldzaggyal telí­tett szürőgyertyát alkalmaznak nyomás alatti finomszűrésre. Az 1 389 748 sz. nagy-britanniai szabadalmi le­írásból olyan szűrőgyertya ismerhető meg, amely­nél acélhuzalból kialakított vázt és mikronvastag­ságú acélszál erősítést is alkalmaznak. Az ismert szűrőgyertyák -, miután az alkalma­zott elemi szálak finomsága és a fátyolrétegek szá­ma meghatározható -, rekonstruálhatók, ezzel szemben azonban a kiszűrhető szemcsék mérete teljes biztonsággal nem határozható meg. A felte­­kercselés során ugyanis az átmérő növekedésének függvényében fennáll egy bizonytalansági tényező, és a biztonsági érték a gyakorlat szerint mintegy 80%-os. Ez azt jelenti, hogy a szűrőgyertya mintegy 80%-ban kiszűri a meghatározott méretnek, példá­ul 1 mikronnak megfelelő szemcsenagyságú vagy annál nagyobb részecskéket, azonban a gyakorlat szerint ennél jobb tapasztalati értékek nem biztosít­hatók. A mélységszűrők az esetek legnagyobb részében önállóan alkalmazhatók, mert például a 80%-os biztonsági tényezővel való szűrés az igényeket álta­lában kielégíti. Különleges esetekben, amikor meghatározott szemcseméretü anyagok teljes kiszűrése szükséges, a rétegszürőket előszűrőként alkalmazzák. Ekkor az értékesebb és érzékenyebb felületszűrőket csalt a fennmaradó hányad kiszűréséhez veszik igénybe, így azok élettartama megnövelhető. A találmány célja olyan mélységszűrők előállítá­sa, amelyek kedvezően egyesítik a felületszűrők és a mélységszűrők tulajdonságait. Az ismert megoldások szerint a mélységszürő­­ként alkalmazott szürőgyertyákat kártolt fátyol­ból, vagy bundából állítják elő, úgy, hogy a fátylak­nak vagy bundáknak egymásra való rétegezésével meghatározott falvastagságú szűrőtestet alakíta­lak ki. A rétegezés után hőkezeléssel, vagy vegysze­res kezeléssel szilárdítják, egymáshoz kötik a réte­geket. Az így előállított szűrőgyertyákban a szűrő­­gyertya palástja mentén a szűrő hossztengelyére elrendezett, egymás melletti párhuzamos szálak ke­letkeznek. Az ily módon kialakított szerkezet azzal a hátrányos tulajdonsággal rendelkezik, hogy a szűrőgyertyának az a része, amely irányából a beá­ramlás végbemegy -, miután az egymást követő rétegek elemi szálai zárják a közbenső részeket -, viszonylag hamar eltömődik és a teljes szűrőmély­ség kihasználatlan marad. Ugyancsak problémát jelent, hogy az áramoltató nyomást az eltömődés mértéke szerint folyamatosan növelni kell a leadott teljesítmény szinten-tartása érdekében. Azt találtuk, hogy az ismert szürőgyertyákkal kapcsolatos nehézségek elkerülhetők, ha az önma­gában ismert módon előállított szálbundát csíkok­ra vágjuk, és a csíkokat folyamatosan, vagy sza­kaszban végzett tűnemezelés közben vagy után, előnyösen spirálalakban feltekercseljük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom