185205. lajstromszámú szabadalom • Kiváltó szerkezet nyílások képzésére

1 185 205 2 A találmány kiváltó szerkezet nyílások képzésé­re, elemekből összeállított, főleg vasbeton és feszí­tett beton anyagú vízszintes jellegű teherhordó tar­tók, pl. födémek nagyméretű áttöréseinek kialakí­tására. A nyílás az egymás mellé helyezett tartóele­mek, pl. födémpallók legalább egyikének részleges hiányából adódik, és a nyílás szélességi mérete a hiányos tartóelem szélességi méretéhez igazodik. A nyílással rendelkező egy vagy több tartóelemmel szomszédos tartóelemek nagyméretű áttöréstől mentesek, a nyílással rendelkező tartóelem terhei pedig közvetítőelem segítségével a szomszédos tar­tóelemekre vannak áthárítva. Az építőiparban gyakran van szükség nagymére­tű nyílások kialakítására. Ezeknek egyik tipikus fajtáját képezik a födémek nagyméretű áttörései. Az előregyártás, illetve a szerelő jellegű építőipar kifejlődése azt eredményezte, hogy a födémek te­kintélyes részét előre gyártott és nemegyszer előfe­szített vasbetonból készült födémpallókból alakít­ják ki. A födémpallók legtöbbször alul és fölül egyaránt sík határoló felületekkel rendelkeznek, belsejükben pedig súlycsökkentési és hőszigetelési megfontolásokból hosszanti üregek vannak kiala­kítva. Az áttörésekre általában akkor van szükség, ha a födémen valamilyen vezetéknek, csatornának, aknának stb. kell áthaladnia. Amennyiben kisméretű nyílásokról van szó, eze­ket úgy alakítják ki, hogy a födémpalló gyártása­kor a nyílások helyét eleve kihagyják, vagy a gyár­tás és elhelyezés után kivésik. Ezzel a módszerrel csak olyan kisméretű áttörések hozhatók létre, amelyek a födém palló teherbírását lényegében nem csökkentik. Nagyméretű nyílások ezzel a módszer­rel nem hozhatók létre. Kialakítható nyílás oly módon is, hogy a szom­szédos födémpallók között aránylag széles hézago­kat hagyunk, és így a hézag részben vagy egészben födémáttörést alkothat. Az esetek nagy többségé­ben nincs azonban szükség a födémpallók teljes hossza mentén nyílások kialakítására, és ezért e módszer sok munkaigényes helyszíni betonozást kíván meg, hogy a födémpallók között a hézagot a szükségtelen helyeken eltüntethessük. A hézagot kitöltő monolit rész a vele szomszédos födémpalló­kat terheli, és mivel ezek többletteher viselésére kevéssé alkalmasak, azért a hézag - és így a födém­­áttörés - csak kis méretű lehet. Ismeretes a nyílásképzésnek egy olyan módja is, melynél a födémpallókat az áttörés kívánt méreté­nél szélesebb sávban kihagyják és a nyílás környe­zetében monolit vasbeton födémszakaszt alakíta­nak ki. A módszer munkaigényes a sok helyszíni betonozás miatt, a födémáttörések mellett pedig hosszanti kiváltó gerendák elhelyezésére is szükség van. Ez utóbbiak általában nagyobb szerkezeti ma­gasságúak, mint a födémpallók. Ezért azok közül fölfelé vagy lefelé kiállnak, ami ugyancsak kedve­zőtlen. Az előbbi megoldásnak létezik olyan variánsa is, melynél a nyílás mellett elhelyezett hosszanti kivál­tó gerendák acélszerkezetként vannak kialakítva. Ez esetben nem előnyös, hogy az acélgerendák megszakítják az egységes vasbeton födémet, költsé­gesek, amellett pedig tűz- és korrózióvédelmükről külön kell gondoskodni. Hátrány az is, hogy az acél gerendák közötti födémszakaszt helyszíni beto­nozással lehet csupán előállítani. A nyílásképzésnek ismert további módja az, melynél az alul és fölül egyaránt sík födémpallók közé nagyobb áttöréssel rendelkező vagy utólag kivéshető szakasszal bíró sajátságos födémelemet helyezlek el. Nem előnyös ez a megoldás azért, mert a különleges födémelemek a szokványos üre­ges födémpallókétól eltérő módon és kevéssé ter­melékeny eljárással állíthatók csak elő. Járulékos gondot okoz az is, hogy a többnyire előfeszített üreges födémpallók és a lágyvasalással ellátott át­törhető födémpallók határoló felületei között álta­lában szintugrások alakulnak ki. Ezért utószilárdu­ló anyagból, pl. vakolatból készült szintkiegyenlí­tést kell végrehajtani, ami munkaigényes és költsé­ges. A szomszédos elemek statikai együttműködteté­sének egy lehetséges módja ismerhető meg az 1 342 420 lajstromszámú angol szabadalmi leírás­ból. Kör keresztmetszetű üregekkel ellátott födém­pallóknál lehet alkalmazni. A szomszédos födém­pallók között kapcsolatot alakítanak ki oly módon, hogy keresztirányú hornyot vágnak a födémpalló fölső lapjába. A horony a hosszirányú üregekig lenyúlik. A kör keresztmetszetű üregekbe pl. műa­nyag habból készüli dugókat, az elkészített keresz­tirányú horonyba pedig vasalást helyeznek, és utó­lag habarccsal kiöntik. A szomszédos födémpallók ily módon tárcsaszerü együttdolgozásra képesek ugyan, de nem alkalmas egyik födémpalló sem ar­ra, hogy a szomszédjának a terheit átvegye. Ezért számottevő méretű áttörés a födémpailóban nem alakítható ki. A szomszédos építőelemek közötti összeköttetés megteremtésére szolgáló megoldás található az 1 808 570 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás­ban. A kapcsolat szellemes és lehetővé teszi, hogy a szomszédos elemek között erőátadás jöjjön létre, sőt azt is, hogy a szomszédos elemeket egymástól szét is lehessen bontani. A szerkezeti kialakítás sajátossága miatt azonban a megoldás csak válasz­fallapok esetén megbízható, míg födémpallók ilyen összekapcsolására az elemek nagy önsúlya és hasz­nos terhe miatt alkalmatlan. Ezért födémekben va­ló nyílásképzésre ezt a megoldást nem lehet hasz­nálni. Előre gyártott lemezelemek összekapcsolására vonatkozó megoldást találunk a 2 353 487 lajst­romszámú NSZK szabadalmi leírásban. Ennél ele­ve meg van a lehetőség a hézag, illetve nyílás szaba­don hagyására. A tábla alatti előre gyártott lapok egymás felé néző peremei mentén hasítékszerű lyu­kakkal ellátott acélszerelvények vannak. Ezek közé lehet egy - a hasítékba belekapaszkodó kiálló kar­mokkal ellátott - a szabadon hagyandó nyílás szé­lességi méretét megszabó idomdarabot beerősíteni. A kialakítás szellemes ugyan, de az építőelemek síkjaira merőleges irányú terhek felvételére alkal­matlan. Ezért csak függőleges síkban elhelyezett táblák összekapcsolására és közöttük való nyílás­képzésre használható, vízszintes síkú elemek eseté­ben alkalmazása nem jöhet szóba. A találmány célja olyan kiváltó szerkezet kifej­5 '0 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom