185161. lajstromszámú szabadalom • Korrózióvédelmi eljárás és berendezés, főleg utólagos falszárításhoz és szigeteléshez
1 185 161 2 hatás folytán védőréteget hoz létre, továbbá, hogy a védőréteget létrehozó feszültséget csak időszakonként, a védőréteg kialakulásának időtartamára kapcsoljuk be. Az eljárást a gyakorlatban előnyösen úgy alkalmazhatjuk, hogy az acéllemez réteg és az alsó elektródáik) közé olyan feszültséget kapcsolunk, amely az acéllemez réteg alsó oldalán a korróziós hatások meggátolása végett elektrokémiai katódos védelmet hoz létre. A találmány tárgya továbbá berendezés korrózióvédelemhez, főként utólagos falszárításhoz és/ vagy szigeteléshez, amelynek két egymással sorbakapcsolt egyenáramú áramforrása, valamint beállító és szabályozó áramkörei vannak és a megoldás lényege, hogy az egyenáramú áramforrások közösített kimenete egy áramforrás kapcsán át egy acéllemez réteghez, míg az egyik egyenáramú áramforrás felső kimenete az egyik beállító és szabályozó áramkörön, valamint az áramforrás egyik kapcsán át az acéllemez réteg fölé elhelyezett felső elektródá(k)hoz, továbbá a másik egyenáramú áramforrás alsó kimenete a másik beállító és szabályozó áramkörön, valamint az áramforrás másik kapcsán át az acéllemez réteg alá elhelyezett alsó elektródádhoz van kapcsolva. A találmány tárgya szerinti további kapcsolási elrendezés előnyösen úgy alakítható ki, hogy az egyik beállító és szabályozó áramkörhöz egy programozható időkapcsoló van csatlakoztatva. A találmány szerinti megoldást részletesen az ábrák alapján magyarázzuk, ahoi az 1. ábra a találmány szerinti megoldás elvi felépítését, a 2. ábra a találmány szerinti berendezés kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábra a talajjal érintkező 1 fal kiragadott részletének látszati képét mutatja, úgy, hogy kitöréssel láthatóvá tettük a bejuttatott 2 acéllemez réteget, a 3 felső elektródát, valamint a 4 alsó elektródát. Az 1. ábrán látható továbbá, hogy az 1 falba utólag behelyezett és különálló lapokból összeállított nem korrózióálló 2 acéllemez réteg a talajból származó és az 1 fal alapjai felől kapilláris úton felfelé emelkedő nedvesség útját lezárja, ezért a 2 acéllemez réteg felett a fal kiszárad. Az ismert eljárásoknál a behelyezett 2 acéllemez réteg egyrészt az utólagos bejuttatás technológiája miatt csak az igen nagy szilárdsági és ütő igénybevételt elviselő, másrészt a bejuttatást megelőző alakítási folyamatok miatt lágy kiinduló anyagból készülhet, amelyekhez további követelményként járul az alkalmazandó anyag korróziós ellenálló képessége, amelyet a talajból származó és a falban felgyülemlett (kipárlódott) oldott sók gyakran igen erős korrozív hatásával szemben, csak az igen drága, jelenleg főként külföldről beszerezhető magasan ötvözött korrózióálló acélok elégítenek ki. A találmányunk szerinti eljárás foganatosítása során a 2 acéllemez réteg korrózióvédelmét a falba és/vagy földbe helyezett 3 felső és 4 alsó elektródák segítségével oldottuk meg. A 2 acéllemez réteg, valamint a 3 felső és 4 alsó elektródák elektrokémiai elven működő korrózióvédelmi rendszereket alkotnak, amelynél az 5 áramforrás 7 kapcsát a 2 acéllemez réteghez, a 6 egyik kapcsát a 3 felső elektródádhoz, a 8 másik kapcsát pedig a 4 alsó elektródádhoz kapcsoljuk. A találmány szerinti eljárás alkalmazása során végbemenő elektrokémiai korrózióvédő folyamatokat az alábbiakban részletesen ismertetjük: Az 1 falba helyezett 2 acéllemez réteg 9 felső oldala az 1 fal olyan kapilláris rendszerével érintkezik, amelynek elektrolit tartalma a száradás folyamán rendszertelen helyi és időbeli eloszlásban, de fokozatosan csökken. Ez egyben az 1 fal 2 acéllemez réteg feletti részének villamos vezetőképességét is befolyásolja. A fenti hatást figyelembe véve a 2 acéllemez réteg 9 felső oldalának korrózióvédelmét a7. elektrokémiai anódos passzivitással lehet és célszerű megoldani, amely egy igen ellenálló, sok esetben nemesfémként viselkedő védőréteg kialakulását eredményezi. Az egyes anyagokra vonatkozó passziválódási feltételeket főként a villamos és a kémiai paraméterek befolyásolják, amelyekre vonatkozóan az irodalom részletes adatokat közöl. Az 5 áramforrásból, a 2 acéllemez réteg 9 felső oldalából, valamint a 3 felső elektródából álló rendszert az 5 áramforrás 6, 7 kapcsain keresztül olyan feszültség-áram értékekkel kell ellátnunk, amely a passzív állapotot létrehozza és fenntartja. Ez a passzív állapot az irodalmi adatok alapján, acél anyagokra vonatkoztatva, mintegy 0,6- 1,2 V feszültség értéknél jön létre, miközben az áram értéke a passzív védőréteg kialakulásával egyidejűleg fokozatosan csökken. Tapasztalatunk szerint nedves falaknál, amelyek elektrolittal telített kapilláris rendszereknek tekinthetők - némileg eltérően a folyadék elektrolitokban végbemenő folyamatoktól - célszerű a feszültséget a passzív védőréteg felépülése után, az irodalmi adatokból meghatározható fenntartó érték minimumára csökkenteni, vagy egyes anyagok esetén megszüntetni és a passziválódási folyamatot időszakonként megismételni, mert ezáltal a passzív védőréteg kialakulása és fennmaradása a helytől és időtől is függő inhomogenitások zavaró hatásától függetlenül, a teljes felületen biztosítva lesz. Az 1 falba helyezett 2 acéllemez réteg 10 alsó oldala az 1 fal olyan kapilláris rendszerével érintkezik, amelynek elektrolit tartalma a talajnedvesség pótló hatása miatt az időben alig változik, ezért a villamos vezetőképesség állandónak tekinthető. A fenti körülményt figyelembe véve a 2 acéllemez réteg 10 alsó oldalának korrózióvédelméhez a gyakorlatban jól bevált katódos védelmet célszerű kialakítani, amely megvalósításához a 2 acéllemez réteget és a 4 alsó elektródát úgy kapcsoljuk az 5 áramforrás 7, 8 kapcsaihoz, hogy a 2 acéllemez réteg 10 alsó oldala katód, a 4 alsó elektróda pedig anód elektróda legyen. A találmány szerinti berendezés kiviteli alakját mutatja a 2. ábra, ahol az egymással sorba kapcsolt 11 és 12 egyenáramú áramforrások a 17, 18 beállító és szabályozó áramkörökön keresztül az 1 falban elhelyezett elektródarendszerekhez kapcsolódnak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
