185213. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meta-helyzetben klórosott anilin-származékok előállítására

1 ISS2|3 2 A találmány tárgya eljárás mela-hcly/etbeu klór­alommal s/ubs/tituált analin-szárma/ékok előállí­tására több klóralommal s/ubs/litnált. iiitrogcn­­tarlalmú aromás vegyüld hidrogéue/ésével. A 2 298 531 szánni francia szabadalmi leírás mc­­ta-hcly/ctbcn szubszliUtált klór-anilin-s/ámia/é­­kok előállítását ismerteti: az eljárás szerint poli­­klór-anilineket hidrogénnel reagáltatnak. Az idé­zett szabadalmi leírásban ismertetett eljárás azon­ban nagy nyomás és sok sósav használatát igényli: ez komoly korróziós nehézségeket okoz. továbbá az eljárás szelektivitása nem kielégítő. Poli klór-anil in-származékok hidrogénezésévei foglalkozik a 2 330669 szánni francia szabadalmi leírás, valamint a 178079 számú magyar szabadal­mi leírás is. A találmány célja az. hogy a mela-heh veiben klóralommal szubszli Utált anilin-szárma/ck oknak nagyobb mértékben halogénnel szubs/tiluall. nit­rogéntartalmú aromás vegyületekböl jó kitermelés­sel, megfelelő szelektivitással való előállítását tegye lehetővé, továbbá olyan eljárás kidolgozása, amelyben kiindulási anyagként klórral szubszlitli­ait nitrogénvegyületeket (szubszlituált niíro-henzo­­lokat slb.) használhatunk, valamint az ismert eljá­rásoknál enyhébb reakciókörülmények nyomás, hőmérséklet - mellett dolgozhatunk. Megállapítottuk, hogy a kitűzött célokat a meta­­helyzetben klóralommal szubszlituált anilin-szár­­mazékok előállítására szolgáló olyan eljárással ér­hetjük el. amelyben klóratommal szubszlituált. nit­rogéntartalmú benzol-származékok katalitikus hidrogénezését folyadékfázisban, savas közegben, hő és nyomás alkalmazásával, a periódusos rend­szer VIII. csoportjának nemesfémei jelenlétében hajtjuk végre, és kiindulási anyagként használt ben­zol-származékok szerkezetét az (I) általános képlet fejezi ki - ebben a képletben Y hidrogén- vagy oxigénatomot jelent; X' és X" egymástól függetlenül klóratomol. vagy tetszés szerint s/ubszlituáít alkil-, aril-, aralkil-, al­­koxi- vagy andkoxi-csoporlot jelent, de egyikük hidrogénatomot is jelenthet; és ha monoklór­­anílin-származékokal (meta-klór-anilineket) kivá­rtunk előállítani, akkor X' és X" egyike klóratomol jelent; és ha diklór-anilin-származékokat (mela­­helyzelben klóralommal diszubsztitualt anilineket) kívánunk előállítani, akkor X' és X" is klóratomol jelent: R'. R" és R"' egymástól függetlenül klóratomol. vagy egy tetszőlegesen szubszlituált alkil-. aralkil-. alkoxi- vagy ariloxi-csoporlot jelent, de közülük legalább egy klóratomol jelent, továbbá R'. R” és R'" közül kellő jelenthet hidrogénatomot, de leg­alább két klóratom van jelen: és a műveletet nehézfém-kationok jelenlétében hajtjuk végre; a használt nehézfém-kationok az ele­mek periódusos rendszerének 1 b-5a. oszlopába tartoznak (az oszlopokat a „Handbook of Che­mistry and Physics” 1964-es kiadásának B—2. olda­lával megegyezően jelöljük). Az eljárási lölyadékfázisban hajtjuk végre: a gyakorlatban előnyösen olyan szervetlen vagy szer­ves oldószerben dolgozunk, amely a reakciókörül­mények között folyékony és közömbös. A ..kö­zömbös oldószer" kifejezéseken olyan oldószert ér­tünk, amely a kémiai reakcióban nem vesz részt. Oldószerként előnyös vizet használni. A reakcióközeg savassága általában vizes közeg esetében előnyösen pH = i.5-nél és különösen elő­nyösen pH = !-né! kisebb értékű. A közegben a hidrogénion-koncentráció általában 0,5-12 gramm-ion liter, előnyösen 1-6 gramm-ion,;liter. Ennél nagyobb sav koncentrációt lehet ugyan hasz­nálni. de ez lényeges előnyt nem jelent. A reakcióközeg savasságát ásványi sav, például kénsav, foszforsav vagy hidrogén-halogenid. illetve erős szerves sav alkalmazásával érjük el, de előnyö­sen hidrogén-halogenidet. különösen sósavat hasz­nálhatunk. Tekintette! a dehalogénezésből eredő klórionok jelenlétére, az eljárást valójában legalább részben sósav jelenlétében hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárást folyadékfázisban hajtjuk végre (természetesen a rendszerint szilárd fázisban levő, nemesfém-alapú katalizátor kivételé­vel). A folyadék fázis homogén lehet, és oldatot képezhet; ez különösen akkor előnyös, ha az (I) általános képletben Y oxigénatomot jelent; az ilyen jellegű folyadékfázis tehát a reagáló anyagokat, a reakciótermékeket és a jelenlévő oldószert vagy oldószereket tartalmazza. A műveletet két folya­dékfázisban is végre lehet hajtani. Az eljárásban alkalmazott nyomás általában 3 bar-nál (relatív nyomás) nagyobb, előnyösen 5 bar­nái nagyobb. A nyomásnak nincs kritikus felső határa, de gazdaságossági okokból általában elő­nyös 100 bar-nál alacsonyabb nyomáson dolgozni, előnyös a 30 bar-nál alacsonyabb nyomás. A műveleti hőmérséklet általában 90 és 300 °C között, előnyösen 110 és 200 °C között lehet. Ab­ban az esetben, ha viszonylag illékony savat hasz­nálunk, a nagyobb hőmérséklet - a hidrogénen kívül a többi alkotórész viszonylag magas parciá­lis gőznyomását okozhatja a gőzfázisban (gőzfázi­son nyilvánvalóan a folyékony reakcióközeg fölötti gőznyomást értjük). A műveleti körülményeket ál­talában úgy választjuk meg, hogy a hidrogén parci­ális nyomása az összes nyomásnak (relatív nyomás) 10 8()"„-a. előnyösen 30- 60"'„-a legyen. A találmány szerinti eljárásban használt katali­zátor alapját képező nemesfémek a periódusos rendszer Vili. csoportjának féméi, például ruté­­nium. ródium, palládium, ozmium, iridium és plati­na; előnyös a palládium. A fém elemi alakban vagy vegyidet alakjában lehet; de általában előnyösen elemi alakban használjuk, mert a műveleti körül­mények között a vegyülctek fémes alakká reduká­lódhatnak (oxidációs állapot = 0). A katalizátor hordozón vagy anélkül használható. Bármely szo­kásos hordozót lehet a katalizátorokhoz használni, feltéve, hogy ez a hordozó vízzel és savakkal szem­ben ellenálló: a különösen alkalmas hordozóanya­gok közül az aktiv szén, a szilícium-dioxid és a bárium-szulfát említhető; az aktív szén különösen előnyös. Mind a katalizátor, mind a hordozó elő­nyösen finom eloszlású alakban legyen; általában a 100 m2 g fajlagos felület feletti katalizátor a lege­lőnyösebb. Ä katalizátorban levő nemesfém mennyisége a reagáltatandó (I) általános képletíí vegyidéihez vi-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom