185250. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elasztomerek vázerősítésére különösen kaucsuk alapú cipőipari talpanyagokhoz

1 185 250 2 táblázatban feltüntetjük a keverési sorrendet és a jellemző keverési időket a vizsgált esetekben: 2. táblázat Keverési sorrend 1. ütem: szintetikus kaucsuk. cs erősítő anyag , 2. ütem: öregedés­gátlók, aktivátorok, gyorsítok 3. ütem: löltőanya­­■ gok, lágyítók Keverési idö/pcrc II, 111. IV. V. 2 2 2 2 2 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 A 3. táblázatban mutatjuk be a keverési hőmér­séklet és a keverés energiafelvételének alakulását. 3. táblázat Keverek jele I. II. III. IV. V. Keverési hőmér­séklet (”C) 100 100 100 100 100 indulási ("C) véghőmérséklet CC) 134 142 160 155 170 Energia felvétele (kWh) '.0,6 11,7 15,5 15,2 170 A kén és a felhajtóanyag bekeverése hengerszé­ken történt mindhárom esetben. Az így nyert anya­gokból gőzfűtésű etage présen lemezeket vulkani­záltunk. Vulkanizálási hőfok 160 °C Vulkanizálási idő 10 perc A 2. és 3. táblázat adataiból látható, hogy az öl keverék közölt a keverési véghőmérséklet és a keve­rés energiaigénye között van lényeges eltérés. A találmányunk szerinti eljárással készülő kom­pozíció keverési véghőmérsékletei az alábbiak sze­rint alakulnak: az 1. kompozíció alacsonyabb a hagyo-21 °C-kal mányos eljárással (IV) a II. kompozíció készülőénél 13 °C-kal A III. kompozíció keverési hőmérséklete a IV. és V, között van. Az V. (tisztán polisztirollal készülő) kompozíció véghőmérséklete 15 °C-kai magasabb a hagyományos eljárással (IV. kompozíció) készü­lőénél. 4. táblázat Fizikai-mechanikai mutatók Keverek jele II. III. IV. V. Szakilási szilárdság öregités 3,4 3,9 3,2 3,5 3,0 elölt (N/mnr) Szakilási szilárdság öregités 3,6 4,4 3,5 4,1 3,1 után (N/mnv) Szakadási nyúlás öregités 170 208 145 212 143 előtt (%) Szakadási nyúlás öregités 165 207 143 220 138 után (%) Fizikai-mechanikai Keverék jele mutatók l. II. III. IV. V. Továbbszakítási szilárdság 18 22 14,8 19 13,4 5 (N/mm) Maradó nyúlás (30%-os megnyújtásnál <%) 2,6 2,2 3,5 2,0 3,5 10 Vonalas zsugoro­? l 2 1 ^ A dás (%) •J Német keménység (DVM) Tartós összenyo-70 70 60 70 65 más okozta maradó alak-8,5 8,5 9,8 9,3 9,0 15 változás (%) Tartós hajtogatás­ai! szembeni elle­nállás 25 kc/hajtoga-25/0 25/0 20-nál tört 25/0 13 Kc-nél tőrt 20 tás után Sűrűség (g/cm’) Lefejtési szilárdság 0,54 0,53 0,54 0,53 0,55 (N/mm) (két komponenst! poliuretánnal 3,8 3,7 3,5 3,2 3,7 25 bőrhöz ragasztott talp) A cellás szerkezetű anyagok jellemzőit összeha­sonlítva megállapítható, hogy a mintákból mért 30 fizikai-mechanikai mutatók nem egyértelműen jel­lemzők az anyagra. Legjellemzőbb mutató a járási próba. Az elvégzett hordási próbák eredménye a következő volt: 35 J. táblázat I. Keverék jele II. III. IV. V. 100 napos átlagos hordási idő után lekopott sarok­vaslagság (mm) (30 30 pár lábbeli átlag értéke) 4 5 5 6 talpak törtek A találmány szerinti eljárással kapott kompozí­cióból készült talpanyag hordási élettartama átla­gosan 1,5-1,8-szorosa a hagyományos talpanyagé- 50 nak. A csak polisztirolt tartalmazó talpak nem használhatók, mert rövid hordás után törtek, illet­ve repedtek. Ez. a kétféle anyag eltérő morfológiai szerkezeté­vel magyarázható. Az eljárásunk szerint készült 55 mikrocellás anyagok cellaszcrkezele homogénebb, finomabb (kisebb átlagos cellaátmérő), mint a ha­gyományos eljárással készült mikrocellás anyagé, és ezért a gyakorlati igénybevételnek jobban ellen­áll. Ez a homogénebb és finomabb cellaszerkezet 60 azáltal jön létre, hogy az általunk javasolt összeté­telű kompozícióban a vulkanizálás során a habosí­­tószer bomlástermékei (fő tömegben N2) lényege­sen jobban oldódnak, mint a hagyományos erősítő anyagot tartalmazó kompozícióban (IV) azonos 65 feldolgozási paraméterek mellett. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom