185242. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényáteresztő alumíniumoxid, előnyösen hengerszimmetrikus, szintertestek előállítására

1 185 242 2 A találmány tárgya eljárás fényátereszlő alumi­­niumoxid, előnyösen hengerszimmetrikus, szinter­­testek előállítására nagy tisztaságú alfa-alumíníum­­oxid porból, melyhez a formázási adalékok bevitele előtt 0,05-0,5%, előnyösen 0,25% magnézium­­oxiddal egyenértékű magnéziumvegyületet adago­lunk, ezután cirkóniumdioxiddal, cériumdioxiddal vagy más célszerűen megválasztott fémoxiddal adalékoljuk, az adalékolt alumíniumoxid port szer­ves anyagokkal plasztifikáljuk, a plasztifikált anya­got sajtolással alakítjuk, a formadarabokból a szer­ves plasztifikátort kiégetjük, és az így előkészített testeket végül szintereljük. A téma fontosságára tekintettel számos fejlett iparral rendelkező országban végeztek már kísérle­teket a magnéziumoxid mellett egyéb adalékok al­kalmazására. Például a DE-AS 20 42 379 lajstrom­számú NSZK szabadalmi leírásban ismertetett eljá­rásban 0,5-0,1% MgO mellett 0,1-0,5% Y203, La203, Zr02, Ce02, CaO adalékokat alkalmaznak. Formázási technológiák tekintetében az eredeti­leg és jelenleg is általánosan alkalmazott izoszlati­­kus préselést mindeddig nem sikerült előnyösebb eljárással kiváltani. A hagyományos porkohászati, illetve keramikus formázási technológiák sok eset­ben saját súlyuk hatására deformálódó, általában porózus terméket eredményeznek. A 151 990 lajst­romszámú magyar szabadalmi leírás a plasztifikáló szer eltávolításához magas hőmérsékletet és nagy zsugorodást ad meg, tehát a megengedettnél több mikropórust tartalmazó, vagyis cső esetén kedve­zőtlen porózussággal rendelkező terméket biztosít. A 164 915 lajstromszámú magyar szabadalmi leí­rásban ismertetett eljárás, bár vékonyfalú, de ará­nyaiban a csőtől erősen eltérő méretű, zömök ter­mékek előállítására alkalmas, és vékonyfalú alkat­részek esetén támasztó formát igényel, vagyis a deformáció veszélye is fennáll. A 177 558 lajstrom­számú magyar szabadalmi leírás hidegfolyatási el­járást ad meg, ezzel azonban cső, sokszoros gyártá­si hosszban nem állítható elő és az eljárással elérhe­tő zsugorodás is nagy, vagyis feltehetően mérettar­tás (elsősorban egyenesség) szempontjából a ter­mék nem ideális. Csövek előállítása esetén az önmagában ismert szinterelési technológia az egyenességet kedvezőtle­nül befolyásoló aszimmetrikus feszültségeloszlás megakadályozása miatt nagyon lényeges. A 159 064 lajstromszámú magyar szabadalmi leí­rás szerinti függőleges magrúdon való zsugorítás homogén hőfokeloszlást még jó hővezetőképességű magrúd alkalmazása esetén sem tesz lehetővé, mi­vel a csövek fűtőtest felőli oldala feltétlenül erősebb hőhatásnak van kitéve, mint a többi része. Nem homogén hőfokeloszlás viszont aszimmetrikus fe­szültségek fellépéséhez, vagyis a cső elgörbüléséhez vezet. Ennek az eljárásnak üzemszerű használata is elég kritikus, mind a kivitelezés, mind a kedvezőt­len kemencetér/betéttérfogat arány miatt, és így gazdaságtalan. Vagyis az eddigiek során, ill. a jelenleg alkalma­zott alakítási (a maximum kétszeres kisülési cső hosszban gyártó, végégetés után felületi megmun­kálást igénylő izosztatikus préselést is beleértve) és hőkezelési eljárások egyike sem alkalmas optimális műszaki és gazdasági paraméterekkel rendelkező jó ' hatékonyságú gyártás folytatására. Fényáteresztő, polikristályos alumíniumoxid, szintertestek előállításánál ezenkívül jelentős prob­lémát okoz az a tény is, hogy azonos összetételű és sűrűségű szintertest krisztallit mérete ellentétes ha-; tást gyakorol a fényáteresztő képességre, és a me­chanikai szilárdságra. Azaz az átlagos kristály-; szemcse-méret növekedésével nő a fényáteresztő,: képesség, de csökken a mechanikai szilárdság és, fordítva. Olyan felhasználási területeken, ahol a test nagy és gyorsan változó hőhatásnak van kité­ve, valamint követelmény a fényáteresztő képesség is, ott a két utóbbi tulajdonság összehangolása és minél nagyobb számértéke különösen fontos. A 3 311 482 lajstromszámú USA szabadalmi leí­rás szerint az alapanyag por és a szinterelési techno­lógia alkalmas megválasztásával, valamint 0,25% magnéziumoxid adalékkal 5,2-108 N/m2 (5200 kg/ cm2) hajlító szilárdság érhető el 60% fényáteresztő­képesség (a nátrium sárga fényére és 0,5 mm falvas­­tagság esetén) mellett. A szintertest sűrűsége 3,99 g/cm\ átlagos krisztallit szemcse mérete 7 /un. Az 1 264 914 lajstromszámú angol szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, ahol a szóbanforgó szintertestek készítésénél 0,01-1,0 |im szemcsemé­­retü alumíniumoxidból indulnak ki, melybe 0,5-1,0% magnéziumoxid adalék mellett 0,1-0,5% fémoxidokat adagoltak, melyeket az ittriumoxid, lantánoxid, cirkóniumdioxid, cériumdioxid, berilü­­umoxid és kalciumoxid csoportból választottak ki: A szabadalmi leíráshoz csatolt 3. táblázat és 5. ábra szerint a 0,25% berilliumoxiddal adalékolt szinter­test fényáteresztő képessége 93%, hajlító szilárdsá­ga 3,2-10R N/m2 (320 kg/cm2), a krisztallitok szem­cseméret eloszlása a szintereit testben 5-25 /un, a krisztallitok 50%-a 15 /mi-es. A DE-AS 20 42 379 sz. NSZK közzétételi irat A, 3, C ábrái szerint 0,05% magnéziumoxid+ 0,3% ittriumoxid+ 0,1% lantánoxid adalékkal készült rest teljes fényáteresztő képessége max. 90%, hajlító szilárdsága maximum 3,M08 N/m2 (3100 kg/cm2) és az átlagos szemcseméret 12—19 juin a végizzítás hőmérsékletének függvényében. ; Találmányunk célja olyan polikristályos, nagy| sűrűségű, magas hőmérsékletű alkáli fémgőzöknek! ellenálló alumíniumoxid test előállítása, mely egye-j siti a nagy mechanikai szilárdságot a nagy fényáte-: resztő képességgel. Ezt a célt az alumíniumoxid alapanyag por, az adalékok, és a technológiák cél­szerű megválasztásával érjük el. Találmányi megoldásunk alapját az a felismerés képezi, hogy az ismert fémoxid adalékok, az ittri­umoxid, lantánoxid, cirkóniumoxid, cériumdioxid, berilliumoxid és kalciumoxid közül az adott célra a cirkóniumoxidnak és a cériumdioxidnak különö­sen előnyös hatása van, de meglepő módon abban az esetben, ha az ismert megoldásokkal szemben, ahol 0,1-0,5% koncentrációban adagolják, mikro­­mennyiségekben, 0,005-0,1%, előnyösen 0,02%­­ban visszük be az alumíniumoxid porba. Felismer­tük továbbá azt is, hogy a hafniumdioxidnak, önál­lóan, vagy fenti oxidokkal keverve, ugyancsak mik­­romennyiségben, ugyanilyen előnyös hatása van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom